Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 92. szám

Budapest, 1888. Szerda, Szeptember 26. 92. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kereskedelmi jog. — Polg. a bünt jogesetek. — Keresk. jogeset. — Illetős, összeiitk. — Curiai Értesítő — a főlapon. A kereskedelmi jog köréből. (Folytatás1.) A kereskedelmi ügyletek megerősítése. Valamint a szerződések áttalában, ugy a kereskedelmi ügyletek is megerősithetők járulékos, mellékkikötések által, melyek a hitelezőnek a főüsyletből folyó jogokon felül bizonyos jogokat biztosítanak, a kötelezettre a főkötelezettség mellett még mellékkötelezettséget rónak. Ily mellékkikötések közé tartozik a kötbér, a foglaló és a bánatpénz kikötése, melyekre nézve a kereskedelmi törvény közelebbi, habár nem is kimerítő intézkedéseket tartalmaz, melyek azonban a bevágó magánjogi intézkedésekkel szemben elvilag semmi eltérő, különös jelleggel nem birnak. A K. T. ezen intézkedéseinek alkalmazása feltételezi, hogy az ügylet, melyre vonatkozólag a kötbér, foglaló, bánatpénz kiköttetett, legalább az egyik fél részéről kereskedelmi ügylet legyen. I. Kötbér. Ertünk alatta oly büntetést, nem épen pénzbírságot, mely valaminek abbanhagyása végett, vagy azon esetre köttetik ki, ha valamely cselekvény egyátalában nem, vagy nem kellően (kellő módon, helyen, időben) teljesíttetik. Cselekvény alatt ugy pénzbeli, mint más szolgáltatás értendő ; pl. fuvarozás. (V. ö. K. T. 401. §.) Abbanhagyás: pl. hogy egy kereskedői segéd más kereskedőhöz ugyanazon helyen nem szegődik, üzletet nem nyit stb. Hogy minő arányban állapittatik meg a kötbér a főkötelezettséghez képest ? az a kereskedelmi törvény szerint teljesen a felek akaratától függ, határozottan kimondatván általa, hogy a kötbér összege semmi korlátozásnak alávetve nincs. (K. T. 273. §. 1. bek.) Ez azonban később annyiban módosíttatott, a mennyiben a fizetendő tőke után a kamatokkal együtt 8 százaléknál magasabb kötbér sem közjegyzői okirat, sem bírói Ítélet által meg nem állapitható, telekkönyvi előjegyzés vagy bekebelezés által nem biztositható, sem biztosítási vagy kielégítési végrehajtás tárgya nem lehet. A peres és perenkivüli jogsegély ezen megtagadása, mely mellett azonban a magasabb kötbér kikötése teljesen érvényes s ha megfizettetett, az vissza nem követelhető, «sak az esetben nem foglal helyet, ha a kötelezettség, melynek biztosítására a kötbér kiköttetett, váltóügyletből, vagy bejegyzett kereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből származik. A mi a kötbér kikötéséből eredő | jogviszonyokat illeti, ugy különösen a következő kérdések merülnek fel : 1. mikor követelhető, mikor jár le a kötbér ? A kötbér lejár; a) ha valaminek abbanhagyása végett köttetett ki. a kikötéssel ellenkező cselekvény folytán ; b) ha pedig valaminek teljesítésére volt irányozva, az adós késedelmével, a nemteljesitéssel egyenlő lóvén a nem kellő teljesítés. Ha a teljesítés részben történt, mégis az egész kötbér követelhető. A felek azonban a kötbért részletteljesitésekre is állapithatják meg. Hogy mikor van az adós késedelemben ? az a kereskedelmi törvény bevágó intézkedéséiből s a mennyiben ilyenek hiányoznak, az általános magánjog szerint ítélendő meg. így különösen azon kérdés, vájjon ha meghatározott teljesítési idő köttetett ki, a késedslem a teljesítés napjával következik-e be, vagy megintés szükséges-e ? Pénztartozásoknál megintés nem kell. Egyéb kötelezettségeknél az ügylet természete mérvadó, így neyezetesen a vételnél rendszerint megintés szükséges. (K. T. 354. és 355. §§.) Ha meghatározott teljesítési idő kikötve nem lett, a késedelem mindenesetre csak megintés folytáu áll be. A késedelemhez azonban mindenesetre szükséges az adós vétkessége. A kötbér tehát nem követelhető, ha a szerződés teljesítése vétlen baleset miatt, vagy a mi az adós késedelmét lerontja, a hitelező vétkessége miatt lehetetlenné válik, mely körülményeket bizonyítani az adós feladatát képezi. 