Tőzsdei jog, 1934 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / Tartalommutató

2 TŐZSDEI JOG (piaci árán) felül még a gabona jegy ertekét is mágia hasznára fordíthassa VIII—IX. 47. Az 1911 : I. t.-c. 470. §-a szerint, ha a per folyama alatt elhalt félnek volt a per vitelére meghatalmazottja. — az eljárás felfüggeszthető ugyan, — de nem függesztendő fel minden körülmények között VIII—IX. A) Eljárási jog 31. A tőzsdebiróság alávetés -hatályosságához a „kizárólagos"-ság kikötése nem szükséges VI. 34. Utóbb perbevont alperesi pertárs bíróválaszlási joga VII. 35. Az a körülmény, hogy a tőzsdebíróság a már elrendelt bizonyítás foganatosítása nélkül Ihozta meg határozatát, nem oly alaki sérelem, amelynek alapján felfolyamodásnak van helye VII. 36. Az a kérdés, hogy az ügylet a felek között valóban létrejött-e vagy sem, nem a hatáskör kérdéséhez tartozó, hanem érdemi kérdés, amelynek eldöntésére éppen az ügyletről kiállított kötlevélben kikötött bíróság van hivatva. Az ítélet kijavítását elrendelő végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen VII. 37. Be nem jegyzett közkereseti társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben mindegyik társtag jogosult VII. 1. A) Uradalmi főintéző Ihatásköre. „Uradalmi főintézőség" megjelölés értelme. B) A színlelt ügylet és az „eszköz" ügylet közötti különbség. 250—300 q eladása esetén az eladó 300 q-át is szállíthat, de nem köteles csak 250 ({-át szállítani I. 7. Magtisztításnak számszerűleg meghatározott munkadíj ellenében való elvállalása, (munkavállalási szerződés) K. T. 260. §-a értelmében szintén lehet kereskedelmi ügylet. A magtisztítás a magkereskedő üzlete folytatásához tartozik , I. 8. Hatáskör tárgyában hozott tőzsdeibírósági határozatok ténymegállapításainak felülbírálata a felfolyamodási eljárásban . II. 14. I. Az egyik cégtag kiválása folytán egyéni céggé átalakult közkereseti társaság és a cégtulajdonos együttes perlése. Amikor a cégvalódiság elvével ellenkező, általában önálló jogi személyiségre utaló cégszöveg fenntartása alkalmat szolgáltathat arra, hogy a cég tulajdonosa a hitelezőinek követelései számára egyébként kétségtelenül fedezetet jelentő egyes vagyonrészeire nézve a végrehajtási lépéseket éppen az önálló jogi személyiségre való utalás révén késleltesse, vagy megakadályozhassa, — nem lehet elzárni a bitelezőt attól, hogy a cégtulajdonost az általa használt társascég alatt is perbevonja .... III. II. Az a kérdés, hogy a cégben történt-e változás, vagy sem, nevezetesen, hogy a cég átalakult-e egyéni céggé, vagy mint közkereseti társaság fennmaradt, ha a hatásköri alávetést a másodrendű alperes mint az elsőrendű alperesi közkereseti társaság tagja aláírta, — nem a hatáskörre tartozó, hanem érdemi kérdés. Kár. ítélőtábla 194/1934. számú végzés III. 17. Közkereseti társaság két tagja között létrejött oly megállapodás, amely szerint az egyik cégtagnak sem a közös céggel szemben, sem a másik taggal szemben nincs követelése és amely szerint az üzlet berendezési tárgyai a másik cégtag tulajdonát képezik, nem tekinthető oly nyilatkozatnak, amellyel az illető másik cégtag a közkereseti társaság összes jogait megszerezte volna; ennélfogva nem alkalmas arra, hogy a közkereseti társaság és valamely harmadik személy között létrejött szerződésben foglalt hatásköri alávetés alapján az illető cégtag saját nevében pert indítsion a közkereseti társasággal szerződő harmadik személlyel szemben a tözsdebír'ság előtt IV. B) Anyagi jog. Ügynöki hatáskör, megbízás, bizomány, álképviselet (áruüz'eti szokások 4/a. K. T. 52.) 9. Áruüzleti szokások 4/a. §-a és a K. T. 52. §-a. Álképviselet. Az a tárgyilagos tény, hogy az álképviselő valóságos meghatalmazottnak adta ki magát s ezáltal a vele szerződő félnek kárt okozott, elégséges az ő felelősségének megállapítására. Teljesen közömbös az, hogy az álképviselő az ügylet megkötésére a jogosítottól különböző harmadik személytől megbízást kapott, hogy őt vétkesség terheli-e avagy hogy ő e részben menthető tévedésben volt . II. 30. Ha a felek között bizományi megállapodás van — amely szerint az egyik fél a másiknak „vezérképviselője", — úgy az alakilag vételi ügyletként jelentkező ügyletre sem alkalmazandók a tőzsdei áruüzleti szokásoknak a vételi ügyletet szabályozó azon rendelkezései, amelyek szerint a vevő a hozzá érkezett és kifogásolt áruból (biborheremag) mintát vétetni és annak minőségét a szakértőbizottsági (expertiz) elbírálás alá bocsátani tartozik. Ily esetben az általános szabályok szerint a bizonyítási teher az áru minőségére nézve az eladóra hárul. A bíróság visszakövetkeztetés útján megállapította azt, hogy az átvétel időpontjában mily mértékű volt az áru romlottsága és az eladót csakis ezen megállapítás szerint járó árkülönbözetben marasz-