Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 83. szám

— 332 — zik, s az állam hivatalos nyelvének bírását igazolja. 17. §, Az értekezést akar két szaktanár által biráltatja meg Ha valamely szaknak csak egy tanára van, akkor második bírálónak azon szak tanára jelölendő ki, melyhez a bírálandó értekezés tárgya legközelebb áll. Ha a bírálók véleménye eltérő, ez esetben a kar az értekezést egy harmadik bírálónak adja ki. Határozattá azon vélemény emelkedik, melyhez ezen bíráló csatlakozik, El nem fogadás esetén a jelölt más értekezés kidolgozására utasítható és a jelölt a felavattatásra nem bocsátható, míg értekezése el nem fogadtatik. 18. §. A tudori értekezés elfogadása esetében a jelöltet a dékán felavattatás végett az egyetem rektorának írásban bejelenti. 19. §. A tudori oklevélben (diploma) képességi fokozat nem tétetik ki. 20. §. A nagyobb rendekkel biró egyháziak számára fennálló kánontudorság, valamint annak megszerzésére az 1866. évi február 2?-án kelt legfelső elhatározással előszabott módozatok a kolozsvári egyetemre nézve az 1874. évi márczius 6-án 5643. SÍ: a. kelt miniszteri rendelettel megállapított módosítással egyelőre tovább érvényben hagyatnak. 21. §. A szigorlati dijak, melyek mindenkor előre lefizetendők, minden egyes szigorlatra nézve 25—25 forintban és az írásbeli dolgozat biiálatáért 20, a pótszigorlatért 15 forintban állapittatnak meg. Ezen dijak a szigorlat vagy az Írásbeli értekezés ismétlésekor újra megfizetendők. A szigorlati dijakból az elnököt és a vizsgálatnál tettleg résztvett tanárok mindegyikét egyenlő rész illeti. A felavatási értekezés bírálatáért járó dij a szigorlati bizottságok tagjai közt egyenlően osztatik fel. 22. §. A felavatásnál (promotio) tiszteletbeli tudorsagnál, a jubiláris oklevél kiszolgáltatásánál s az idegen egyetemeken nyert tudori foknak a belföldön érvényesül elismerése (nostrificatio) iránti eljárásnál, további intézkedésig az eddigi szokás, illetőleg szabályok tartatnak fenn. 23. §. Ezen szabályzat kihirdetése után, azonnal hatályba lép. Átmeneti intézkedések. 24. §. A kik 1875 végéig a szigorlatokra jelentkeztek, az addig fennállott szigorlati rendhez alkalmazkodhatnak. 25. § A jelen szabályrendelet hatálybaléptekor már megkezdett tudorozás, a szigorlati tárgyakra és a szigorlatok sorozatára nézve a jelen szabályrendelet által érintetlenül hagyatik. 26. §. A kik valamely államvizsgálatot az ellenkező irányú szigorlatra bocsáttatás előfeltételéül letettek, akadály nélkül bocsáthatók nemcsak az ellenkező, hanem azon iránya szigorlatokra is, melynek megfelelő államvizsgát tettek le. 27. §. A kik az államtudományi vizsgálatot, mint eddig a jogtudományi szigorlat előfeltételét már letették, a jogtudományi szigorlaton a politikából, közigazgatási és pénzügyi jogból, mint a melyből az államvizsgán már képesítve vannak, nem vizsgálandók, és igy rajok nézve mind a tárgysorozatra, mind a szigorlatok egymásutánjára nézve az 1883. május 18-án 11,630. sz. a. kelt rendeletet közvetlenül megelőzött szabályzat az irányadó. Ezen tétel megfelelően alkalmazandó az államtudományi szigorlat azon jelöltjeire, a kik a jogtudományi államvizsgát az idézett rendelet előtt kiállották. Ezen §. hatálya azokra is kiterjed, kik az 1883—4. tanév elejéig az egyik vagy másik államvizsgálatot, vagy mindkettőt valami jogakadémián letették. 28. §. Az 1884. év január 1-től fogva senki se kezdheti a tudorozást másképen, mint a jelen szabályrendelet által megállapított tárgyakkal és sorozattal. Törvényesités. Ő felsége báró Orczy Andornak 1870-ben október 5-én született Tétard Andor nevü fiát törvényesítette oly formán, hogy a „báró Orczy" nevét és az „orczi" elönevet viselhesse. Ügyvédi kamarák. A soproni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Pap Arthur soproni ügvéd a kamara lajstromából önkéntes lemondása folytán kitöröltetett, s irodájához gondnok-kirendelés szüksége nem forgott fenn. Az aradi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Réty Károly pécskai ügyvéd, mint az elhalálozott Vadányi Viktor szemlaki ügyvéd irodájára kirendelt gondnok tiszte alól felmentetvén, helyébe gondnokul Szelle József aradi ügyvéd rendeltetett ki. A kassai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Nyomárkay Oszkár volt sztropkói, utóbb n.