Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 69. szám

— 275 — helyen szükséges intézkedések megtétele I után a jelen legmagasabb kir. eldöntés- | nek kiviteléről gondoskodni. Ki egyébiránt nagy kegyesen változatlan cs. kir. és fejedelmi jó indulatával marad. Kelt Bécsben, 1795-iki nov. 23-án. Gróf Teleki Sámuel 3. k.. Cronenthal Ján»s s. k." Több más jelentéktelenebb iratok közt felolvastattak vádlottaknak erkölcsi bizonyítványaik is, melyek szerint Schwarz Salamon jámbor, erkölcsös,^ kifogástalan életű, mi több község által bizonyittatik; Braun Leopold magát mindig szeliden, illedelmesen viselte, erkölcsi viselete ellen semmi panasz; Taub E. ellen panasz nem fordult elő; Junger A. ellen csak az a kifogás, hogy vagyonát nejére átruházta; Lusztig s Braun Ábrahám irányában bizonyittatik, hogy ellenük panasz nem jött elő ; Weiszstein L. zártörés miatt volt egyszer büntetve. Jó előélet bizonyittatik illetékes községeik által Klein Ignácz, Togel Amsei, Smilovics, Csepkanic3 s Matej J. irányában is. Ezután következett e napnak, de talán az egész tárgyalás folyamának legfontosabb, nagy horderejű kérdése, az, hogy Scharf Móricz esküre bocsáttassék-e ? — Erre nézve közvádló köv. indítványt tett: Scharf Móricznál az életkor ninc3 teljes biztossággal megállapítva, de bizonyos, hogy ö életének 16. évét még nem érte el. sőt Buchta Amália tanú vallomása szerint a mai napon életének még 15-ik évébe sem lépett, s ekkép életkora a 14 évre vehető fel. Ezen oknál fogva én a polg. törvényk. rendtartásnak a bűnvádi eljárásban is iránytadó 191. szakaszára való figyelemmel Scharf Móricznak esküre bocsátását nem indítványozhatom. Azonban még más oknál fogva sem indítványozhatom Scharf Móricz megesketését, minthogy ő itt a tek. törvszék szine előtt nemcsak meggyalázta atyját, hanem vallását is megtagadta s az imádság jelvényéből csúfot űzött, lóistrángnak mondván azt, ekkép a vallási és erkölcsi érzet hiányának kétségtelen jeleit adta. Mindezekhez járul még az, hogy Scharf Móricznak a tárgyalás alatt Tisza-Eszláron foganatosított szemle alkalmával tett vallomása lényeges ténykörülményekre nézve teljesen eltér az e teremben tett vallomásától, nevezetesen eltér vallomása az állítólagos gyilkosság elkövetésének körülményeire nézve. Méltóztassék tehát tek. kir. törvényszék Scharf Móricz tanúnak megesketését mellőzni. Ezután védő Friedmann B. köv. nagy érdekességü előterjesztést tett: Midőn Matej Ignácz megesketését elrendelni méltóztatott, azon Matej megesketését, kire nézve öt kifogástalan, teljes hitelt érdemlő tanú és eg}- bírói okirat bebizonyította azt, hogy itt legalább egy körülményre nézve : arra t. i., hogy itt és itt, igy és igy vallott, hogy tehát hazudik, ezen körülmény kötelességemmé teszi azt, hogy ne mérlegeljem Scharf Móricz vallomását azon szempontból, hogy érdemében valószínűtlen és hogy ellenmondásokban van-t>, vagy más terhelő körülményekkel megegyezik-e vallomása, hanem mérlegelem tisztán azt, mit a tek. törvényszék már mintegy zsinórmértékül elfogadott: alaki tekintetben kívánok nyilatkozni aziránt, vájjon Scharf Móricz megeskethető-e vagy sem. Korára nézve már nyilatkozott a mélyen tisztelt közvádló m-, hogy a legilletékesebbek oly irányban nyilatkoznak, melynél fogva még 15 évesnek sem tekinthető. A bűnvádi eljárási szabályok nem állítanak ugyan fel bizonyos szabályt, nem tartalmaznak bizonyos intézkedést arra nézve, hogy mely pillanatban áll be azon kor, midőn valaki eiküre bocsátható, a polg. törvénykezési szabályok azonban, melyekre a mélyen tisztelt közvádló ur hivatkozott, e tekintetben igenis zsinórmértéket állítanak fel, a tizenhatodik életkort; és bár átalán a polgári törvénykezési rendtartás szabályai nem mondhatók épen kötelezőknek a bünfenyitő ügyekben eljáró bírákra, mégis áll az, hogy ha a törvény egy csekély értékű tárgy iránti perben, midőn egy pár forintról van szó, nem fogadja el a 16 éven aluli gyermeket tanúnak, lehetetlen ugyanazon állam bíráinak, midőn bűnügyben ítélnek, midőn fontos életbevágó kérdésekről van szó, kevesebb garancziával megelégedniük. Az analógia tehát, a mely ott., a hol a törvény különös intézkedéseket nem tartalmaz, követendő, oda kell, hogy vezesse a tek. tvszéket, hogy Scharf Móricz meghiteltetését már ezen oknál fogva is mellőzni kell. Egy másik indok, melynél fogva