Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 31. szám

»Az első figyelembe nem vehető, mert ezen személycsere kérdése büntető bíróságilag már végérvényesen elintéztetett, — de a 2-ik sem mivel az az ügy eldöntésére befolyással nem lehet, midőn a szerződés alapjaiban érvénytelen. »A 3-iknak azonban helyt adni kellett; mert a ker. t. 475. §. szerint ha a biztosított a jogügylet megkötésekor fontos s a biztosító előtt tudva nem levő ténykörülményeket elhallgatott, jogában áll a biztositónak, ha előtte az adatok vagy előadás valótlansága tudva nem volt, a szerződés érvényét megtámadni. >Tőke Anna az ajánlatban azt vállá, hogy teljesen egészséges, holott Tóth J. és Szabó Ferenczné előtt oda nyilatkozott, hogy gyomorrákban szenved s e betegségéről előttük többször panaszkodott; Szabóné előtt pedig 5 — 6 hóval halála előtt kijelenté, hogy beíratja magát valamely társaságnál tetemei eltakarittatása czéljából. — Ugy KövérK.orvosnál 1880. aug. 23. gyötrő gyomorbajról panaszkodott. — Bojta J. orvos vallomása szerint a kórházban gyomorrák kórismérvvel lett gyógykezelve s onnan mint gyógyithatlan elbocsátva. És ezt nem gyöngíti Rédi J. orvosnak, ki Tőkénét csak egyszer látta s halála előtt nem gyógyította — azon kijelentése, hogy az folyton méhvérzésben szenvedett — amit környezetétől hallott. > Igazolva van tehát, hogy Tőke Anna már a biztosítási ajánlatkor gyomorrákban szenvedett s felperes azt, hogy alperes arról tudomással birt, bizonyítani meg sem kísérli >Az hogy a vizsgáló orvosok Tőkét egészségesnek találták s biztosításra ajánlották— felperes előnyére nem szolgálhat; mert ha az emiitett betegség felhozatik, nagyon valószínű, hogy az orvosok a biztosítást alig ajánlották volna s a szerződés vagy nem — v&gy m&s feltételek alí.tt jön létre Kir. Tábla 1882. nov. 21. — 4458. sz. a. helybenhagyta indokaiból s azért is: »mert a ker. törv. 474. §. biztosítottnak feltétlenül kötelességévé teszi: a szerződés kötésekor előtte tudvalevő azon körülményeket, melyek fontosságuknál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehetnek, a hozzá intézett kérdésekre a biztositóval közölni: a biztosított ezen kötelezettsége tehát egészen független attól, hogy ő a biztosító orvosai által megvizsgáltatott-e vagy sem ? »mert az elhallgatott betegség a biztosítás elvállalására kétségtelenül befolyással biró körülményt képez, — az pedig hogy a biztosított az elhallgatott betegségről tudomással birt, Tóth és Szabó tanúk vallomásából kitűnik. »S mert végre azon kérdés: hogy az elhallgatott betegség volt-e a halál előidőzője — nem lényeges, — hanem csak az döntő, hogy biztosított magát egészségesnek vállá — a tanuk szerint pedig már az ajánlat benyújtása előtt gyomorrákban szenvedett. Kir. Curia. a kir. tábla ítéletét indokaiból hhagyta. (1883. márcz. 6. — 77. sz. a.) Jogeset. Sommás visszahelyezést perben a szolgalom tényleges birtoklása s az abbani megháboritás beismertetvén, az illető annak használatába visszahelyezendő, tekintet nélkül arra, hogy a földtulajdonos a használatért teljesített viszonszolgálat megtagadása miatt: a szolgalom megszüntetését birói uton követelheti-e ? Blatniczai ev. egyház — báró Prónay Dezső e. sommás visszahelyezés — gyalogút szolgalom -— iránt a turócz-sz.-mártoni jbíróság előtt 1881. mart. keresetet támasztott. Járásbíróság 1881. szept. 2. — 2627. sz. a. felperest keresetével elutasította s 15 frt 50 kr. perköltségben marasztalta; >mert tanuk által be van bizonyítva, hogy felperes az átjárásért alperesnek évenként 2 0 gyalog napszámot szolgáltatott, — ugy az is, hogy felperes ezen szolgálat tételt határozatilag beszüntette s megtagadta; miért alperes is jogosan tagadta meg s tiltotta be a kizárólagos tulajdonát képező udvaron át a templomba vezető gyalogút használatát. Kir. Tábla 1881. nov. 24. — 45581. sz. a. indokaiból hhagyta. Kir. Curia mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával felperest az alperesnek blatniczai udvarán át a községi útról az ev. parochiába s templomba vezető gyalogút használatába visszahelyezte s kötelezte alperest 25 frt perköltséget fizetni. Okok: A jelen visszahelyezés iránt indított perben csak a tényleges birtoklás s abban történt megháboritás vehető figyelembe ; > Alperes beismerte, hogy felperes a kérdéses gyalogút használatában volt, s abban alperes által gátoltatott; »Tekintet nélkül tehát arra, hogy alperes jogosítva van-e a gyalogút használatáért teljesített viszonszolgálat megtagadása folytán a szolgalom megszüntetését birói uton kérni: felperest a gyalogút használatába visszahelyezni kellett s alperest mint pervesztest stb.