Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 26. szám

— 104 — unsitás (213. §.) bűntettének elkövetése Ha ennél nagyobb vigyázat kívántatott megállapítottnak nem tekinthető. — A kér- \voVm a sérelem elkerülésére, annak elmudéses szövetség gyanújával azonban alapo- lasztása nem képez vétkességet. san terhelvék. Ehez járul az, hogy a lemezek birtoklásának tanúsága szerint az előkeszitési cselekmény is fennforgott. Kir. Curia a táblai végzést megváltoztatván — a tszékét hagyta helyben indokain felül azért is: »mert azon körülmény, hogy a forgalomba tétel czéljából utánzott papírpénz felületes megtekintés mellett is könnyen hamisítványnak felismerhető, a papirpénz utánzásának büntethetőségét nem szünteti meg. (1883. febr. 13. — 920. sz. a.) Polgári codex-tervezet felülvizsgálata A 21-ik ülés — febr. 17-én fej ezet 21-ik ülés - febr. 17-én - a lU T" ' °° B i/ , i i -ii , , , részben, liogv minden i tárgyalásával kezdődött, melynek i •' . , . •/ , , , , , „ ' J eleiét vegye önkényes 1 tiltott cselekményekről \ J BJ J Ha pedig azon csekélye])!) vigyázat is elm ulasztatott, minőt kevésbé rendes és gondos emberek is szoktak tetteikre fordítani, a vétkesség foka a szándékossal egyenlőnek tekintendő. Czorda véleménye szerint kihagyandó volna, mert a kártérítésre nézve a különböző fokok nem tesznek különbséget. A meghatározás tanszékre való. llalmusy szerint lehet ugyan a kártérítésre nézve fokozat a gondatlanságban, de azt individuálni kell. Gyóry: Az egész fejezet tulajdonkép a 151. §-ért van, mert azon különböző felfogásokkal szemben, melyek az abban foglalt tárgyra nézve léteznek, állást kell foglalni, és pedig rendelkezölegi az általános részre kiterjedjen s magyarázatoknak. I Vtseg : Szükséges itt a meghatározás, gyassék ki a tiltott cselekvényekről szóló ' mert1 ltt más\é e culparól van szó, mint p. egész Il ik fejezet, mivel az a kötelmi jog ?' a kereskedelmi törvényben, mely rendes átalános részébe valós ott a drezdai javas- jkereskedő gondosságát kívánja, lat mintájára, tehát nézete szerint a terve- J Oberschall: A modern álláspont, a közét II. fejezeténél helyessebben van szabá ;telmi jogban csak egy culpát ismer s e lyozva. " mellett a bírónak szabad kezet kell en('zorda: A fejezet tárgyalását kiván-, gedni. ja, mert nem csupán a kötelmi jogra, ha- Teleszky: Nem akar ő se különböző nem a többi külön részekre is vonatkozik, j fokozatokat, de az szükséges, hogy meg leGyöry: Az anyag beosztására nézve a SYen mondva, hogy a gondosság mily mérszász törvény könyv levén irányadó, ott is í ^ az mi nem vétkes, s azért elég a §. a tiltott cselekvényekről intézkedés van az \ 3'lk bekezdését elhagyni, átalános részben. Különben is csak annyi GySry utal arra, hogy a 3-ik bekezvan a fejezetben, a mi igazán átalános ter- j désben egy vonalba helyeztetvén a culpa mészétü s a mi szükséges arra, hogy ki le- j lata a dolussal. a tervezetben is a szokásos gyen jelentve, miszerint csak kettős fok j fokozatok mellőzése van ezzel kimondva, lehet a vétkesség forrására nézve. Azért ahoz, hogy a 3-ik bekezdés hagyasMegkezdetvén a fejezet tárgyalása,! sék el, ha ezzel félreértésnek vétetik eleje, felvétetett a 49. §. mely igy szól: ^4 ki más jogát akár cselekvény, aká Halmosy figyelmeztet a veszélyes kö vetkezményekre, melyek Teleszky javasla" tából eredhetnek. Gy'óry: Fölemliti, hogy a jogi személy képviselőjének cselekedete csak fikezió folytán tekintetik a jogi személy cselekedetének s a fikezió odáig nem terjedhet, hogy a képviselője által elkövetett vétkesség, a jogi személy vétke legyen s ebből folyt a 46. §. azon tétele, hogy külön kell megállapítani azon eseteket, a hol a képviselő hatásköre által adott összefüggésnél fogva a vétkesség következményei a jogi személyre hárulnak. Teleszky javaslatában az ellenkező a szabály s az ellenkező kivétel, de azon esetre is, ha ez in principio elfogadtatnék, mindenesetre szükséges volna oly szerkezet, mely a szöveg szerint vonható mindkét nézet értelmében helytelen következtetéseket kizárja. Kzekután a 163. §. elfogadtatott, valamint Teleszky indítványa is: leendő szabatosabb szövegezéssel. (Folytatása következik.) akár