Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 4. szám

16 TŐZSDEI JOG 4. szám mésére vonatkozóan kívánt az ügylet létesítése­kor kötelezettséget vállalni. Ennek folytán a bí­róságnak csak azt kellett vizsgálnia, vájjon alpe­res egész termését leszállította-e felperesnek. A bíróság ezen ténykérdés eldöntésére — figyelem­mel a pertárgy értékére is — megnyugtató bizo­nyítéknak találta alperes eskü alatti vallomását és ennek alapján tényként állapította meg, hogy alperes az egész — a cséplőrész kiadása és a megrostálás után fennmaradt — termését felpe­resnek leszállította. Minthogy ezáltal a fentiek szerint alperes szer­ződéses kötelezettségének teljes mértékben eleget tett, felperest keresetével el kellett utasítani. Budapest, 1933 november 13-án. Vágó József, Bartha Imre, Braun Arnold tőzsdetanácsosok, bí­rák, dr. Engel György jogügyi titkár. 21. Ha az ügylet tárgya kötlevél szerint „szok­vány minőségű szójadara", az a fél tartozik bizo­nyítani, hogy az Ügylet tárgya „külföldi" szója­dara volt, aki erre hivatkozik. Ha a szerződéshez hű fél nem szabályszerűen eszközli a fedezeti vé­telt — szójadara helyett szójapogácsában — ebből nem az következik, hogy kártérítési igényét el­veszti, hanem az, hogy csak annak az árkülönbö­zetnek a megtérítését követelheti, amely a sza­bályszerű fedezeti vétel mellett előállott volna. 1068/1932. sz. Indokok. Nem volt vitás a peres felek között, hogy alperes az A) alatti kötlevél szerint 1932. évi augusztus 13-án 150 mm. szok­ványminőségü szójadarát adott el a felperesnek és hogy az eladott szójadarát felperesnek nem szállította le. Alperes azt vitatta, hogy ezen mu­lasztása vétlen volt; azt állította ugyanis, hogy külföldi szójadara képezte a peresített ügylet tár­gyát és hogy ő ezen külföldi szójadara behozata­lára engedélyt nem kapott, holott az ügylet meg­kötésekor abban a hiszemben volt, hogy ilyen en­gedélyt fog kapni. Alperesnek azonban felperes •tagadásával szemben nem sikerült bizonyítania azt, hogy az ügylet tárgyát külföldi szójadara ké­pezte. Az A) alatti kötlevél szerint alperes min­den közelebbi megjelölés nélkül szokványminő­ségü szójadarát adott el a felperesnek. Az áru származási helye a kötlevélben megjelölve nin­csen. Alperes nem is állította, hogy az ügylet megkötése előtt közölte volna felperessel, hogy külföldi árut kíván szállítani. Nem tűnik ki e közlésnek az ügylet megkötése előtt megtörténte az 5) alatti — jóval az ügylet megkötése után kelt — felperesi levelezőlapból sem. Ennélfogva, minthogy alperesnek nem sikerült bizonyítania azt, hogy külföldi árú |képezte a peresített ügylet tárgyát, erre alapított védeke­zése nem volt figyelembe vehető. Alaposnak mutatkozott azonban alperes véde­kezése abban a tekintetben, hogy a felperes által eszközölt fedezeti vétel nem tekinthető alperes rovására történtnek. A H) és I) alattiak szerint ugyanis a felperes által december 15-én eszközölt vétel tárgyát nem szójadara, hanem szójapogácsa képezte. Á szójapogácsa azonban nem azonos a szójadarával, hanem egy, bár általában azonos célokra használt, de attól mégis lényegében kü­lönböző árucikk. Fedezeti vételről pedig a dolog természeténél fogva csak akkor lehet szó, ha a fedezeti ügylet ugyanazon árúra vonatkozik, mint amely árú az eredeti ügylet tárgyát képezte. Ennek folytán a felperes által a H) alatti szerint létesített ügylet fedezeti ügyletnek nem tekint­hető, tehát felperes csupán azon árkülönbözetet igényelheti alperestől, amely a szerződéses ár és a teljesítési határidő utolsó napján érvényben volt piaci ár között mutatkozik. Budapest, 1934 március 9. napján. Vágó József, Braun Arnold, Keller Antal tőzsde­tanácsosok, választottbírájk, dr. Engel György jog­ügyi titkár. 22. 764/933. szám. Az áruüzleti szokások 56. §-a szerinti utánszállítás prompt ügyleteknél. Ha az ügylet 1933 szeptember 14-én jött létre prompt szállításra, az expertiz pedig, amelyen az árú visszautasíttatott, szeptember 27-én tartatott, a vevő nem volt köteles a felajánlott utánszállítást elfogadni. 23. 731/933. szám. Ha az eladó a vevőtől ka­pott mintázási nyilatkozatot és mintázási bélye­get elmulasztotta a fuvarlevélhez csatolni és emiatt a határminta-vétellel megbízott cég az árút nem vizsgálhatta meg a határon, az eladó, aki a kötlevél szerint csak belföldi végállomásig vál­lalt szavatosságot az árú minőségeért, ezen mu­lasztása folytán a rendeltetési helyig szavatol a minőségért. 24. 1048/932. szám. Nem lehet elmaradt tovább­eladási haszon címén kártérítést követelni a szer­ződést szegő féltől akkor, ha a szerződéshez hfi fél értékesebb árut adott tovább, mint aminőt vá­sárolt. SZEMLE A bécsi árutőzsde (Börse für landwirtschaft­liche Produkte) kebelében működő választottbíró­ság működéséről a következő jelentést kaptuk. Az 1933. évben 1474 kereset érkezett be, úgy, hogy az előző évről visszamaradt 99 üggyel együtt 1573 kereset volt elintézendő. Ezen 1573 keresetből hatáskörleszállítással intéztetett el 11, bírói egyes­séggel 68, makacssági ítélettel 506, érdemleges tár­gyalással 256, míg egyéb úton 636 kereset. így a következő évre összesen 101 eset maradt. Az íté­lettel elintézett ügyek közül egy hónapon belül nyert elintézést 605, egy hónapon túl nyert elinté­zést 155 kereset. A peres felek között voltak bulgáriai, csehszlo­vákiai, német, olasz, lengyel, magyarországi, to­vábbá jugoszláviai, svájci és az orosz köztársa­ságból származó felek. Az elintézett ügyek közül 1546 esetben szárma­zott a per a tőzsdén kívül kötött ügyletekből. Egyes bíróság elé tartozó ügy volt 510. Az ugyanazon tőzsde mellett működő áruüzleti szakértőbizottság (expertiz) működéséről a követ­kező adatokat kaptuk: 928 expertiz és 279 előze­tes bizonyítási eljárás tétetett folyamatba. Ebből elintéztetett 918 expertiz és 271 előzetes bizonyí­tási eljárás. Az elintézett 1189 ügyből 1031 a be­jelentés napján, 136 további három napon belül nyert elintézést. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom