Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 34. szám

• 135 — ség kölcsönös megszüntetésével — keresetétől elutasította. „Mert felperes maga adta elő, de az általa felmutatott birói határozatokból is kitűnik, hogy a jelen kereset tárgyát képező ügyvédi munkálatok s kiadások iránt az egri tszék előtt indított ügy 1875. szept. 21-én 5698. sz. a. hozott Ítélettel bíróilag eldöntetett. Ez szerint felperes perújítás nélkül jelen keresetét birói uton érvényesíteni nincs jogosítva. Kir. Curia a tábla ítéletét megváltoztatván, felperes keresetét ez uton elbírál hatónak kimondotta s azt az ügy érdemének elbírálására utasította; >mert felperes keresetével sem az 1876. aug. 2. — 8556. sz. keresetlevéllel megindított perben, — sem a felhívás folytán beadott számadási perben 1880. évi 5261. sz. a. hozott Ítélettel nem érdemben levén elutasítva; ha ugyanaz 1876. évben inditott perben azért nem találtatott keresete ott elbirálhatónak, mert ama követelését már előbb a számadási perben kérte bíróilag elfogadtatni, — a számadási per- j ben viszont azért mellőztetett követelésé- i nek elfogadása, mert az jogerejü ítélettel meghatározva nem lett, — felperesnek, hogy keresetét érvényesítse, perújításra szüksége nem volt — így bár nem helyesen nevezte felperes 1881. nov. 10. 6304. sz. a. beadott keresetét folytatólagos keresetlevélnek — felperest keresetével a kir. tábla által felhozott okból elutasítani nem lehetett; sőt felperes keresetét a felfogott peruton már a legf. Ítélőszék 5261. sz. a. utasitó ítéleténél fogva is elbirálhatónak kimondani stb. kellett.* (1883. márcz. 13. — 1291. sz. a.) Felperes per beszüntetést nyilatkozata perveszteségével, tehát alperes pernyereségével egyenlő levén • ily esetben az alperes ált l a per megnyerésére kötelezett ügyvédi jutalom dij megítélendő. Krúdy Gyula ügyvéd. — Lvhtschein DezsŐ és Zsigmond e. 640 írt ügyvédi munkadíj fizetésére a nyíregyházai jbíróságnál perelvén. Járásbíróság 1882. ápril 17. — 2878. sz. a. Ítéletével — ha felperes főesküt tesz arra, hogy kereseti követelésére alperesektől egy krajczárt sem kapott — alperesek közül L. Dezsőt 300 frt készpénzben, két teljesen kihizlalt sertés kiadásában vagy azok 160 frt árában, kamataiban s 20 írt perköltségben — L. Zsigmondot pedig 100 frt készpénzben egy kihizott sertésben vagy 80 frt árában, kamataiban és 20 frt perköltségben marasztalta. „Mert alperesek beismerik, hogy a kereseti követelés megfizetésére ügyvédi jutalomdíj fejében magokat felperesnek kötelezték az esetre, ha felperes a C) okmányban említett pereket megnyeri — ő pedig azokat meg is nyerte; mert a per teljes befejezésével az itélet hozatal előtt alperesek ellenfele a pert letette, — a mi pervesztéssel ugyanazonos. Kir. Tábla 1882. szept. 6. — 27958. sz. a. megváltoztatta s felperest keresetével feltétlenül elutasította; *mert felperes az alpereseket a C) nyilatk í; t alapján ' éri marasztatni. Azonban alperesek ezen kötelező nyilatkozatban a kereset tárgyait csak az esetre kötelezték, ha a Czukor József által ellenük inditott pereket felperes ügyvéd képviselete alatt megnyerik, — illetve a kereset alól felmentetnek. »Felperes saját előadása szerint is pedig azon perek birói ítél «tel be sem fejeztettek, — amennyibeu azok be lettek Czukor által szüntetve; a per megnyerése, illetve kereset alól felmentés pedig birói ítéletet feltételez. »Ennélfogva — a kötelezettség feltétele be nem állván — felperest keresetével elutasítani kellett. Kir. Curia a táblai itélet megváltoztatásával — az első bíróságit hagyta helyben — indokaiból s különösen azért: »mert a Czukor-féle periratok tanusága szerint felperes az alperesek pereit, azok itélet alá bocsátásáig — vezetvén — Czukor Józsefnek ama perek beszüntetése iránti nyilatkozatát a perveszteséggel egyenlőnek kellett venni.« (1883. márcz. 