Tőzsdei jog, 1933 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - A tőzsde közönsége és a tőzsdei jog ismerete - Búza- és lisztminőségvizsgálatok [könyvismertetés]

2 TŐZSDEI JOG 6. szám tényt, hogy a hazánkban megalapozott minőségvizsgálatok itt fejlődtek és tökélesedtek lépésről-lépésre a jelenkor olyan tökéletes tudományává, mely ma már az összes külföldi államokban elismerésre és követésre talál. Teljes részletességgel ismerteti a mű a mai modern búza- és lisztvizsgálatoknak tökéletes módszereit és rámutat arra, hogy a mai nehéz gazdasági és exportviszonyok mellett csak azok a malmok, gazdák, gabona- és lisztkereskedők, pékek és kenyérgyárak stb. képesek a mezőgazdasági, ipari, illetőleg kereskedelmi élet versenyében érvényesülni, akik a minőségi termelést elősegítő és ellenőrző vizsgálati módszereket ismerik és használják. Szerző azokra is tekintettel volt könyvének megírásánál, akiknek az anyagiak hiánya miatt nincs módjukban a költségesebb laboratóriumi berendezéssel tökéletes, modern minőségvizsgálatokat végezniök s ezért ismerteti könyvében azokat az egyszerű minőségmegállapító módszereket is, melyek úgyszólván költségmentesen tájékozást nyújtanak a búza, illetőleg liszt minőségi értékéről, amelyek tehát gabona- és lisztkereskedők részére különösen értékesek. Foglalkozik a könyv mezőgazdasági és az ezzel kapcsolatos ipari kérdésekkel is, tehát a malomipar, sütőipar kérdésével is. A mezőgazdasági termelést tárgyaló rész összefoglalja azokat a termelési kérdéseket, amelyek a gazdának nyújtanak értékes tanácsokat és ismerteti azokat a minőségbúzákat, amelyeknek termelése és elszaporítása a mezőgazdasági válság megoldását jelentékenyen elősegítené. A búza- és lisztexport előmozdítása érdekében is hoz a könyv új eszméket és tárgyalja az ezzel összefüggő nehéz kérdéseket. A könyv, amelynek ára 10 pengő és megrendelhető a szerzőnél, Budapest II., Kisrókus ucca 15/b, 70 fillér postaköltség beküldése ellenében, vagy a tőzsdei expertizhelyiségben, különösen azok részére ajánlható, akik a gabona- és lisztvizsgálatok iránt érdeklődnek és azokat rövid úton, kis költséggel meg akarják tanulni. JOGGYAKORLAT Eljárási jog 27. Perfelvételi időköz a tőzsdebíróság előtti eljárásban vidékiekre nézve legalább 8 nap. P. IC. 305/1933. Kir. ítélőtábla. (Tőzsdebíróság 979/1932. Az 1932. évi december hó 15-re szóló idéző végzést a vidéken lakó alperes 1932 december hó 11-én vette át.) Végzés: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt ad, a tőzsdebíróság 979/1932. számú ítéletet megsemmisíti és a tőzsdebíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Igaz ugyan, hogy az eljárt választott bíróság eljárási szabályainak 4. §-a nem állapítja meg határozottan azt az időt, amely elegendőnek tekintendő a megjelenésre, vagy képviselő rendelésére, azonban egybevetve ezt a rendelkezést a Pp. 145. §-ával — a jelen esetben fenn nem forgó sürgősség esetétől eltekintve — ez az idő, tekintettel arra is, hogy alperes vidéki lakos, legalább 8 napban állapítandó meg. Minthogy pedig ez az időköz alperesnek a megjelenésre rendelkezésére nem állott, alapos alperesnek az a panasza, hogy a tárgyalásra nem szabályszerűen idéztetett. Ezért a kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt adva, a rendelkező rész szerint határozott. Budapest, 1933. évi március hó 27. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök, dr. Burghardt P. István s. k., ítélőtáblai bíró előadó; dr. Simon Antal s. k., kir. ítélőtáblai bíró. 28. A tőzsdebírósági határozatok ellen beadandó felfolyamodások határidejének számítására nincs befolyással az a körülmény, hogy a felfolyamodó a felfolyamodással egybekapcsolva határnap elmulasztása iránt igazolással is él. P. V. 4655/1932. (Tőzsdebíróság 354/1932. alatt 1932 március 31-én mulasztási ítéletet hozott. Ez ellen alperes az elmulasztott határnaptól számított 8 nap után igazolási kérelemmel élt, influenza-betegségére hivatkozva. A tőzsdebíróság az igazolási kérelemnek nem adott helyt. Ezután alperes az igazolási kérelem elutasításától számított 4 nap elteltével felfolyamodást nyújtott be az ítélet ellen. A tőzsdebíróság a felfolyamodást visszautasította. A viszszautasító végzés ellen alperes felfolyamodással élt.) A kir. ítélőtábla végzése: A kir. ítélőtábla a felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A tőzsdebíróság előtti eljárásban a felfolyamodás határideje általában 3 nap. Ez a 3 nap a sérelmes határozat közlésétől számít. Minthogy alperes részére az ítélet, amely ellen a választott bíróság által visszautasított felfolyamodását beadta 1932. évi április 2-ikán kézbesítetett, az a körülmény pedig, hogy az alperes a határnap elmulasztása iránt igazolással is élt, a felfolyamodási határidő számítására befolyással nincsen, nem sértett eljárási szabályt a tőzsdebíróság akkor, amikor az 1932. évi április hó 18-ikán benyújtott felfolyamodást elkésettség okából visszautasította. Ezért a felfolyamodásnak hely adható nem volt. Budapesten, 1932. évi május hó 24. napján. Dr. Kovács László s. k., kir. ítélőtáblai tanácselnök; dr. Burghardt P. István s. k., kir. ítélőtáblai bíró előadó; dr. Simon Antal s. k., kir. ítélőtáblai bíró. Anyagi jog 29. Egyedi árúra „megtekintésig" kikötéssel létesített vétel. Átvétel és elszállítás utáni kifogásolás azon a címen, hogy az árú rejtett hibában szenvedett és egészségtelen volt. Mintavételi szabályok megtartása ily kifogások esetén, 595/1932. Vb. ítélet. Indokok: A szerződésben a felek kifejezetten „azt a cirokszakállt tették ügylet tárgyává", amely a . . . . uradalom .... majori gazdaságában tárolt. E megjelöléssel a fe- • lek az árút egyedileg megjelölték. Az 1932 május hó 8-ikán létesített kötlevél szerint az ügylet „megtekintésig" kikötés mellett jött létre. Ez a kikötés módot nyújtott a K. T. 359. §-a értelmében arra, hogy a vevő kizárólag saját akaratától tegye függővé, vájjon az üzletet az árú megtekintése után létre akarja-e hozni vagy nem. Ezt kö-