Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 49. szám

- 196 menyre, illetőleg annak tettesére és valamennyi részesére csakis a vétség büntetése lenne alkalmazható, és 6) ha a vétségre vonatkozólag a törvényben meghatározott elévülés esete máibekövetkezett ? Továbbá: 2. A bűnvádi eljárás melyik stádiumában és különösen a vádkamra vagy az itélő bíróság által mondandó-e ki: hogy a magában véve büntetett képező cselekmény, a concret viszonyok közt — vagy a beszámítás enyhítésére nézve a törvényben különösen meghatározott valamelyik eset vagy rendkívüli enyhítő körülmények folytán, vétségre változott? Előadó: Dr. Szegheő Ignáez trencséni kir. ügyész ur. Második kérdés: Helyes-e és megfelel-e hazai jogfelfogásunknak, régibb törvényeinknek és a Curia gyakorlatának azon rendelkezés, mely valamely büntetendő cselekmény miatt, végérvényes ítéletben megállapított pénzbüntetést, az erre itéltnek halála után hagyatékából behajtatni rendeli ? Előadó: Sárkány József budapesti kir. táblai tanácselnök ur. (Uj kérdések.) Első kérdés: A népelemnek a büntető jogszolgáltatás körébe vonásánál Magyarorsiágban, ennek jogfejlődésénél és sajátos viszonyainál fogva nem volna-e czélszerü: állandóan vagy tanácsos : legalább a mostani szakbirósági rendszertől való átmenetül, a vegyes bírósági rendszert alkalmazni ? Ha igen: minő szervezettel és mily hatáskörrel és hatálylyal ? Előadó: Dr. Wemer Eezső kassai jogakadémiai tanár úr. Véleményezők : Dr. Barna Ignáez budapesti kereskedelmi akadémiai tanár, Beksics Gusztáv budapesti kii-, táblai fogalmazó, Dr. DelTAdami Kezső budapesti ügyvéd, Dr. Friedmann Bernát budapesti ügyvéd, Dr. Fayer László budapesti egyetemi magántanár, Dr. Molnár Imre nagyváradi jogakadémiai tanár, Széli Farkas budapesti kir. táblai pótbiró, Dr. Tőry Gusztáv budapesti kii*, táblai fogalmazó és Zoltán Géza budapesti kir. táblai pótbiró urak. Második kérdés : Feltéve, hogy a bűnvádi eljárás a vádelven alapszik és az állam vádlásra hivatott közege, a kir. ügyész, a bűnvádi per megindítását megtagadja, legyen-e joga a vád képviseletére és ebből kifolyólag indítványok tételére: 1. A sértett félnek és kárositottnak ? 2. Egyenlő hatáskör illesse-e meg a sértett felet és kárositottat és mi legyen ezen hatáskör ? 3. Kiterjedjen-e ezen hatáskör anynyira, hogy az esetben, ha a kir. ügyész a vád képviseletét megtagadja, vagy attól visszalép: jogosítva legyen a sértett vagy károsított vádat emelni és azt az egész bűnvádi eljárás alatt fenntartani ? 4. Ha a kir. ügyész képviseli a vádat: jogosítva legyen-e a sértett fél, illetőleg a károsított a kir. ügyész mellett is, mint a közvád képviselője közreműködni és nevezetesen a kir. ügyésztől eltérőleg vádlottnak súlyosabb vagy enyhébb büntetendő cselekményben való bűnössé kimondását és ehez képest súlyosabb vagy enyhébb megbüntetését indítványozni? 5. Kiterjedjen-e a sértett vagy károsított hatásköre a perorvoslatoknak vádlott hátrányára való használatára is ? G. Ha a büntetendő cselekmény által magánjogaiban megkárosított nem akar a büntetés iránti vád képviseletében közreműködni, jogosítva legyen-e ez esetben csupán a kir. ügyészség által fenntartott közvád alapján folyamatban levő bűnvádi eljárásban vagyoni kártérítést követelni és ha ez megtagadtatott, vagy a követeléshez képest csekélyebb mérvben állapíttatott meg a bíróság által, ez ellen perorvoslatot használni ? Előadó: Dr. Taraai János budapesti ügyvéd ur. Véleményezők: Battlay Imre kalocsai kir. ügyész, Dr. Friedmann Bernát budsr pesti ügyvéd, Dr. Jellinek Arthur budapesti ügyvéd, Dr. Németh I'éter budapesti kir. táblai pótbiró, Schedius Lajos budapesti kir. táblai biró, Dr. Schnierer Aladár budapesti egyetemi tanái-, Dr. Szegheő Ignáez trencséni kir. ügyész és Székács Ferencz budapesti kir. törvényszéki biró urak. A polgári eljárásból, birói szervezetből stb. Első kérdés : Kivánatos-e és ha igen mily irányban a jogi szakoktatás reformja tekintettel egyetemi és akadémiai oktatásunk tan- és vizsga-rendszerére 9 Kivánatos-e