« (1883. febr. 21. — 1473. sz. a.) Per orvoslatok használatának korlátolása. Illetőségi kérdésben másodbiróságilag hozott végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye, midőn a kir. tábla az első bíróság illetőségi végzését megváltoztatja, és azt illetéktelennek nyilvánítja. B. Vécsey Miklós — Vas János mint Avasujváros község bírája e. haszonbéri szerződés érvénytelenítése iránt a szinyérváraljai jbíróságnál pert folytatván — Járásbíróság 1881. okt. 21. — 2682. sz. a. illetőségét megállapítván a kérdéses szerződést érvénytelennek megszűntnek kimondotta, mert azt maga után vonta a bérleti szerződés azon feltétele, hogy a bérfizetések kellő időben pontosan teljesitendők, mit alperes nem teljesített. Kir. Tábla alperes felebbezésére 1882. april 5. — 15782. sz. a. az első bíróság illetőségi végzését megváltoztatta s alperes illetőségi kifogására a j bíróságot ez ügyben illetéktelennek nyilvánította »mert az 1868: 54. t. cz. 93. §. által a sommás bíróság illetősége alá sorolt keresetek közt a szerződés érvénytelenítési nem foglal helyet. Ez ellen felperes felfolyamodással élt. Kir. Curia azt visszautasította: »mert az 1881. 59. t. cz. 4. p. szerint az illetőség kérdésében másodbiróságilag hozott végzés ellen csak azon esetekben van felfolyamodásnak helye, a melyekben rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincsen és a másodbiróság az illetéktelen bíróságot illetékesnek, vagy az illetékes bíróságot illetéktelennek mondotta ki, a fenforgó esetre pedig a hivatolt §. rendelkezése nem alkalmazható. (1883. márcz. 2. — 6281. sz. a.) A telekk. terheknek végrehajtás utjáni törlését elrendelő, még az 1868: 54. t.cz. hatálya alatt hozott első bírósági végzés elleni felfolyamodást visszautasító táblai végzés ellen további felfolyamodással [élni nem lehet. Róth J. — Rosenthal M. és veje e. 2000 frt. iránt a miskolczi tszéknél perelvén — végrehajtás eszközöltetett. Törvényszék 1879. évi 27202 sz. a., miután Bródi Ignácz mint felperes jogutódja a kereseti összeg s járulékaira nézve teljes kielégítést nyert— bekebelezett zálogjogot töröltetni s a kötvényt visszaadatni rendelte özv. Rosenthálné részére. Brodi J. végrehajtató felfolyamodott 1880. jan. 2~án. Kir. Tábla 1882. okt. 13. — 34787. sz. a. visszautasította a felfolyamodást; » Mert végrehajtási eljárásban a telekk. hatóság végzései ellen a perrend szerinti jogorvoslatoknak van helye; felfolyamodő pedig a 27202. sz. végzés e. már semm. panasszal élt, mi a semmitőszék által elvettetett, ugyanazon végzés ellen tehát felfolyamodást, mint annak idejében nem perrendszerü perorvoslatot nem használhatott. Ez ellen Bródi J. ismét felfolyamodott. Kir. Curia azt visszautasította; *mert végreh. ügyekben az 1881. 60. t. cz. 34, §. szerint a felfolyamodásra nézve, amennyiben a törvény külön intézkedést nem tartalmaz, az általános rendelkezések alkalmazandók; ezekhez képest pedig a másodbiróság véglegesen határoz »tekintettel tehát arra, hogy az 1881. 60. t. cz. 59. §. esete fenn nem forog, — az 1868. 54. t. cz. hatálya alatt hozott, a telekk. terheknek végrehajtás utjáni törlését elrendelő s azon időben csupán semm. panasszal megtámadhatott első bir. végzés, ellen perrendellenesen használt felfolyamodást visszautasító s így nem érdemleges 2-od bir. végzés nem tartozik azok közé, melyek ellen az 1881. 60. t. cz. 257. §. értelmében felfolyamodással élni lehetne. (1883. febr. 15. — 452. sz. a.) Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület. Hajó-utcza 5.