Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)
1883 / 28. szám
— 112 — ben; midőn tehát biztosított részére hír czi mén annyi ítéltetik meg amennyit bebizouyi tani képes — roszhiszemü túlbiztosítás esete fen nem foroghat s a ker. t. 470. §. alkal mazást nem nyerhet. Kir. Curia a tábla ítéletét helybenhagyta. Indokok: Jelen esetben a biztosított tárgyak értékére nézve a bizonyítás azért terheli felperest, mert az A. biztosítási kötvény 9. §. 2-ik bekezd, értelmében a biztosítási kötvényben kitett összegek nem tekinthetők a biztosított tárgyakra nézve előre megállapított értéknek, hanem azok csupán a díj- s illeték összegnek meghatározására szolgáltak (ker. törv. 479. §.) > Miután továbbá a ker. törv. 47 0. § értelmében, ha a túlbiztosítás bebizonyithatólag roszhiszemüséggel történt, a biztosítási ügylet egészben érvénytelen, vagy is egyátalán jogérvényesen létrejöttnek nem tekintethetik, — azon körülmény, hogy bekövetkezett kár esetében a biztosítottat terheli a bizonyítása megsemmisült tárgy értékérc. illetve szenvedett kára mennyiségére, né:re — nem engedi azon következtetést, hogy csupán ebből kifolyólag a roszhiszemü túlbiztosítás esete fen nem foroghat,— igy tehát kizárva nincs, hogy ily esetben is, ha a biztosító a roszhiszemüleg történt túlbiztosítást perrendszertileg legyőzheti, a ker. törv. 470.1 §. alkalmazást ne nyerjen. > Ezeket figyelembe véve alperes azon kifogása, hogy a túlbiztosítás roszhiszemüleg történt, nem azért volt mellőzendő, mintha már annálfogva, mert alperes részére kár czimén csak annyi ítéltetett meg, mennyit bizonyítani képes — jelen esetben roszhiszemü túlbiztosítás esete fen sem foroghatna, — hanem azért mivel alperesnek azt, hogy a túlbiztosítás roszhiszemüleg történt volna, minden kétséget kizárólag bebizonyítani nem sikerült. >Ugyanis alperes főleg következtetésekre fekteti ebbeli bizonyítását, melyek azonban, miután a kihallgatott tanuk vallomásai egymással ellentétben vannak, nem teljesen bebizonyított ténykörülményekből vannak levonva, és így bizonyítást képező okszerű következtetés megállapítására nem szolgálhatnak.« » Ezeknél fogva a 470. §. jelen esetre alkalmazható nem levén — az e részben neheztelt másodbirósági ítéletet helybenhagyni kellett..« (1883. febr. 15. — 886. sz. a.) •Jogeset. Az 1811. 39. t. cz. rendelkezése ki nem zárja azt, hogy a védgát-társulat felsőbb jóváhagyás előtt is tagjaitól követelhesse azon kötelezettségek teljesítését, melyek a jóváhagyás előtt hozott közgyűlési határozatokon alapulnak. Csorba Boldizsár mint a Kékesi védgát társulat elnöke — Kozma Döme s János e. 70 frt 87 kr. tagsági kötelezettség teljesítésére kún-sz.-martoni jbíróság előtt keresetet támasztott Járásbíróság 1881. febr. 15. felperest keresetével elutasította kereshetőségi jog rekesztése következtében való lejártáig befejezést nem nyerne s az illető időközben uj országgyűlésre képviselőnek választatik, az eljárást tovább csak akkor folytassák ha a képviselő mentelmijoga az uj országgyűlés képviselőháza által felfüggesztetik. Budapest 1883. február hó 25. — (7300. sz.) Dr. Pauler Divadar. hiányából, minthogy felp. társulat törvényszerűen alakultnak nem tekinthető, miután alapszabályai miniszteri jóváhagyást nem nyertek. Kir. Tábh 1881. nov. 22. helybenhagyta, mivel felp. társulat oly jogi személyt, mely kereseti joggal bírna, nem képez ; miután az ármentesitő s visszabályozó társulatok tettleges működést csak a felsőbb hatósági jóváhagyás után kezdhetik meg mi itt ki m m mutattatott Kir. Curia következőleg itélt. •figyelemmel arra, hogy az 1871. 39 t. cz. 3. §-nak azon rendelkezése, hogy valamely védgát-társaság működésének tettleges foganatosítását csak felsőbb jóváha- vezett szerb föllgynöknek kinevezési okmágyás után kezdheti meg, — csupán arra nyát a működhetősi-jog záradékával legbirhat befolyással, hogy a felsőbb jóváha- kegyelmesebben ellátni méltóztatott, gyás előtt működését megkezdő társaság, Felhivom ennélfogva a (czimet>, hogy az ugyanazon törvény által adott jogokban nevezett főügynök urat fentebb jelzett miinem részesülhet; azon rendelkezése azon- ködésében kellő támogatásban részesítse, s ban ki nem zárja azt, hogy az ugyancsak netalán! megkereséseinek készséggel felelKörrendelet 0 cs. és apostoli királyi Felsége folyó évi február hó 15-én kelt legfelsőbb elhatározásával Steiteh Péter Budapestre kinea 3. §. szerint előbb megalakítani kellett társaság egyes tagjaitól azon kötelezettséjen meg. Budapest 1883. márczius hó 3. — gek teljesítését követelhesse, melyek a fel- C8(J0K. sz. a.) söbb jóváhagyás kinyerése előtt hozott közgyűlési határozatokon alapulnak. a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes kereshetőségi joga megállapíttatik s miután az érdemben még nem határozott, utasittatik, hogy azt elintéző ujabb határozatot hozzon.