2. A második kérdés az, hogy minő viszonyban áll a kötbér, ha valaminek teljesítése esetére lett kikötve, magához a teljesítéshez ? Követelhető-e a kötbér, ha a teljesítés utólag megtörtént illetve elfogadtatott; követelhető-e a teljesítés, ha a kötbér lefizettetik ; követelhetö-e a kötbér, ha a teljesítés követeltetik ? a) Az utólagos teljesítés s annak elfogadása a kötbérre vonatkozó követelési jogot magában véve nem szünteti meg ugyan; annak gyakorlása mindazonáltal azt tételezi fel, hogy az a teljesítés elfogadásakor kifejezetten fentartatott. Ha a szerződés teljesítése fentartás nélkül fogadtátik el, azaz ha a hitelező hallgat: a kötbérkövetelés elenyészik, b) A kötbér lefizetése a teljesítési követelést c«ak akkor szünteti meg, ha a felek akarata erre világosan irányult. Ellenkező esetben, azaz ha a felek akarata csak kétséges is, a kötbér lefizetése daczára a teljesítés követelhető, vagyis az adósnak nem áll jogában a kötbér lefizetése által magát a teljesítés alól kivonni, c) A teljesítés követelése és a kötbér követelése szabályszerint csak vagylagos (alternatív) jogosítvány, azaz ha a teljesítés követeltetik, a kötbér nem követelhető. Kivétel van, ha a kötbér a szerződésnek nem kellő időben, vagy nem kelló helyen való teljesítése esetére állapíttatott meg, a midőn a szerződés teljesítése mellett a kötbér is követelhető. 3. A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy ininö viszonyban áll a kötbér a nemteljesitésités miatti kártérítéshez ? Követelhető-e a kötbér mellett az azt meghaladó kárnak megtérítése ? Kétség esetében igen ; tehát csak akkor nem, ha az határozottan kiköttetett. A kötbér kikötésének kétségkívül azon czélja is van, hogy a nemteljesités miatti kártérítés a kötbér által pótoltassék és ez által a szenvedett kár gyakran igen nehéz bizonyítása mellőztessék. Ezen czél mindazonáltal csak mellékes, mely anynyival kevésbé határozza meg a kötbér jogi természetét, mert hisz a kötbér akkor is követelhető, ha a hitelezőnek semmi kára nincs. Ezen mellékczél daczára fentartandó a kötbér büntetési jellege s ezzel teljesen összefér, hogy a kártérítés kérdése a kötbértől különválasztassék, hogy a hitelező a kötbér öszszegét meghaladó kárának megtérítését is követelhesse. Nem helyeselhető ennélfogva azon felfogás, hogy a kötbér jogi értelemben egy a szerződő felek között a szerződés nem vagy hiányos teljesítéséből származható kár pótlására előlegesen megállapított átalányt jelent. Helyes azonban a Legf. itsz. 1876. 7319. sz. a. kelt ítélet abbeli rendelkezése, hogy késedelmi kamat és kötbér együttesen nem ítélhető meg, hanem a kettő közül csak az egyik, és pedig az, mely a hitelezőre nézve előnyösebb; helyes azért, mert miután pónzkötelezettségeknél a kártérítés öszszege törvényileg a késedelmi kamatban nyer kifejezést: ha a kötbér a késedelmi kamatnál nagyobb, akkor a kötbéren felül megtéríthető kár ugy sem létezik ; ha pedig a kötbér a késedelmi kamatnál kisebb, minthogy utóbbi követelésének ugyanazon feltételei vannak, mint a kötbér követelésének, és a kár külön igazolása szintén nem szükséges: a hitelezőre nézve teljesen mindegy, vájjon csak a késedelmi kamatot kapja, vagy a kötbért ós hozzá a késedelmi kamatból annyit, a mennyi a kötbér levonása után fenmarad. — Helyes továbbá a Legf. itsz. 1877. 12129. sz. a. kelt azon határozata, mely szerint a kötbér után kamat nem jár. II. Foglaló. Értetik ez alatt minden oly pénzösszeg vagy egyéb szolgálmány, mely valamely ügylet megkötése alkalmával, de nem a kikötött teljesítés fejében adatik.