Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - A tőzsdetanács felterjesztése a m. kir. kormányhoz a 4550/1931. M.E. sz. rendelet 5. §-ában szabályozott perfelfüggesztés intézményének megszüntetése tárgyában

7—8. szám TŐZSDEI JOG 5 letet se kaphasson, hogy a jogbizonytalanság állandósíttassék s hogy a peres eljárást csak hosszú idő elteltével, esetleg évek multán olyankor lehessen lefolytatni, amikor a bizonyítékokhoz nehéz hozzáférni, tanukat, feleket nem lehet kihallgatni vagy legjobb esetben is a hosszú idő eltelte folytán a bizonyítandó körülmények annyira elmosódottak emlékezetükben, hogy ez a vallomások megbízhatóságát lényegesen csökkenti. Ezek a hátrányok nemcsak a külföldi hitelező felperesnek, hanem az adósnak s mindezeken felül az igazságszolgáltatásnak érdekeit sértik. Sérelmes lehet az eljárás felfüggesztése s az ezzel járó jogbizonytalanság a belföldi adósra azért is, mert sok esetben megakadályozza őt abban, hogy a felfüggesztett per kimenetelétől függő, visszkereset jellegével bíró igényeit saját adósával szemben kellő időben érvényesíthesse. A perek lefolytatása az esetek jelentékeny részében a kereset elutasítására vezet. Ámde merőben céltalan és elhibázott rendelkezés az, amely elutasító ítélet hozatalát s a jogbizonytalanságnak ilyen módon való megszüntetését megakadályozza. A teljesítés engedélyezésének kérdésében döntésre hivatott Magyar Nemzeti Bank szempontjából is csak előnyös, ha határozatának meghozatala előtt a bíróság a jogviszonyt ítélettel már tisztázta s így a követelés természete, létrejöttének körülményei és sok más olyan kérdés, amelynek az engedély megadása vagy megtagadása szempontjából jelentősége lehet, a peres eljárás során a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása előtt a bíróság által tisztáztatott. Mindezeken felül azonban meggyőződésünk szerint a perfelfüggesztés mai rendszere — feleslegesen — nevezetesen anélkül, hogy valutavédelmi érdekek ezt megkövetelnék, súlyos közgazdasági hátrányokat okoz és veszélyeket idéz fel. A külföldi hitelező a fizetés korlátozását mint kivételes és a gazdasági kényszerűség által indokolt rendelkezést megérti s abba kénytelen-kelletlen bizonyára belenyugszik; azt azonban, hogy az államhatalom a per lefolytatását, a jogvitának tisztázását is megakadályozza, nyilván olyan indokolatlan, részrehajló intézkedésnek érzi, amelyet a gazdasági kényszerűséggel menteni alig lehet. Külkereskedelmi forgalmunknak, különösen exportunknak fenntartása s ennek lehető fokozása legelsőrendű közgazdasági érdek. Exportunkat azonban a fennálló jogi helyzet és korlátozó rendszabályok mai állapotában egész szűk terjedelmében is csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudja a magyar kereskedelem fenntartani. Ezeket a nehézségeket a 4550'/1931. M. E. számú rendelet, amidőn a per lefolytatásában is megakadályozza a külföldi hitelezőt, feleslegesen fokozza. Ha ugyanis a külföldi azzal kénytelen számolni, hogy a magyar féllel való szerződés egyenlőtlen helyzetet teremt, egyoldalú kötelezettségvállalást jelent számára, — hogy ő a szerződést teljesíteni köteles, a magyar féltől azonban nemcsak a fizetést nem kényszerítheti ki, hanem, ha ez nem teljesít, még pert sem folytathat le ellene, úgy bizonyára arra a meggyőződésre jut, hogy ilyen üzleti összeköttetés létesítése nem felel meg az ő érdekeinek s így nyilván tartózkodni fog attól, hogy magyar kereskedővel üzleti összeköttetésbe lépjen. A külföldi jogainak túlzott és méltánytalan korlátozása meggyőződésünk szerint előbb-utóbb retorziós intézkedéseket válthat ki azon külállamok részéről, amelyeknek polgáraival szemben nekünk vannak követeléseink. Számolunk azzal a veszéllyel, hogy amennyiben nem enyhül a 4550/1931. M. E. számú rendeletnek túlzott szigora, egyikmásik külállam megtorlásképen a magyar követelések érvényesítését hasonló módon megakaszthatja, ami súlyosan sértené azon exportkereskedőink érdekeit, akiknek az illető állam polgáraival szemben követeléseik vannak, s a mai amúgy is rendkívül súlyos körülmények között megbéníthatná üzleti tevékenységüket. Mindezekre való tekintettel, minthogy a per felfüggesztésére valutánk védelme szempontjából szükség nincs, minthogy a kérdéses rendelkezés a külföldi hitelezővel szemben méltánytalan, fontos igazságszolgáltatási és különösen közgazdasági érdekeket sért, — a rendeletnek a jelzett értelemben való megváltoztatása indokolt és sürgősen szükséges." Értesülésünk szerint a felterjesztéssel az illetékes minisztériumok foglalkoztak és az ügy elintézés alatt áll. JOGGYAKORLAT Eljárási jog 32. A kir. Kúria ítélete a választott bírósági kikötés érvényességének a magánjogi alapszerző- • dés érvényességével való összefüggésére nézve. „Az állandó bírói gyakorlat értelmében a válaztott bírósági kikötésnek érvényessége és hatályossága nem esik szükségképpen össze a magánjogi alapszerződés érvényességével és hatályosságával, annak dacára sem, hogy azt a felek a magánjogi alapszerződéssel egyidejűleg kötötték és egy közös okiratba foglalták, mert a természeténél fogva perjogi jellegű és a magánjogi alapszerződéstől különálló választottbírósági kikötés általában véve csak akkor érvénytelen, vagy hatálytalan, ha magával a választott bírósági ki-