Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám

II. évfolyam 6. szám. Megjelenik minden hó elején Budapest, 1934 június 1 TŐZSDEI JOG A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE Felelős szerkesztő: DR. MÓRA ZOLTÁN tőzsdei h. főtitkár. A Tőzsdei Jog előfizetési ára a Tőzsdei Hirdetmények Tára és a Tőzsdei Árjegyzőlap előfizetői részére égés/, évre 2.— P, mások számára egész évre 3.— P A „Tőzsdei Jog"-ot érintő megkeresések „Tőzsdei Jog" Tőzsdepalota III. emelet címre küldendők Dr. Zeitler Sándor nyugalomba vonulása. 40 esztendős szolgálat után vonul 1934. őszén nyugalomba dr. Zeitler Sándor a Budapesti áru- és értéktőzsde jogügyi titkára. Dr. Zeitler Sándor még Félegyházy Ágost mellett kezdte meg működését. A tőzsde e nagy tekintélyű főtitkára mellett, akinek nevéhez a tőzsdei választottbiróság hatáskörének kiépítése, az 1896—97. évben megtartott nagy tőzsdei ankét előkészítése fűződik, megtanulta dr. Zeitler Sándor azt, hogy a tőzsdei választott bíróság mellett működő jogász legfőbb kötelessége, hogy megkönnyítse a bíróság ama munkáját, amelynek legfőbb célja az anyagi igazság kutatása. Egész életén át ez a vezető szempont lebegett előtte. Ez vezette akkor is, amikor a háború kitörése után a függőben lévő lisztszállítási ügyletekből kifolyólag keletkezett perekben eljáró tanácsok munkájánál segédkezett. Azt a megoldást, hogy a háborús események következtében megváltozott viszonyok folytán aránytalan teherrel járó teljesítésre az eladó ne köteleztessék, de másrészt a ,,vétlen károkozás" elvének és a kármegosztás gondolatának megfelelő alkalmazásával térítse meg a vevő részére a teljesítés elmaradásával járó károk egy részét, az a bírói tanács választotta először, amely mellett dr. Zeitler Sándor működött jogügyi titkár gyanánt. Ebből a magból fejlődött ki azután a gazdasági lehetetlenülésnek a tőzsdetanács és a jogügyi titkárság által elméletileg is kiépített gondolata, hogy fokozatosan mindenütt elismerést szerezve bevonuljon a rendes bíróságok gyakorlatába és a magyar magánjog rendszerébe. Zeitler Sándort a 40 esztendős hivatali szolgálat nem tette elfásulttá. A megoldásra váró problémák nem lettek könnyebbek, de benne sem lankadt az anyagi igazság kutatására irányuló vágy és most is, munkájának utolsó éveiben épp oly erős volt az. mint húsz esztendővel ezelőtt. Életfelfogásában és életmódjában a puritán egyszerűség jellemezte. A tőzsde dr. Zeitler Sándor nyugalombavonulásával egy értékes embert, egy „igaz bíró"-t veszít el. A Budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa a következő meleg szavakkal búcsúzott el dr. Zeitler Sándortól: „Amidőn i. t. jogügyi titkár úr megválik állásától, amelyben négy évtizeden át példás kötelességérzettel, alapos tudással és hiven szolgálta intézményünket s szentelte erőit az igazságszolgáltatás tisztult eszményeinek, a tőzsdetanács értékes szolgálataiért teljes elismerését fejezi ki s intézkedett aziránt, hogy ez az elismerése ülése jegyzőkönyvében megörökíttessék". A tőzsdebírósági illetékek és ügyvédi díjak uj szabályozása. Az a törekvés, hogy a tőzsdei bíráskodás szakszerűségén és gyorsaságán kívüli olcsóságával is vonzóerőt gyakorol] jon a jogkereső közönségre s külöliösen, hogy a kis perértékű ügyekben felmerülő költségek aránytalanul nagy súlya enyhítéssék, szükségessé tette aiz ügyvédi munkadíj, valamint a tőzsdei díj- és illetókskálák revízióját. A tőzsdetanács 1934 májuis hó 11-én tartott ülésén foglalkozott ezizel a kérdéssel. — Annáik !- puhatolása céljaiból, hogy a tőzsdei bíráskodás során felmerülő perköltségek mily nagyok — különösen, hogy a perértéknek bány százalékát teszik ki, a titkári hivatal 100 tőzsdebírósági ügyet dolgozott fel. Ezen munkálatok alapján megállapítható volt, hogy az 1—100 pengőig terjedő perértékű perekben a perköltségek a perérték 131.4 százalékát tették ki. A feldolgozott 100 perben az összes költségek áülaiglban a pertángy értékének 48.22 százalékát tetlék ki. A kis összegű perek költségeineík aránytalan súlyossága gyakran volt panasz tárgya a bíráskodásban résztvevő tőzsdetanácsosok, peres felek és ügyvédek részéről is. Az elfogadott reform szerint a kis perértékű perekben úgy a tőzsdei díjak, mimt az ügyvédi munkadíjak leszállíttattak. A költségek csökkentése a minimábs tételek leszállításával ós a skála nagy fokozatainak íelaprózásával történt. A tőzsdei illet ékek nelk általános leszállítására nem került sor résziben azért, mert ily intézkedés a tőzsdeibíróság jövedelmeinek számottevő csökkentésére ós az amúgy is jelentékeny hiány fokozására vezetne, de különben i.s az oljárás lényeges