Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 88. szám

— 352 — január 1-én lejárandó két részletben évenként 145 frtot, mindkét esetben pedig 1878. ápril 19-től számítva az eddig lejárt évi 145 frt haszonvételeket egy összegben 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt lefizetni. Egyebekben a kir. tábla ítélete hhagyatik. Indokok: Nadrlyánszky Timának 1870. november 19-én kelt C) alatti és felperes által érvényében meg nem támadható végrendelete 1. pontja és különösen ezen pont második bekezdése szerint az örökhagyó unokái csakis Nadrlyánszki Dina halála után nyerhetvén meg a végrendeletben nekik hagyományozott ingatlanokat: felperesnek arra irányzott keresete, hogy a néhai férje Milanov Bozsidár után maradt ingatlanok neki özvegyi jogon birtokába adattassanak, törvényes alappal nem bir ; mivel az özvegyi jog törvény szerint csak a férj által tényleg birt vagyon élvezetére terjedhet ki; Milanov Bozsidár pedig fentebbiek szerint igényelt ingatlanokat nem birta. „Ellenben az érintett végrendelet 12. pontjából, mely az első pontban kitett halasztó feltételre nem hivatkozik, kétségtelen az, hogy Nadrlyánski Tima unokája Bozsidárnak nejéről özvegysége esetére feltétlenül gondoskodni kivánt.— Ezen gondoskodás eredménye tehát egyrészt Nadrlyánski Dina haláláig el nem halasztható ; másrészt azonban, miután az érintett pontban az özvegység alatti haszonélvezet tárgyai telekkönyvszerüleg megjelölve nincsenek ; miután továbbá a 194. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlanok csak felerészben képezik Nadrlyánszky Tima tulajdonát, s az 54. sz. ház. helyesebben házrész másik fele része a végrendelet 6. pontja szerint Gyóka unokának hagyatott; a 2. pont szerint pedig Bozsidárnak tulajdonul a külső földekből csak egy nyolczad telek hagyományoztatott, a 12. pontban felperesnek özvegyi haszonélvezetül hagyottak az 54. sz. ház egy negyed részén, egy nyolczad rész kültelken és egy kert és szőlő felén tul a hibás megjelölés daczára sem terjedhetnek. „És épen azon okból, mert a haszonélvezet tárgyai telekkönyvszerüleg megjelölve nincsenek, illeti alpereseket a választás, hogy azokat a 194. sz. tetekjkönyvben foglaltak közül, vagy természetben szolgáltassák ki, vagy a szakértők többsége által megállapított évi jövedelemnek megfelelő részét végrehajtás terhe mellett adják ki. „A már lejárt évi haszonvételek csak a kereset benyújtásától Ítéltettek meg azért, mert a végrendelet homályos tartalma teljesen feljogosította alereseket annak bírói ítélet általi eldöntése bevárására: vájjon felperes a végrendelet 1. pontja daczára van-e jogosítva mint Milanov Bozsidár özvegye valamit követelni? Végre a H) alatti jegyzék alapján követelt ingóságok alperesek ellenében azért nem ítéltettek meg, mert a felperes által ajánlott eskü általi bizonyítás csak arra irányul, hogy felperes azon ingóságokat férje Milanov Bozsidárhoz hozta és onnét el nem vitte, nem pedig azon döntő körülményre is, hogy ama ingóságok alperesek birtokában volnának, és mert 2. rendű alperes csak azt ismerte be, hogy felperes hozományi ingóságaiból egy rész nála van s azoknak kiadását per nélkül is megajánlotta, de általában tagadtatott az, hegy a H) jegyzékben foglalt és értékelt ingóságok volnának alperesek birtokában. (1833. június 21. — 165. sz. a.) Büntetőjogi eset. A legfőbb itéWszék által felülvizsgálat alá nem vehető azon bűnügy, melyben a másodbiróság csak a közvádló felebbezése alapján hozott Ítéletet, vádlottak felebbezésének mellőzésével. Lebi Leibis 36 éves községi biró, Torna György 25 éves községi rendőr és Sztán Péter 26 éves községi esküdt — hivatali hatalommal visszaélés vétsége miatt a szatmár-németi tszéknél bűnperbe fogattak. Törvényszék 1881. aug. 8. vádlottakat a vádbeli vétségben 473. §. bűnösöknek kimondotta, s a bírót 2 heti, a másik két vádlottat pedig 8 napi fogházra ítélte ; „mert tanúkkal igazoltatott, hogy Csorba Vaszilt a biró is ütötte — ki beismerte, hogy a másik két vádlottnak ő parancsolta, hogy nevezettet kötözzék meg ; s utóbbiak