mulasztás által sérti, ezért felelősséggel tartozik, ha vétkesség terheli. Oberschall módosításokat indítványoz. Nevezetesen, hogy ne modassék, hogy hozzájárul ; annvival inkább, mert így is ki lesz mondva, hogy levissima cnlpa el nem ismertetik. A 151. §. a 3-ik bekezdés kihagyásával, elfogadtatott. A 152. §. elfogadtatott észrevétel nél>más< jogát sérti, mert ez subjectiv felfo- | kül köv. tartalommal: gásra utal, továbbá, hogy a >felelőség< helyett tétessék >kártérités<, mert csak erről lehet szó. Gy'óry fertartatni kéri a §-t, mert itt épen arról van szó, hogy idegen jogkört zavar vétkes cselekedettel, és mert a kártérítés fogalma a szük s a felelősség mint átalános szabály kimodatván, annak egyes esetekben való mérvét meghatározni a külön részekre tartozik. Czorda felelősség helyett »kártalanítás«, kifejezést ajánl. — A többség elfogadta változatlanul. Hasonlókép elfogadtatott a 150. §. mely igy szól: Vétkes a jogsértő cselekvény vagy mulasztás, ha a sérelemre irányzott szándékból rogy gondolatlanságból eredt. Az 151. §. köv. szövegű. Gondatlanság, azon vigyázat elmulasztása, minőt rendes és gondos ember szokott tetteire fordítani. Mulasztás, a 160. §• elteiben is csuk akkor tekinthető vétkesnek, ha a mulasztást elkövető, a cselekvésre kötelezve volt. Az 153. J$-nál. mely igy szól: Rendzserint nem terhelheti vétkesség azon személyeket, kiknél a cselekvési, képesség teljesen hiányzik. (V. b\ i6. §. és 101. < felvettetett — az a kérdés is, hogy mikor terhelje a jogi személyt felelősség, képviselője vétkes cselekedete vagy mulasztásáért. Teleszky elfogadván a 153.§-t, emellé még következő külön szakaszt indítványozza : >A jo ,i személyek képviselői által, a hatáskörükbe átalában "falt teendők körül elkövetett vétkességnek magánjogi következményeiért rendszerint a jogi személy felelős.« Czorda: Ezen indítványt elfogadja, de akkor a 153. §-ból ki kellene maradni a > rendszerint «-nek. Kinevezések. Az igazságügyminiszter, dr. F c 1 b e r Artlmr győri kir. törvényszéki joggyakornokot a győri. Vilim János balassagyarmati kir. törvényszéki joggyakomokot pedig a balassa-gyarcnati kir. törvén3Tszékhez aljegyzőkké, valamint Ivácskovics Szofron oraviczabányai királyi jarásbirósági dijnokot ugyané kir. járásbírósághoz. ésMarieneszku Gergely lippai kir. járásbirósági dijnokot a lippai kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. Saáry József németujvári kir. járásbirósági aljegyzőt a vasvári kir. járásbírósághoz helyezte át. Ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Augustich Antal, (lakik IV. ker., bástyauteza 35. szám alatt), N y i r i Dániel, (lakik VI. ker. sugárút 93. sz. alatt). Petrovics László, (lakik Váczi-körut 16. szám alatt) és Posztó c z k y Lajos, (lakik IX. ker., Rákos-utcza 6. szám alatt) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Ellenben Ragályi Dénes ügyvéd fenyitö utoni elmozdittatása. Ipolyi Lipót ügyvéd Debreczenbe elköltözése, Zsarnay Ábrahám ügyvéd pedig önkéntes lemondása folytán, ugyanazon lajstromból kitörültettek, Ipolyi Lipót iratait Szabó Jakab budapesti ügyvédnek adta át, Zsarnay Ábrahám irodája részére pedig gondnok-kirendelésnek szüksége nem forgott fenn, végül közhírré tétetik, hogy H e v e s s 3' Gyula fegyelmi uton egy évre felfüggesztett ügyvéd iratait B i c s k e y Géza budapesti ügj-védnek adta át. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy ÍJjházy Lajos nagyszombati ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett s a halaszthatlan teendők teljesítésére Marcis Ferencz nagyszombati ügyvéd rendeltetett gondnokul. * Csódmegszüntetések. Frommer Joachim alsó-nasticzi lakos, "Wabrinecz Vilmos zsomolyai lakos ellen. — Jakabfalvy Emilia póczeli lakos ellen. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVáN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Mepjtlcn e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 írt, fél évre 6 írt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések ax • Athenaeum- lapkiadó-hivatalába (Budapeit, Ferenozlek-tere, Athenaenm-épfilet) intézendök. Budapest, 188'.. Az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat! "