Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 90. szám

- 360 ­ami a jelen teljesülés tárgyát illeti, — erre nézve a fegyelmi tanács kijelenti : a) hogy a törvény .rendeletével megegyezőnek tartja; miszerint az ügy­védi kamara által ügyvédekre vonatkozó határozatok elleni lelebbezvények tekin­tet nélkül a határozat minőségére ügy­védi ellenjegyzéssel látandók el; követ­kezőleg, hogy magánfél által beadott felebbezések, ha azok ügyvéd által el­lenjegyezve nincsenek, hivatalból vissza­utasitandók ; b) hogy a teljes fegyelmi tanács az 1877. évi június 4-én 194. sz. alatt a fenállott kir. legfőbb Ítélőszék elnök­sége a által a kir. igazságügyministerrel közölt, állítólag 1876. évben történt azon megállapodást, mely szerint ügyvédi el­lenjegyzés csak itélet, nem pedig az ügyvéd ellen beadott panaszt visszauta­sító határozat elleni lelebbezvényekre nézve mondatott szükségesnek — nem fogadhatja el, — s végre c) hogy az*ügyvédi ellenjegyzést csak azon első panaszokra nézve nem tartja szükségeseknek — melyekben a magánfél panaszát az ügyvédi kamará­hoz benyújtja, „mert eltekintve attól, hogy az 1870. évben állított megállapodás, melynek sem keleté, sem száma ki nem tétetett, a bírákkal soha közölve nem volt — habár nem vonatik is kétségbe, hogy ilynemű határozatok hozathattak, az azok­ból következtetett megállapodás, tekintet­tel arra, hogy az 1874. XXXIV. t.-cz. azon évi december hóban nyervén kir. szentesítést, csak a reákövetkező évben léphetett hatályba — igen jövid idűig tarthatott, — mert a mint az 1875. évi 8748. és 10126: számú határozatok iga­zolják — akkoron nemcsak a panaszt visszautasító határozatok elleni felebbez­vényekre kívántatott az ügyvédi ellen­jegyzés — de magára a panasz feljelen­tésére is, a mint az, az utóbbi számból kitűnik; mely szerint a budapesti ügy­védi kamarának határozata megsemmi­sitetett azért, mert a magánfél panaszát ügyvédi ellenjegyzés nélkül elfogadta." A későbbi felfogás tehát legfeljebb 1876. évben érvényesülhetett, mert azon túl a mint ez a teljes tanács egyes biráinak tudomására van, az ügyvédi ellenjegy­zést nélkülöző felebbezvények mindig hi­vatalból visszautásitattak; minélfogva e részben az eljárás ellentétesnek, s vitás­nak alig mondható ; „IMert továbbá azon megkülönböz­tetés, hogy a panaszt — fegyelmi eljá­rás megindítása nélkül — elutasító ha­tározat elleni felebbezvényhez az ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, s csak a végtárgyaláp folytán hozott itélet elleni iSicuwSZGSIlcl kívántatik meg — a tör­vénynyel egyátaljában nem indokolható; mivel ily megkülönböztetés az 1874:34, t.-cz. 101 §-ból ki nem olvasható ; mert ezen szakasz a magán félnek a fegyelmi eljárásba való befolyását sorolván elő a három első bekezdésben, — az elsőben megengedi, hogy a mennyiben felebb­Vitelnek van helye, jogorvoslattal is él­het ; s minthogy a törvény a felebbvitelt s jogorvoslatot átalánoságban említi — nem szenved kétséget, hogy a határozat minőségére nézve különbséget nem tesz,— a 4. bekezdésből pedig világosan kitet­szik, hogy a felebbezvéoy ügyvéd ellen­jegyzésével láttandó el; mert a törvény azt mondja: „hogy magánfél ezen jo­gait, tehát a felebbvitel jogát is — csak ügyvéd által érvényesítheti. „Indokolva látszik a törvény ezen intézkedése azáltal is, hogy a mennyi­ben a határozat a kamara ügyészén kí­vül, a kir. ügyésznek is kézbesítendő, — kikről, különösen pedig az utolsóról fel kell tenni, hogy hivatalos állásánál lógva tárgyilagosan és szigorúan járván el, a felebbezési jogorvoslattal csak ak­kor nem él. ha arra okot nem talál, — e joggal a fél csak törvénytudó ügyvéd közbejöttével, ki a fen forgó ügy jogi ol­dalát is megbírálni képes, — élhessen ; hogy a sokszor alaptalanul paim-zolt ügyvéd — a magán fél indokolatlan bosszújának és zaklatásainak kitéve ne legyen, — mert azt, hogy a mai viszo­nyok mellett a magánfél — ügyének felebbezésére, ha az csak némi alappal is bir, ügyvédet nem kaphatna, feltenni sem lehet. „E megszorítást azonban a magán fél által benyújtandó panaszokra kiter­jeszteni nem lehet; mert a 101. §. azon szavaiból, „ha a fegyelmi eljárás meg­indítását magán fél kérelmezi* — vilá­gosan kitűnvén, hogy azt nem csak a hivatalos közegek tehetik : nincs semmi ok, hogy a magán fél a panaszt tar­talmazó folyamodást ügyvédi ellenjegy­zés nélkül is be ne adhassa,— a minihogy e tekintetben a gyakorlat tökéletesen megfelel ezen nézetnek; mert a fent érintett, s 1875. évben hozott határoza­tot kivéve — ez irányban a magán fél­től azon jog, hogy panaszos folyamodá­sát az ügyvédi kamarához, ügyvéd el­lenjegyzőié nélkül is beadhassa — meg nem vonatott, — de a teljes tanács tu­domása szerint azt ezen okból az ügy­védi kamarák sem utasították vissza." 