-mihályi lakos ügyvéd önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitörültetett; hogy Hornyai Kálmán s.-a.-újhelyi lakos ügyvéd önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett, továbbá dr. Madzsar Károly s. a-újhelyi lakos ügyvéd önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitöröltetett, s iratait dr. Kovácsy Pál s.-a.-újhelyi lakos ügyvéd vette át. A beszterczebányai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Kméthy András óhegyi ügyvéd, a kamara ügyvédi lajstromból kitöi letetett. A debreczeri ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Nagy] Ferencz ügyvéd lakását a kamara területén belül Nádudvarról JDebreczenbe helyzete át és ezentúl az „Ács" előnevet fogja használni, A budupesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint dr. Bentsik József ügyvéd (lakik Budapesten, VIII. ker. József-utcza 7. sz. alatt) a kamara lajstromába folytatólag felvétetett ; Reguly János budapesti ügyvéd éz kamarai tag elhalálozása folytán fenti lajstromból kitörültetett, s irodája részére gondnokul dr. Bentsik József budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki; végül, Fadgyas János budapesti ügyvéd és kamarai tag lakhelyét Budapestről Szt. Endrérő, ezen kamara területén belül tette át. A nagyszebeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Bock Károly ügyvéd lakhelyét Ujegyházról Szász-Sebesre tette át. Holcsy Arnold volt debreczeni, jelenleg ismeretlen tartózkodásu ügyvéd ezennel felhivatik, hogy bejelentés nélküli elköltözését illetőleg magát jelen fe'.hivás hírlapi közzétételétől számított 8 nap alatt igazolja, vagy e részben K<*vács Gábor debreczeni ügyvédet mint részére kinevezett ügygondnokot utasitássl lássa el, mivel különben ellene az ügyvédi lajstromból kitörültetése iránt a fegyelmi eljárás meg fog indittani. Csödhirdetmények. Szűcs Antal, debreczeni lakos ellen, szept. 6 Csódbiztos; Komlóssy Dezső tvszéki biró, tömeggondnok : dr. Ozory Mihály ügyvéd. Csúcs Marcu tövisi lakos ellen, bej. szept. 10. Csődbiztos: Zsakó István tvszéki biró, tömeggondnok : dr. Mohay Sándor ügyvéd ; — Aczél és Kostya kolozsvári lakosok ellen, bej. szept. 7. Csódbiztos: Comanescu Sándor tvszéki biró, tömeggondnok : Coroianu Gyula ügyvéd. Fried Adolf gönczi lakos ellen, bej. szept. 13. Csódbiztos : Bodnár Ferencz tvszéki biró, tömeggondnk: Szalay László ügyvéd. Gross S. kassai lakos ellen. bej. szept. 27. Csódbiztos: Bodnár Ferencz, tvszéki biró, tömeggondnok: Hedry Lórincz ügyvéd. — Sehenk testvérek soproni lakosok elen, bej. szept. 10. Csőbiztos : Vitnyedy József tvszéki biró, tömeggondnok : Árky Sándor ügyvéd. Lázár Lajos budapesti lakos ellen, bej. szept. 17. Csődbiztos: Bulyov.-zky Gusztáv törvényszéki biró, tömeggondnok: KreutzerIstván ügyvéd. Aí. Szilbermann Witwe budapesti lakoenö ellen, bej. szept. 18. Csódbiztos: Horvay Árpád törvényszéki biró, tönieggondnok : Naisz Gyula ügvv. Milvius Adolf körösbányai lakos ellen, bej. szept. £2. Csődbiztos: Mihálya Béla tvszéki biró, tömeggendnok: Ollariu Elek ügyvéd. CsÖdmegszüntetések. Griinhut Mpozsonyi, Eedl János pozsonyi. Tóth Ágoston kassai lakosok ellen. Wurtzler Gottfried nagyszombati, Teutsoh M. Károly drassói, Till Ferencz szegzárdi, Weinberger Albert bátai, Deutsch Izaiás fia szegzárdi lakosok ellen. Lukácsy Miály dömsödi, Mentzel J. sz -fehérvári lakosok ellen. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos : SZOKOLAY ISTVÁN. VI. kerület Király-utcza ői.) Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. - Előfizetési ár: helyben és vidékre egész é vre 12 írt, félévre 6 fit, negyedévre 8 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. S c h 1 e s i n ge r Ignátz nyomdája, (rostély-uteza Károlykaszárnya)