Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1-2. szám

8 TŐZSDEI JOG 1—2. szám bizottságot arra hatalmazták fel, illetve arra utasították, hogy a szállítási mintát a felhozott kifogásokra nézve a vételi mintától függetlenül tegye vizsgálat tárgyává. A szakértőbizottság szabályszerűen megalakult és a megejtett vizsgálat után megállapította, hogy felperes az árut jogosan utasíthatja viszsza. Miután alperes olyan alaki szabálysértést, vagy olyan anyagi jogi megtámadási okot, amely a szakértőbizottság véleményének érvényét érintené, nem igazolt, a bíróság a 874/1932. sz. szakértöbizottsági döntést, mely szerbit felperes az árut jogosan utasíthatja vissza, érvényesnek, a felekre és a bíróságra nézve kötelező erejűnek tekinti, amely tehát ennélfogva érdemi felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Mindazonáltal a teljesség kedvéért megemlíti a bíróság, hogy a 874/1932. sz. expertizjegyzökönyvben foglalt véleményt érdemben is helyesnek tartja, az ügylet tárgya ugyanis sterilizált express-borsó volt; sterilizáltnak nem tekinthető azonban az a borsó, amelyből vett mintában élő zsizsikek vannak. A bíróság ezen döntéséből folyik, hogy alperes az általa felvett nem vitás összegű vételárat felperesnek visszafizetni tartozik és az általa támasztott vételárhátralék-követelés iránti viszontkeresetével elutasítandó. A bíróság ezen döntéséből következik az is, hogy az alperes által szállított áru feletti rendelkezési jog és kötelezettség alperest illeti, illetve terheli. A pervesztes alperes a felmerült perköltségek viselésére is kötelezendő volt. Budapest, 1932 szeptember 1. Büchler Bertalan, Werkner Ármin, Szegő Aladár tőzsdetanácsosok bírák; Dr. Móra Zoltán jogügyi titkár. 11. Kosztügylet devizákra vonatkozólag. „Swap". A külföldi pénznem értékében vagy törvényes tulajdonságaiban beállott változás a kosztügylet folyamata alatt. 1671/1931. Vb. ítélet. Felek között létrejött ügylet az üzleti, különösen pénzintézeti forgalomban ismeretes koszt- vagy ellátási ügylet, illetőleg két ilyen idegen pénznemben meghatározott kifizetésre vonatkozó ügyletnek egymással szembenálló cseréje. Felperes ellátásba adott alperesnek dollárkifizetést, alperes ellátásba adott felperesnek fontkifizetést. Az ezen üzletágban, az ezen ügyletek tekintetében kifejlődött általános gyakorlat szerint ezen üzletek természetéből folyik, hogy az olyan értékváltozással járó veszély, rizikó, mint aminő a jelen perben a felek közötti jogvitára az okot szolgáltatta, nevezetesen az ügylet tárgyát képező külföldi pénznem értékében, vagy törvényes tulajdonságaiban beállott változás, — szolgáljon ez a változás akár a kosztbaadó előnyére, akár hátrányára, — a kosztba, illetőleg az ellátásba adót terheli, vagy illeti. Ezen üzletágnak ily természetére utal az az elnevezés is, amely alatt ez az üzletág az üzleti világban ismeretes. Azzal, hogy a kosztba-adó, illetve ellátásba-adó, — bármily kifejezést használtak is a felek, — ezt az üzleti fajtát választja, kifejezésre akarja juttatni azt a szándékát, hogy a kosztbavag^ ellátásba adott értékeket továbbra is az ő gazdasági érdekkörébe tartozónak kívánja tekinteni, az ezen értékeket az ellátási idő alatt érő mindennemű gazdasági változás az ő javára szolgál, illetőleg az ő terhére történik. Miután az ügyletet és a prolongációkat a felek az üzleti életben szokásos oly kifejezések használatával kötötték meg, amelyekből minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a felek szándéka kosztvagy ellátási üzlet létesítésére irányult, mindazon jogkövetkezményeket tartoznak viselni, amelyek az ilynemű üzletek kötésével az ezirányban fenálló üzleti szokás szerint együttjárnak. A bíróság ezen álláspontjánál fogva teljesen közömbösnek tartotta mindazokat a jogi fejtegetéseket, amelyeket a felek az ezen kosztüzlet alkatelemeit képező egyes rész-jogügyletek jogászi minősítése és az ezekből levont következmények tekintetében előadtak. A kosztüzletnek ugyanis a kosztbaadott értékeket érő gazdasági jelentőségű változások rizikó-viselésére nézve az üzleti életben kialakult szabálya van; így az a puszta tény, hogy a felek koszt- vagy ellátási üzletet kötnek, az ilynemű veszélyek viselésének kérdését már önmagában eldönti. Budapest, 1931 december 22. Fleissig Sándor, Dr. Koos Zoltán, Fischl Ignác tőzsdetanácsosok bírák; Dr. Móra Zoltán jogügyi titkár. SZEMLE A francia kereskedelmi bíráskodás. Plósz Sándor a Pp. javaslatában a következőket írja a francia kereskedelmi bíróságokról: „A francia kereskedelmi bíróságok tulaj donkép a mi tőzsdebíróságainkat helyettesítik. A kereskedői elem érvényesülésének nálunk az árú- és értéktőzsde, valamint a termény- és gabonacsarnokok külön bíróságainál tág tér nyílik; a legszorosabb értelemben vett keresk. ügyeket nagyrészt e bíróságok döntik el, a feleknek meg van adva a lehetőség, hogy ezen különbíróságok hatáskörét minden keresk. ügyben előre kikössék, ezentúl külön keresk. bíróság szervezése felesleges." Az a francia kereskedelmi bíróság, amellyel Plósz a magyar tőzsdebíróságot összehasonlította, igen nagy tekintélynek örvend. Kezünkben van az az elnöki megnyitóbeszéd, amellyel 1931 januárjában a párizsi kereskedelmi törvényszék elnöke a bíróság teljes ülését ünnepélyesen megnyitotta. Az ülésen jelen voltak: az igazságügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a semmítőszék elnöke, a fellebbezési bíróság elnöke, annak alelnöke; a polgármester; a Seine-département (megye) préfet-je (főispán), a kereskedelmi kamara elUjöke, a nemzeti bank kormányzója, stb., stb. A francia kereskedelmi bíróság kizárólag tiszteletbeli alapon működő kersekedői szakbírákból alakul, de meghallgatja a hozzá beosztott jogászi képesítésű greffier előterjesztéseit. A legutóbbi évben (1930) 94.329 új ügy került a párizsi kereskedelmi törvényszék elé; elintézetlen marad 1931 január 1-én 8649. Afrancia kereskedelmi törvényszék a bírói munkán kívül még a kényszeregyezségi és csődügyeket is intézi. A „Tőzsdei Jog" című lapot a Kereskedelmi Jog előfizetői díjmentesen kapják. Mihelyt a kiadóhivatal az idevonatkozó kormányhatósági engedély birtokában lesz, a Tőzsdei Jog-ra külön előfizetés fog nyittatni. A havonként rendszerint 4 oldal terjedelemben megjelenő Tőzsdei Jog előfizetési ára azok részére, akik a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Hirdetményeinek Tára című lap előfizetői, egy évre 2 pengő, mások részére egy évre 3 pengő lesz. Egyes szám ára 30 fillér, a jelen kettős szám ára 50 fillér. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos