Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 68. szám

— 270 — „Ennélfogva, habár 2. r. alperes a fizetést nem a szerződéses időben teljesítette is. de miután arra íelperes neki halasztást adott s ezalatt a fizetést tőle el is fogadta, ő késedelmes fizetőnek nem tekinthető s igy ellene a szerződésszegés ki sem mondható: miért is irányában felperes azon részlet iránti keresetével elutasítandó volt. „De elutasítandó volt felperes mindkét alperes irányában a haszonban szerződés megszüntetésére nézve is, mert a szerződésben a mellék kötelezettségek nem teljesítése miatt ;i bérlettőli elmozdittatás feltétlenül nem volt kikötve s igy ahhoz ez alapon felperesnek joga nincs (1SS1. ó9. t, ez. t3. 1. p.) s mert tárgyalásnál maga felperes is azt adta elő. hogy a bérletet felében megszüntetni nem is lehet. „Végre a szerződés tanuságakéut 2. r. alperes az 1. r. alperes mellett fizetési egyetemleges kötelezettséget nem vállalt, azzal az egyetemlegesség egyátalában nem igazoltatik: minélfogva 2. r. alperest az 1. r. alperes mulasztásáért ez alapon sem lehet a bérlettől elmozdítani." Kir. Tábla 1S82. decz. IS.—33782. sz. a. felebbezett részében megváltoztatta s az 1S76. jul. 80-án kelt (A.) haszonbéri szerződést 1SS2. szept. 29-én megszűntnek mondotta ki köv. indokolással : „Minthogy alperesek az A. okirat szerint az abban érintett birtokot annak meghatározása nélkül, hogy a használat egyik vagy másik alperest minő ai"ányban fogja illetni, együtt vették haszonbérbe: az egész haszonbérletre nézve tehát a közös használatra jogosított alperesek egy személynek tekinthetők, minek ellenében 2. r. alperesnek azon kifogása, hogy a haszonbért mindenikük fele-fele részben fizette, az A. szerződés tartalmát megváltoztató ténykörülményül figyelembe vehető nem volt; minthogy továbbá 2. r. alperes, kinek védelméhez a tárgyaláson meg nem jelent 1. r. alperes csatlakozót ti iák tekintendő, azt. hogy az 1SS2. apr. 24. lejárt 95 fi-t haszonbérösszegből 30 frt meg nem fizettetett, a persorán beismerte, a haszonbérbe adó pedig a haszonbéri összeg fizetésének elmulasztása miatt, a szerződés megszüntetését kérni jogosítva van, illetve a nem pontosan fizető haszonbérlőket a bérbeadott birtok használatában továbbra is megtartani nem tartozik; „ezeknélfogva a haszonbért szerződés megszűntnek kimondandó, a perköltség pedig fel- s 2. r. alperes közt a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetendő volt. Kir. Curia a tábla Ítéletét másod r. alperes által felebbezett részében, a perköltségre vonatkozólag helybenhagyta, ellenben az ügyérdemben megváltoztatta és másodrendű alperesre nézve a haszonbért szerződés megszüntetését illetőleg, a/, első bir. ítéletet hagyta helyben. Indokok: Mint már az első birósági ítéletben kifejtetett, másod r. alperes késedelmes fizetőnek nem tekinthető, s igy irányában helyesen lett felperes a szerződés megszüntetésére vonatkozó kereseti kérelmével elmozdítva; „minthogy pedig jelen esetben sem a haszonbéri szereződés tárgya, sem az abból folyó jogok s kötelezettségek felbszthatlan dolgot nem képeznek: azon körülmény, hogy az egyik haszonbérlőtársra nézve a haszonbéri szerződés megszűntnek volt kimondandó, szükségképen nem vonja maga ntán. hogy a szerződés a másik haszon bérlőtársra nézve is megszűntnek kimondat t a ssék ; mit figyelembe véve, semmi sem állott útjában annak, hogy a szerződés megszüntetése csupán az 1. rendű alperesre szorittassék ; s igy ennek ellenében a másod bir. ítélet érintetlenül hagyattassék: mig másod r. alperesre vonatkozólag e részben a másod l>ir. [télét megváltoztatásával az első bír. Ítélet volt helybenhagyandó;* {1883. julivs 11.