1883. évi 88. sz. alatt Kinevezések. Ö Felsége a dévai járá­birósághoz Vájna Dénes kézdivásárhelyi törvényszéki aljegyzőt; anamesztoó járás­jegyzőt ; alügyészckké pedig : a dévai ügyészséghez Sólyom Miklós marosvá­sárhelyi főügyészségi fogálmazot, és a deési ügyészséghez Tischler Domokos zilahi járásbirosági albirót nevezte ki. Zsemlye Imrém agyaróvári kir. aljárásbi­rónak hasonló minőségben a budapesti IV—X. kerületi kir. büntető járásbíró­sághoz, és Sercghi Sándor halmii kir. aljárasbirónak szintén hasonló minőség­ben a szatmárnémetii kir. járásbíróság­hoz leendő átaelyeztetését megengedte. A m. kir. igazságügyminiszter a szászvárosi kir. közjegyzői állomásra Sárái Szabó Péter aradi közjegyzői he­lyettest, Paulovics István buziási kir. járásbirosági aljegyzőt a lugosi kir. tör­vényszékhez jegyzővé, ár. Tomcsányi László Vaisz-féle ösztöndíjas joggyakor­nokot a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez, Limbeck Sándor győri kir. járásbirosági joggyakornokot a győji kir. járásbírósághoz M'ó Ferencz kapuvári kir. járásbirosági joggyakorno­kat a zalaegerzsegi kir. járásbírósághoz aljegyzőkké, Domián Pál dévai kir. tőr­vényszéki írnokot a szászvárosi kir já­rásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé ; Kégl József székesfehérvári kir. törvény­s-éki írnokot ugyanezen kir. törvény­székhez irodatisztté, Bondris Tivadar­ő-rsenai kir. járásbirosági dijnokot a. beszterczei kir törvényszékhez írnokká, és Skonda Ödön gurahonczi lakost a. nagyhalmágyi kir. járásbírósághoz vég­rehajtóvá nevezte ki: Sághy Ödön sop­roni kir, törvényszéki segédtelekkönyve­zetót saját kérelmére a győri kir. tör­vényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszter, La­dányi József budapesti kir. itéló-tábla járulnokot ugyanazon itéló-táblához Ír­nokká nevezte ki. Ügyvédi kamarák. A budapesti ügyvédi kamara részéről Széchy Sándor és Szöllösy BenÖ budapesti ügyvédek és kamarai tagok elhalálozásuk, dr. Ferd­licska Kálmán budapesti ügyvéd és ka­marai tag Nyíregyházára elköltözése folytán a kamara lajstromából kitörül­tettek. Széchy Sándor irodája részére gondnokul Belley István budapesti ügy­véd és kamarai tag. Szöllösy Benő iro­dája részére pedig Weitzenfeld Illés bu­dapesti ügyvéd és kamarai tag nevez­tetett ki: dr. Ferdlicska Kalmár irataira nézve gondnok-kirendelésnek szüksége­fen nem forgott. A pécsi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Dietrich Ig­nácz pécsi ügyvéd ell?n a pécsi kir. törvéáyszéknél folyamatban volt bűnvádi eljárás a f évi 4601. bűnt. sz. végzés­sel beszüutettetvén, a nevezett ügyvéd ellen ügyv. rendts. 105. §. a) pontja ér­telmében alkalmazott felfüggesztés hatá­lyon kivül tétetett s nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatiba vissza helyez­tetett. Curíai elintézések sept. 18—19 Soltész 7284 7402 7447 hh. Vértessy 60 115 474 hh. Babos. 6216 6181 vut. 2486 2669 2527 2683 hh. Masirevic. 9334 1589 hh. 3497 fol. Nagy Imre. 1745 fol. 1816 1817 hh. Balássy 78 4211 vissz. 3976 4149 4075 hh. 4232 3995 mv. Halmossy. 3582 4830 612 hh. 5818 5932 vissz. 5821 1588 mv. 6164 curr. 3444 msem. Oswald. 361 mv. 390 rmv. 434 546 hh. Szabó Alb. 4478 mv. 4484 VÍSEZ. Dapsy. 4323 4522 4530 4119 4126 4124 4125 4230 4418 mind hh. 4239 4388 mv' <>3 vut. 98 fol. Topler. 2687 rmv. 3712 3800 96 4684 hh. 5824 rend. Mer­8ÍCS3806 3917 hb. 3817 rmv. 3896 vut. Nagy Samu. 3318 3386 3487 3488 3476 mind hh. 3538 91 rmv. Ruty. 167 287 335 359 hh. 648 fol. 6338 zártü Okolicsányi 4490 4491 4492 4493 4494 4496 4495 4640 mind hh. 4499 4538 mv. 4544 rmv. Szloboda. 734 484 hh. 492 rmv. 535 mv. Regner. 388 rend. 687 adacta 5177 vut. LehoczKy. 760 346 390 hh. 8796 2603 3368 vut. Lassel. 847 656 vut. Polgár. 397 901 hh. 404 mv. 396 rmv. Hersich. 3163 mv. Felelős szerkesztő és kiadd laptulajdonos : SZ0K0LAY ISTVÁN. VI. kerület Király-utcza 54.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. - Előfizetni ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. Schlesingerlgnátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszárnya)

Next

/
Oldalképek
Tartalom