8. — 1139. sz. a.) Polgári codex-tervezet felülvizsgálata. Febr. 24-én a 22-ik ülésben. Czorda előterjeszti, mikép a tegnapi elfogadott 154. §-ra utólag azon módosítása volna, hogy abban az elbirtoklás, mint a külön részben czélszerübben szabályozható, ne emlittessék. Győry megjegyzi, hogy a kereset azon hatása, mint a 154. § ban említtetik, nem vonatván kétségbe az összefüggésnél fogva, helyesebb az elbirtoklást felemlíteni, oly törvénykönyvnél, melynek van átalános része. Oberschall és Barta nyilatkozatai után, kik a kihagyást pártolták, Czorda indítványa elfogadtatott. Felvétetvén ezután azon szöveg, melyet a 155. §. helyett a mult ülésben Oberschall indítványozott, elfogadtatott Czordának a 4-ik pontra vonatkozó irályi módosításával. Elfogadtatott a 153. §-hoz javasolt pótlásnak Teleszky által, a mult ülés határozata folytán előterjesztett szövegezése, néhány irályi módosítással. Ezután folytattatott a tervezet tárgyalása. A 156. §. mely így szól: Ha a kereset a törvény szabta ido alatt meg nem indíttatik, elévül. A kereset elévülése azonban csak alperes kifogása folytán vehető birói figyelembe, — néhány irályi módosítással elfogadtatott. A 157. §-nál, melynek tartalma ez: Oly keresetek, melyeknek tárgyát családi jogok érvényesítése, közös vagyon felosztása, határigazitás és némely a külön részben megjelelt telekkönyvi jogok kitörlése képezi, el nem évülnek. Oberschall azt nem tartja helyesnek, hogy ezek között legyen kivétel nélkül, melyeknek tárgyát családi jogok érvényesítése képezi, mert vannak pl. házasságnál hol u. n. juris privati okok miatt érvényteleníthető. Czorda ! n\;zétezerübbnek tartja, h°gy az ille {re nézve az el nem éyülés, az il) -észekben mondatik ki; ezért a 1 Q^ annat kimondását indítványozza: »hogy az elévülhetlen keresetek iránt a külön részek intézkednek.* Győry megjegyzi, hogy a mi a családi jognál kivételkép emlittetett, többnyire a kereset indithatásának előföltétele, de különben a lehető kivételekre itt is a > rendszerinttelt lehet utalni, mint eddig is történt, de e miatt nincs indokolva az átalános természetű elvek az átalános részből való kihagyása. Teleszky Czorda indítványa mellett van, mert a 157. §. kivételes önmagában 8 igy nem jó abban kivételre utalni. Czorda indítványa elfogadtatott. Következet a 158. §. mely igy szól: A keresetek elévülésének határideje, a mennyiben a törvény rövidebb határidőt nem szab. 32 év. Teleszky ezt hosszasnak tartja és husz évet indítványoz. Győry viszont hivatkozik arra, hogy itt ugy is csak arról van szó, hol a törvény nem lát rövid határidejű elévülést czélszerünek és mivel ilyeneknél hosszú ideig tartható akadályok jönnek figyelembe és mivel ez már átment a közmeggyőződésbe, nem volna helyén ily régi szabályt — midőn arra semmi fontos ok nincs — mellőzni. Az értekezlet Teleszky indítványát fogadta el. A 159. §-nál mely igy szól: Magán rendelkezés á!tal az elévülhetlen keresetek elévülése, vagy az elévülhetők elévülhetlensége meg nem állapithntó, sem az elévülés törvényes ideje, meg nem változtatható. Teleszky azon nézetét fejezi ki, hogy rövid elévülési határidőknél nem kellene kizárni, hogy a felek azt, a leghosszabb elévülési határidőn belül, hosszabbra állapithassák meg. E vélemény azonban nem pártoltatván, a 159. §. változatlanul elfogadtatott. Hasonlókép elfogadtatott a 160. és 161. §§. következő tartalommal: 160. §. A kereset elévülése azon nrpnri kezdődik, melyen a kereset megindítás i jogilag lehetségessé vált. 161. §. Idöszakonkint hjáró szolgáltatások iránti keresetek elévülése, mindenegyes lejárt szolgáltatásra nézve külön k 'zdödik. A 162. §. következő tartalma helyett: Felmondás után bizonyos idő múlva beálló kötelezettség teljesítése iránti kereset elévülése azon napon kezdődik, melyen kezdődnék, ha a felmondása jogügylet létrejötte napján megtörtént volna. Oberschall a zürichi törv. megfelelő szakaszát ajánlja, mely szerint akkor kezdődnék az elévülés, mikor a felmondás lehetővé vált. Teleszky ez ellen felhozna, hogy p. o. a svajczi szerint, ha 3 havi felmondás van kikötve, azonnal a jogügylet megkötéseker kezdődnék az elévülés, tehát előbb, mint actio nata est; holott az a helyes, ha azon napon kezdődik, mikor a 3 napi határidő lejárt, vagyis mintha a felmondás a létre-