—1200. sz. a.) Vé&láriyalás a tisza-eszlári Juliufl 21-én a tárg3ralás megkezdése előtt Szabolcsmeqye főispánjának közvádló főügyészi helyetteshez intézett egy átirata olvastatott fel. melynek közlését nem mellőzhetjük — illusztráeziójául az igazságügy jelenlegi állapotának Nyíregyházán. — Az átirat igy szól : „Azon aggályok eloszlatását czélozván elérni, melyeket a személyes biztonság tekintetében a Nagyságod ellen f. évi július 19-én hivatalos működéséből kifolyólag intézett merénylet a tisza-eszlári bűnügyben eljáró védőknél is ébresztett, van szerencsém értesiteni, mikép legújabban vett utasítás és felhal almazáshoz képest azt. ki a bíróságot, vádlottakat vagy védőket megfélemlíteni tényleg megkisérlené, bárki legyen, minden kivétel nélkül, hatalommal fogom ártalmatlanná tenni. Hozzájárulok, hogy ezen intézvénvemet Nagyságod belátása szerint alkalmasnak talált helyen és időben használhassa és közölhesse. Fogadja tiszteletein kifejezését. Nyíregyházán, jul. 21-én 18S3. GraefH, főispán. Erre Eötvös Károly következő nyilatkozatot tett. „A védelem részéről mély sajnálkozásomat nyilvánítom azon most mái- kétségtelen tény lelett, hogy ezen Igazságszolgáltatási aktusban közrendnek és csendnek, valamint a benne részt Tévő hivatalos személyek függetlenségének és biztonságának érdekében a kormány szükségesnek látta és indíttatva érezte magát kivételes vendszabályokat alkalmazni és a tek. törvényszék elnökének hatalom körével és azon hatalom gyakorlásának módjával ekként tényleg mély megelégedetlensógét kifejezni. Hogy szükség volt-e erre vagy sem: arra nézve megjegyzést tenni nem akarok, hanem ha már a megye főispánja, mint az átiratból értesülök, magasabb utasítás folytán az e teremben a tárgyalás folytán kifejtettekhez képest ily kivételes rendszabályok kilátásba helyezésére magát indíttatva érezte: azt hiszem, föladata lenneTiszaEszlár községben is megtenni a szükséges rendszabályokat, nehogy itt a tanuk hosszú surban egymásután azzal lépjenek föl, hogy őket ott agyonveréssel fenyegetik, hogy ezt az ügyet a keresztények és a zsidók élet-halál kérdésének tekintik, és hogy még a községi biró is arra tanítja a tanukat: keresztény vagy, tehát el ne pártolj a kereszténységtől és ne légy védője a zsidóknak. Ha valahol a közigazgatás s a kormányzat indíttatva érezhette magát beavatkozni, ugy e kérdésben kellett volna tenni, az eszlári községi elöljáróság és azon közigazgatási tisztviselők ellen, kik vagy kötelességüket nem teljesiték. vagy nem egészen teljesítették, s ugy látszik még most sem teljesítik. Ezt kötelességemnek tartottam ezen átiratra nézve megjegyezni.u A bizonyítási eljárás tovább folytatatván. ismét több tanú lett kihallgatva a zsidók kérdéses időbeni összejöveteléről, hulláról s más körülményekről, az ügy tisztázására csekély eredményűvel. Sipos Istváuné tavaly Groszberg Leónál szolgált: mind ő. mind férje kihallgattattak aziránt, hogy azon szombaton volt-e a háznál összejövetel ? leije azon este ott volt, 10 óra tájban haza ment s addig senkit sem látott. Siposné vallja, hogy akkor (íroszberg anyja Süszmannal beszélvén, ötet kiküldötte a szobából, mert valami titkosat akarnak beszelni. Grosberg csak éjjel ment haza s akkor jött oda több zsidó is, kik a szobában s udvaron beszélgettek, hányan voltak, sokan lehettek-e. teljességgel nem tudja megmondani, de olyan nagyon sokan nem voltak, az udvaron 2 — 3 beszélgetett: valami különös ruházatút kaftánban. strimpfliben nem látott: arról sem tud semmit, hogy idegenek is lettek volna közöttük: ö az eszláriakat sem ismeri, azok közül, kik a tárgyalásnál vannak, nem látott senkit, nem tudja, volt-e ott közülök valaki. Arra nem emlékezik, hogy a kocsis azon éjjel Nyíregyházán át Kállóban járt volna. A kocsis — Cseres Mihály — azt vallja, hogy azon éjjel virradtig kint volt a lovakkal a gyepen. Nyíregyházán nem akkor jái*t. hanem egy vasárnapon, virradtakor fogott be : telvették Süszmann és Weiszstein beteg gyermekeit, Süszmann. (íroszberg s egy idegen zsidó is volt velük, utóbbi Nyíregyházán leszált s ók Kálióba mentek Józsa orvoshoz. Ez virágvasárnapján volt, Lazi János, ki most nem jelent meg s i sak felolvasva lett vallomása,ez és Sós András, Aradai Isivári földmivesek tanúskodása a hulla kinézésére vonatkozik ; Lazi Esztert ismerte fel benne külseje után; másik kettő különösen körmeit nézték, melyeket szépeknek, egészségeseknek találttak. Aradai épen finom nevelt körmöket látott. Hogy a körmök ellopattak volna, nem hallották. Sós András ezt nem is tartja lehetségesnek. Grosz Márton betegeskedése igazolására hivatkozott Pap József eszlári