* (1883. febr. 27. — 9422. sz. a.) Körrendelet a képviselők mentelmi jogának biztosítása tárgyában. Az 1878. évben előfordult azon eset alkalmából, hogy egyik országgyűlési képviselő sajtóvétség elkövetésével vádoltatván a megválasztatása és megbízó levelééi o nek igazolása közti időszakban a képviselőház előleges engedélye nélkül kihallgatás végett közvetlenül idéztetett meg az illető sajtóbiróság által, a képviselőháznak e részben hozott határozata alapján 1S78. évi deczember 18-án 34794.sz. a.kelt körrendeletemmel, figyelmeztettem volt az összes első folyamodásu kir. bíróságokat, hogy addig is mig az országgyűlési képviselők mentelmi jogának határozottabb körvonalozása a törvényhozás utján bekövetkeznék, ezen jogot kellő figyelmükre méltassak s annak megsértésétől óvakodjanak. Ezúttal alkalmat veszek magamnak az összes e. f. kir. bíróságoknak figyelmét tudomás végett azon körülményre ís felhívni, hogy ujabban a képviselőház folyó évi február 17-én tartott 190-ik ülésében a mentelmi bizottságnak oly értelmű határozati javaslatát fogadta el, melyben ismételten kiemeltetik, hogy a bíróságok a megválasztott országgyűlési képviselő ellen A z igazságügy miniszter rendeletéből. Czimadományozás. O Felsége A 1 b a n i c h György szegszárdi kir. törvényszéki kereskedelmi ülnöknek a kir. kereskedelmi tanácsosi czimet életfogytiglan díjmentesen adományozta. Kinevezések. • Felsége járásbiróvá a kőhalmi járásbírósághoz : Vén András erzsébetvárosi járásbirósági albirót, albirákká pedig, a csákovárijárásbírósághoz M ayer Arthur temesvári törvényszéki jegyzőt, a békési járásbírósághoz P al 1 a y Jenő békés-gyulei törvényszéki jegyzőt, a csáktornyai járásbiróséghoz Simon Lajos keszthelyi járásbirósági aljegyzőt, a hódsági járásbírósághoz Eidenmüller Adám kulai járásbirósági aljegyzőt, a bonyhádi járásbírósághoz Biróy Béla szegzárdi törvényszéki aljegyzőt, végül a zirczi járásbírósághoz dr. Simon József tapolczai járásbirósági aljegyzőt nevezte ki. Az igazságügy-miniszter, PászthoryRósu János és Türk Szilárd budapesti kir. itélö-táblai fogalmazókat a kir. Curiához segédtanáesjegyzökké nevezte ki. Az igazságügy-miniszter Halasy Szilárd bonyhádi kir. járásbirósági aljegyzőt a szerzárdi, Kazinczy Gábor ipolysági kir. törvényszéki aljegyzőt pedig a sátoralja-uj helyi kir. törvényszékhez jegyzőkké, továbbá Kru ss Géza szepes-váraljai kir. járásbirósági dijnokot a szepes-szombati kir. járásbírósághoz és Schwáb Mihály cs. és kir. 51. számú gyalogezredbe!i számvevő-őrmestert a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékbez írnokokká nevezte ki, dr. Manuheimer Iguácz budapesti IX. kerületi kir. közjegyző saját kérelmére a helybeli V. kerületbe s viszont dr. G r u b i c z y László budapesti V. k. kir. közjegyzőt ugyancsak sírját kérelmére a helybeli IX. ker. kir. közjegyzői állomásra helyezte át; Német Ármin székesfehérvári kir. ügyészségi Írnokot haa képviselőház előleges engedélye nélkül I sonl° minőségben a budapesti kir. kereskedelmi és fenyítő eljárást ne indítsanak s különösen j váltótörvényszékhez helyezte át. azon esetekben, hogy ha valamely képvi-' ————————— . _________ selő ellen mentelmijogának felfüggesztése j után folyamatba tett fenyítő eljárás a kép-' viselő mandátumának az országgyűlés be-; Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Mecjelene lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre S frt osztrák értékben Előfizetések az >Athenaeum • lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaenm-épület) intézendök. Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. él nyomdai r. tál aulát. ~ ~~