nézetem szerint ezen tanú meghiteltetése helyt nem foglalhat, az, hogy ő ezen ügyben mint vádlott szerepelt, az alatt t. i., míg Samu vallomása alapján ő is gyanúsítva volt a tettességgel, s mint ilyen lett Recskyhez szállítva. Mint tanút azon törvényes jogára, hogy apja ügyében megtagadhatja a vallomást, nem figyelmeztették akkor, midőn kellett volna az első kihallgatásnál. Ea nagy visszaélésnek a sancczionálása lenne, mert ha valakitől ilyen módon a. vallomás kicsempésztetett, természetes, hogy utólag már nem is élhet azzal a joggal, hogy vallomását meg is tagadhatja. Vannak államok, hol meg van engedve, hogy kivált nagykorúak, minden vallásfelekezetből kizárhatják magukat és a felekezetnélkülieknek ép oly jogosítványaik vannak, mint bizonyos felekezethez tartozóknak. Magyarországon azonban mindenkinek valamely vallásfelekezethez kell tartozni, méltóztatott hallani a tek. kir. törvényszéknek, hogy ezen tanú az ő vallását, melyben született, nyilvánosan megtagadta, istenét, a ki a törvény szerint is istene, letagadja, azon valláshoz pedig, melyhez nyilatkozata szerint vonzódik, a törvény tiltja, hogy csatlakozzék, mert még nem érte el azon kort, 18-ik évét, melynél fogva őt, még ha akarná is, bármely lelkésznek más hitbe felvenni joga lenne. Az eskü utóvégre is az istenre való hivatkozás, az eskü jelentőségét csak az értheti, a ki tudja azt, hogy ő egy isten, egy hit pai*ancsai alatt áll, de a ki ezt nem tudja, a ki azt ;i hitet, melyet a törvény reá szab, megtagadja és kijelenti, hogy egy oly hithez érzi magát tartozónak, melytől ismét a törvény tiltja el koránál fog va, az tek. törvényszék nem foghatja fel az eskü jelentőségét, meri nincs, hogy kire hivatkozzék, mert nincsen istene. A törvény, különösen Verbőczy, egyenesen megkívánja, hogy az illetőnek, a ki esküt tesz, legalább erkölcsi érzete legyen. Méltóztattak hallani vallomásából, hogy erkölcsi érzete egyáltalában majdnem semmi, ugy viselkedett itt apjával szemben, mint a hogy viselkedni gyermeknek apjával szemben,bárminő nagy bűntényt követett el apja, nem szabad. Hiszen vannak gonosztevők, a kik még iszonyatosabb dolgokkal is vádoltatnak, mint Scharf József, a kik el is ítéltettek, de meg fogna botránkozni minden jó érzésű ember, ha azt látná, hogy a gyermek apjával szemben ugy viselkedik ; és tényleg azt tapasztaljuk is mindig, hogy még a halálra ítélt gonosztevőt is megsiratja gyermeke. Ha mindenki elfordul tőle, ha mindenki követ dob reá, egyedül feleségének és gyermekének nem szabad tennie ezt, ezeknek kötelességük megsiratni őt, és tek. törvényszék, mit látunk itt ? a gyermek fonja az apja részére a hóhérkötelet. Vagy erkölcsi mély sülyedés, vagy az erkölcsi érzék teljes hiánya, vagy a kényszer benyomása közt kell választanunk. Válaszsza a tek. törvényszék akár az egyiket, akár a másikat, de egyik esetben sem bír azon minősítéssel, hogy itt istenre hivatkozhassék és esküt tegyen. Az emberek cselekvéseit, államok tevékenységét, jogérzetét a bíróságok mindig az eszközökről Ítélik meg. melyeket használni szoktak, azért én nem a vádlottak érdekében, mert annak semmi jelentősége sem lesz, akár megesküszik, akár nem, mert vallomásának benső következetlenségét, hihetetlenségét, az ellenmondásokat, ez ugy sem enyészteti el — mondom, nem. a vádlottak érdekében, hanem hazai igazságszolgáltatásunk érdekében esedezem a tek. törvényszékhez, hogy ily körülmények közt, ily aggályok mellett ne használjon ilyen eszközt, ne esketessemeg vallomására a tanút. Eötvös: Azon indokokat, Melyek Scharf Móricz tanúnak esküre való bocsáttatása ellenében Friedmann tudor védőtársam által félhozattak, én is magamévá t eszem s ezen indokokhoz csak még egyetlenegyet kapcsolok. Európa egyik első hatalmasságu országában a vádnak tanúit a korona tanúinak nevezik. B szónak azon országban, bár századok előtti időből eredő, de nagyon is szomorú története van. Nálunk a vádló tanúi ily epithetonnal ellátva nincsenek, de én e tanút a vármegye tanújának nevezem, s akár nevezném ennek, akár nem. e név fel fog maradni hoszszu időkön keresztül! Védbeszédemben lesz alkalmam, illetőleg alkalmunk közelebbről nyilatkozni arról, hogy miért nevezzük őt annak. E tanú, a ki teljes személyes szabadsággal nem rendelkezik, a ki nem jöhet-mehet szabadon, a hova neki tetszik, a kihez nem jöhetnek és nem rae-