bevallották, hogy Csorbát megverték." Kir. Tábla a kir. ügyész felebbezésére 1882. jun. 12. azon változtatással hagyta helyben a tszék Ítéletét, hogy vádlottakat a btk. 477. §. alapján, s a 2. §. alkalmazásával moiTdotta ki vétkesnek a hivatali hatalommal való viszszaélés vétségében, és viselt hivatalaik elvesztésére is Ítélte „mert vádlottnak azon czélból, hogy a lopás gyanúja miatt a bíróság házában letartóztatott Csorba Vasziltól vallomást csikarjanak ki — őket tettleg bántalmazták ; mely cselekmény úgy az előbbi szokások, mint az uj bűnt. törvény szerint a 477. §. szerinti visszaélés bűntettét képezné ; de mivel az az előbbi gyakorlat szerint rendesen 6 hónapon alóli börtönnel büntettetett, — ily tartalmú börtön büntetés pedig jelenlegi törvény szerint nem alkalmazható, a vádbeli cselekményt vétségre, s büntetését fogházra átváltoztatni kellett. — S habár a vádcselekmény a jelen btkönyv életbelépte előtt követtetett el, de mivel az akkori szokásjog szerint (1818 szept. 29-én 26841 sz. a. kelt helytartó tanácsi intézmény értelmében) kényszer eszköznek vallatásnáli használata az e miatt elitéltek hivatal vesztését vonta maga után ; ennélfogva vádlottak ellen a btk. 484. §-át is kellett alkalmazni. Kir. Curia a tábla Ítéletét megsemmisítette, s azt utasította, hogy a vádlottak bejelentett felebbezósónek is tekintetbe vétele mellett hozzon ujabb Ítéletet; „tekintve, hogy az eljáró tszék ítélete ellen vádlottak is felebbezést jelentettek be; mind a mellett a másodbiróság csakis a kir. ügyész felebbezése alapján hozta meg ítéletét; mely perrend ellenes hiány miatt a vádlottak felebbezése alapján ide felterjesztett bűnvádi ügy felülvizsgálat alá nem vehető." (1883. 14259 sz. a.) Ügyvédi kamara. A brassói ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Hegedűs Lajos s.-szt.-györgyi ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetett és irodája részére a halaszthatlan teendők teljesítésére gondnokká dr. Albu Mózes s.-szt.-györgyi ügyvéd neveztetett ki. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Deutsck Adolf szolnoki ügyvéd e kamara lajstromába felvétetik. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Lörinczy Imre b.-ujfalusi lakos ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A kiskorú gr. Bethlen Klementin, gr. Bethlen Ilona és gr. Bethlen István részére kért családtanács felállítása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. _ . Csödhirdetmények. Enyedy Magdolna tomasevaczi lakosnő ellen, bej, szept. 24. Csödbiztos: Roth Gergely tvszéki biró, tömmeggondnok; Junga Aladár ügyvéd. — Geringer Ferencz gyergyószentmiklósi lakos ellen, bej. okt. 1. Csödbiztos: Miklósy József, törvényszéki biré, tömeggondnok : Tiltscher Ede ügyvéd. — Stern Éva budapesti lakosnő ellen. bej. okt. 31. Csödbiztos: Horvay Árpád törvényszéki biró, tömeggondnok: Szolmer Lajos ügyvéd. — Weiner Bertalan tót-györki lakos ellen. bej. szept. 27. Csödbiztos s Péchy Aurél törvényszéki biró, tömeggondnok: Wiener Sándor ügyvéd. — Musquitter Mihály csurgói lakos ellen, bej. nov. 3. Csődbiztos : Eaab József törvényszéki biró, tömeggondnok: dr. Stein Mór ügyvéd. — Weisz Adolf budapesti lakos ellen, bej. szept. 25. Csödbiztos: Horvay Árpáé tvszéki biró, tömeggondnok: Vámossy Károly ügyvéd. — Koch Vilmos temesvári lakos eilen. bej. okt. 8. Csődbiztos : Virter Antal tvszéki biró, tömeggondnok: Lamberg Imre ügyvéd. — Rosenfeld Henrik n-kállói lakos ellen, bej. október 2. Csődbiztos: Fazekas László tvszéki biró, tömeggondnok : Buday Ferencz ügyvéd. — Pfann Kálmán szegedi lakos ellen, bej. okt. 1. Csődbiztos : Pókay Elek tvszéki biró : tömeggondnok : Vagner Gyula ügyvéd. Csödmegszüntetések. Pakulár Antal szamosujvári. Csíki Zakariás sz.-udvarhelyi, Kováltsik Ignácz szászvárosi, Krampl Ede temesvári lakosok ellen. Felelős szerkesztő és kiadó" laptulaj douos : SZOKOLAY ISTVÁN. VI. kerület Király-utcza öi.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt ogztrák értékben. Budapest, 1883. Schleainger Ignátz nyomdája, (rostély-uteza Károlykaszárnya)