Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - A tőzsdebíróság új eljárási szabályai

TŐZSDEI JOG bíróság előtt való megjelenése aránytalan költséggel vagy nehézséggel járna. Tanúhoz a fél csak a bíróság elnökének engedelmével intézhet kérdéseket. Ha a fél kérdésének megengedhetősége felől vita merül fel a felek között, a bíróság (a tanács) dönt. Ha a bíróság a tanút megesketi, a vallomást külön jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az eskü letételét a bíróság a vallomási jegyzőkönyvben megállapítja. Az eddigi eljárási szabályok szerint a felek eltérő megállapodásának hiányában három szakértőt kellett alkalmazni. Az új eljárási szabályok szerint megegyezés hiányában is egy szakértőt nevezhet ki a bíróság belátása szerint, különös tekintettel a per tárgyának értékére is. 4. A határozat kihirdetésének elhalasztása. A bíróság rendszerint a tárgyalás határnapján hozza meg és hirdeti ki ítéletét. Az ítélethozatalt csak olyankor halasztja el, amidőn az ítélethozatal hosszabb tanácskozást igényel, vagy ha a halasztást más fontos ok teszi szükségessé. Az ítélethozatal elhalasztása esetén a bíróság rendszerint 8 napnál nem távolabbi külön határnapot tűz ki. 5. Egyezség. Ha egyezség jön létre, a bíróság végzést hoz s ebben az egyezséget mint bírói egyezséget tudomásul veszi. Meg kell azonban tagadni a tudomásulvételt, ha ennek törvényes akadálya van, így pld. ha alperes valamely törvényes tilalomba ütköző cselekményre vagy szolgáltatásra kötelezné magát. 6. Perköltség. Az új eljárási szabályok azt az általános elvet állapítják meg, hogy a perköltségek iránti intézkedés tekintetében a polgári perrendtartás vonatkozó elvei „irányadók", vagyis irányt szabnak a bíróság döntésének, anélkül azonban, hogy mereven kötelezők volnának. 7. Hivatalból alakított hármas tanácsok. Az új eljárási szabályok több kérdést, amely ben az első tárgyalás megkezdése s ehhez képest a bírói tanácsnak a felek közreműködésével való megalakítása előtt kell határozni, hivatalból alakítandó háromtagú tanács elé utalnak. Ilyen kérdések: alperes hirdetményi idézésének elrendelése, a keresetnek alaki hiányok miatt való visszautasítása, a szegénységi jognak megadása, az ügyvéd költségeinek saját felével szemben való megállapítása, amennyiben az utóbbi kérdések az első tárgyalás megkezdése előtt várnak elintézésre. Ennek a hivatalból alakítandó tanácsnak tagjait a tőzsdetanács elnöke, illetőleg helyettese jelöli ki a tőzsdetanácsosok sorából. Ha azonban az ügy tárgyánál fogva egyesbíró elé tartozik, a fent felsorolt kérdésekben is az egyesbírák valamelyike jár el. 10. szám 8. Rendes törvénynapok. Az új eljárási szabályok úgynevezett rendes törvénynapokat rendszeresítenek. Ennek az intézkedésnek lényege az, hogy a tőzsdetanács elnöke által meghatározott és hirdetménnyel közzétett napokon (a délutáni tárgyalások megkezdésétől fogva minden hétfőn és csütörtökön) a felek idézés nélkül együttesen megjelenhetnek a bíróság előtt ügyük tárgyalása végett. A rendes törvénynapokon idézés nélkül megjelenő felek személyazonosságáról a bíróságnak meggyőződést kell szereznie. A törvénynapok rendszeresítése kettős célt kívánt szolgálni. Egyszerűsíteni és gyorsítani kívánja az eljárást kisebb összegű és kisebb jelentőségű ügyekben, különös tekintettel arra, hogy a szakkörök megállapítása szerint az utóbbi időben elszaporodtak apró elszámolási viták s kívánatos, hogy ezeknek a tőzsdebíróság által rövid úton való elintézése lehetővé tétessék. A törvénynapok rendszeresítésének másik célja a tőzsdebírósági hatáskör vizsgálatának kérdésével függ össze. Az eljárási szabályok 2. §-ának 2. bekezdése szerint: ,,A keresetlevél első példányához azon okirat, mely a tőzsdei választott bíróság illetékességének alapjául szolgál, eredetben melléklendő." Minthogy az eljárási szabályok 18. §-a kimondja, hogy a bíróság illetékességét és hatáskörét alperes meg nem jelenése esetében hivatalból vizsgálja meg, indokoltnak látszik az a felfogás, hogy általában nincs helye a hatáskör hivatalbóli vizsgálatának s a hatásköri kikötés bizonyítása végett nem merül fel az okirat csatolásának szüksége sem akkor, ha keresetlevél nem adatott be, ha idézés kibocsátására szükség nincs, ha alperes felperessel együttesen megjelent a bíróság előtt és itt kijelenti, hogy nem emel hatásköri kifogást. Ennek a felfogásnak a helyessége mellett szól az 1930:XXXIV. t.-c. 11. §-a is, amely kimondja, hogy ha a felek a rendes törvénynapon ügyük tárgyalása végett megjelennek, az egyébként törvényszéki hatáskörbe utalt per előzetes írásbeli kikötés nélkül a járásbíróság hatáskörébe tartozik s az egyébként nem illetékes járásbíróság — a kizárólagos illetékesség eseteit kivéve — alávetés nélkül is illetékessé válik. E felfogás szerint törvénynapon előterjesztett kereset ügyében az okiratot csatolni — a rendes bíróság előtt folyó eljáráshoz hasonlóan — csak akkor kellene, ha a csatolást az ügy érdemére, vagy a bíróság hatáskörére vonatkozó vita tenné szükségessé és így a jogügyleti illeték lerovására is — ép úgy, mint a rendes bíróság előtt — csak ez utóbbi esetben kerülne sor. Dr. F. B.