különösen annak gyakorlati irányát emelni és biztosítani és ha igen, mily intézmények behozatala és mily változtatások eszközlése által? Előadó: Dr. Hoffmann Pál budapesti egyetemi tanár ur. Véleményezők: Dr. Bors Emil pécsi jogakadémiai tanár, Dr. Dámpf Sándor pécsi jogakadémiai tanár, Dr. Nagy Dezső budapesti ügyvéd, Dr. Nagy Ferencz kolozsvári egyetemi tanár és Dr. Vécsey Tamás budapesti egyetemi tanár urak. Második kérdés: A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján kibocsátott miniszteri rendeletet szabad-e ujabb felhatalmazás nélkül rendeleti uton megváltoztatni ? Előadó: Beksics Gusztáv budapesti kir. táblai fogalmazó ur. Véleményezők: Dr. Concha Győző kolozsvári egyetemi tanár és Dr. Schwarcz Gyula urak. A véleményes indítványok az állandó bizottság határozatához képest 1883. évi december 31-ig küldendők be. A törvénykezési szünidőre vonatkozó törvény f év július 1-én már életbe fog lépni. Az utasítás, mely az életbeléptetés mozzanatait szabályozza, készen van az igazságügyi ministeriumban, s e napokban közzé fog tétetni. — A bíróságok, előleges értesülés következtében, már az uj törvény irányának megfelelöleg intézkedtek is a határidők berendezése tekintetébén. Kinevezések. Ö Felsége a budapesti k. itélö-táblához rendes bírákká: Ormay Károly nagyszebeni törvényszéki elnököt és dr. Kiszely Tiborcz budapesti itélő-táblai pótbirót; pótbiróvá pedig dr. Kováts Gyula budapesti gyakorló úgyvédet nevezte ki,, Zsiga Károly kaposvári és Gyuris Elek szigetvári kir. járásbirósági albiráknak saját kérelmükre leendá kölcsönös áthelyeztetésöket megengedte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. Kiss Mór Ernő nagy-szebeni kir. jogakadémia nyilvános rendkívüli tanárt, ugyanezen tanintézethez rendes tanárrá a szabályszerű illetményekkel kinevezte. Kinevezések. Ó Felsége ügyészekké: a pécsi ügyészséghez Zsolnay György ottani alügyészt, a karánsebesi ügyészséghez pedig Salacz Béla aradi alügyészt nevezte ki. A kir. kúria alapítványi vegyes bizottsága Szabó Imre kúriai biró ideiglenes elnöksége alatt, a mult napokban ülést tartott, melyben a néhai Majláth György elhalálozása folytán megüresedett bizottsági elnöki állásra Perczel Béla alelnököt választotta meg. Egyúttal elhatározta a bizottság, hogy néhai Majláth György érdemeinek elismeréséül emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti. Kinevezések. Az igazságügyminiszter a budaqesti kir. itélátáblához beosztott Nagy Károly, dr. Vaisz-féle ösztöndíjas joggyakomokot a marczali kir. jbrásl "Írósághoz, Bathó Arisztid jászberényi kir. törvényszéki joggyakornokot ugyanezen kir. törvényszékhez, Mészáros Gusztáv békésgyulai kir. törvényszéki joggyakomokot a most nevezett kir. törvényszékhez, s Popovics Simon nagybecskereki kir. törvényszéki joggyakornokot az ugyanottani kir. járásbírósághoz — aljegyzőkké kinevezte. Ügyvédi kamarák. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Baumgarten Izidor ügyvéd (lakik V. Ferencz-Józseftér. 8. sz. a.) a kamara lajtromába folytatólag felvétetett: továbbá, hogy zalai Horváth Gyula majsai ügyvéd és kamarai tag Várpalotára, dr. Potucsek János budapesti ügyvéd és kamarai tag pedig Nagy-Palánkára elköltözése folytán fenti 'lajstromból kitörültettek, s hogy előbbi Gyenise Antal halasi, utóbbi pedig Besze Antal budapesti ügyvéd és kamarai tagnak adta át iratait; végül, hogy dr. Deutsch Ármin budapesti ügyvéd és kamarai tag elmebetegségbe esvén, ügyvédi irodájára részére dr. Zolnay Jenő budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki gondnokul. — A brassói ügyvédi kamara részérái ezennel közhírré tétetik, miszerint Kolozsvári Albert ügyvéd SzepsiSzent-György székhelylyel a kamara lajstromába felvétetett. Felelős szerkesztő: SZOKOLAY ISTV-ÁJ*"TV. kerület, zőldfa-utcza 1. sr. Megjelen e lap hetenkint Tasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ós vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Bndapest, 1883. Schlesinger Ignátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszárnya).