Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 65. szám

— 2G0 — mennyi nem, és mennyi hajgyökér érte el a hajtüszőt és nyilasát, mennyi emelkedett ki azon tul is. Azon feltevését Trajtler urnák, hogy talán egy leborotvált hajszál a köztakarónak összezsugorodása által a hajtüszőbee mélyebben bevonatik, én igy nem akceptálhatom. A tapasztalás szerint annak épen ellenkezője történik, t. i. nem befelé vonatnak a hajszálak, hanem megfordítva, inkább kifelé emelkednek. Arról is volt szó. hogy talán agylob által hullottak volna ki azon egyénnél egyes hajgyökerek, melyek a hajtüszöben többé nem találtattak. Vannak betegségek, melyeknél gyökerestől kihullanak a szőrök és hajszálak, hogy épen önszenvi agylobnál is történnék, az nem áll. Ellenben előfordul ilyesmi a tífusznál, szifilisnél, némely bőrbetegségeknél, ez eseteket azonban a boncjegyzökönyv szerint ki lehet zárni és igy az emiitett feltevésre támpont nincsen. Azonkívül Trajtler tegnapi előadásából, mint már előbb számos tanuvállamásból értesültem, hogy azért is nem ismerhették a tisza-dadai hullát Solymosi Eszterének, mert amaz valamivel magasabb, szélesebb és kövérebbnek látszott, mint Solymosi Eszter volt és egy pár évvel öregebbnek is. Ebben én mint szakember csodálatost nem látok. Ezután Kiss Jenő mai előadására tér át. Nem érti, hogy mondhatta Kiss a hüvelyt simának. Különben is igen bajos a hüvelybe hátulról bejutni, különösen oly hullánál, melynek szaga nem a legjobb parfüm. Továbbá azt mondta Trajtler és Kiss Jenő, hogy ők nem is igen hiszik, hogy a rothadás által nagy fokú anémia jöhetne létre. Hivatkoznak Taylor müvében foglalt néhány esetre, a midőn hónapok előtt elásott hulláknál a nagy véredényekben és a szivben még vért találtak. De egyet elfelejtettek megmondani, t. i. azt, hogy ezekben az esetekben a hullában nem találtak hig vért, hanem vérolvadékot, ez pedig hónapokon át ellentáll a rothadásnak. — Ellenben a dadái hullánál hig vérről volt szó, és épen az, hogy a dadái hullában még vérolvadék sem találtatott, a mellett bizonyít, hogy az illető egyén rögtön és igy valószínűleg erőszakos halállal mult ki. Ugyanis minél hosszabb ideig tart a halálküzdelem, annál több vérolvadékot találunk a szivben és a nagy véredényekben és minél gyorsabban következett be a halál, annál biztosabban hiányzanak a vérolvadékok és miután az erőszakos halál többnyire gyorsan véget vet az illető egyén életének, könynyen érthető, hogy ilyen körülmények közt miért kell a vérnek hígnak lennie s legnagyobb fokú anemiának létrejönnie. Ha Kiss Jenő azt állítja, hogy a mai pighiréteget az epidermisnek legalsó rétegét szabad szemmel látta volna: ez nem épen lehetetlen; hanem erre csak olyan ember volna képes, a ki górcsövi vizsgálatok által hozzászokott, hogy górcsövi dolgokat szabad szemmel is némileg felismerjen. Miután pedig nincs okom felismerni, hogy Kiss Jenőnek górcsövi vizsMegjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. gálatokkal foglalkoznia alkalma lett volna, talán tévedés az ő részéről, ha az irhán a malpighi réteget szabad szemmel látni vélte. Ha azt mondja azon hullára nézve, melyről azt hitte, hogy csak 1 napig feküdt a vizben, holott kimutattatott, hogy 3 és fél hónapig bizonyosan vizben volt, akkor ezt a tévedést annak kell tulajdonitanom, hogy ez oly időben történt, midőn tévedés könnyen előfordulhatott, t. i. tavaszszal. Alig hinné az ember, hogy hideg vizben, pl. jég alatt vagy a viz fenekén, milyen jól feritartatnak a hullák. Csak az a hibája dr. Kiss Jenőnek, hogy erre nem gondolt. Ha nekem tavasz kezdetén egy hullát adnak megvizsgálás végett, hogy megítéljem, mióta van az a vizben: akkor óvatosabb vagyok. Kiint lia pl. auguszlusban biznak meg vele. Azt fogom mondani, hogy 4 — 4 bét óta van a vízben, de hozzá fogom tenni. Lehel hogj 3— 4 hóig. Egy szóval nagyobb ingadozási időközt fogok magamnak íéntartani. Ezt Kiss Jenő orvos ur elmulasztotta. Ez ugyan a megbocsátbatóbb tévedések közé tartozik, de mégis áll az, hogy a ki egyszer tévedett, hasonló esetben talán ismét tévedhet. A hajszálaknak és a szörzetnek auripigmentum kenőcs utján való eltávolítására is gondoltak és ezt is, nemcsak a borotválást kizártuk, mert abban a kenőcsben, ha jól emlékszem, auripigmentumon kivül még mész is van, mely a fenmaradt hajcsonknak a t.-dadai hullán nem létezett fellazulását és lágyulását okozta volna; jól megnéztük e czélból a hajcsonkokat, de ily fellágyulást nem mutattak, tehát az auripigmentumot már akkor határozottan kizárhattuk. A petefészekről azt mondja Kiss Jenő ur, hogy azok ránczosak voltak és ebből azt következteti, hogy talán mégis történt menstruáció, ámbár Horváth László orvos nr megengedte, hogy ezen petefészkek, simaságukkal elárulták, hogy a Gráf-féle tüszőknek i*epedése és igy hegesedese még be nem állt. Kérdés, hogy miután itt ellentét van, nem lehetne-e a dolgot felvilágitani % Azt gondolom, hogy lehet. Igaza van bizonyos szempontból mind a kettőnek; 1 i. helyesen mondta Horvát ur, hogy sima volt, hogy nem voltak hegek és helyes* a mondta dr. Kiss ur, hogy ráncos volt. Ránczosés heges, egészen más dolog. Ráncosak lettek a petefészkek az által, hogy a vér elenyészése által összezsugorodtak és ekkor természetesen külső különös rétegük ráncokat vet. Igy tehát Horváth Lászlónak Kiss Jenő állítása által, mint láttuk, meg nem döntött leírása a petefészekről határozottan arra ntal, kogy a csonkafüzesben a Tiszából kifogott leánynál a menstruáció még be nem állt, a hogy szintén be nem állott Solymosi Eszternél, saját anyjának előttem még T.-Eszláron tett nyilatkozata szerint. Kiss ur azt is mondta, hogy ő a talpon képes volt megkülönböztetni a a felhámrétegeket és az irhabőrt, ő mindenesetre bona fide mondta ezt, de mégis, hogy ez irányban meggyőződést szerezhessek, kellett volna hallanom a két rétegnek a leírását. Ha mondta volna, hogy az a felületes réteg micsoda szinnol bir és milyennel az irhás, akkoi talián nem állok jót, de talán meggyőződést szereztem volna magamnak, Azon állítást, hogy a bőrránczok. melyek vizi hulláknál keletkeznek, 36 óra múlva ismét elsimulnak, saját tapasztalásom szerint meg nem erősithetném. Ha azt állítja dr.ur, hogy Herschka munkájában,mely a hatvanas évekelőtt jelent meg, olvasta volna, hogy a bölcseségfogak általában csak a 24. évvel fejlődnek, ez megbocsátható elnézési hiba, felcserélte a fejlődést, mely ha jói emlékszem, a 10. évben kezdődik az elkésett kibúvással, mely némelykor a 26—27-ik év helyett a 24-ikben történik. Gyakran emlegették továbbá dr. LiflS Jenő ur ós mások is, hogy a tisza-dadai hullánál a fogak nagyok és egymsstól távolabb állók voltak, mint az Eszteréi. Ezen állítás könnyen magyarázható. A foginy véredényekben fölötte dus,mit a vérszegénységről hallottunk, hogy a hulla hullámok által lassankint elveszti vérét, az előbb vérdus foginy különösen nagy mérvben összezsugorodik és a fogak nyakai, a melyei azelőtt a foginytől fedve voltak, a fogkoronák látszólagos nagyobbitását tüntetik elő; a fognyakak közti hézagok is melyek azelőtt e foginy által kitöltve voltak, most szintén távolabb állóknak látszanak. Július 16-án. a 22-ik ülésben ismét a hullacsempészés vizsgálati adataival foglalkoztak, különösen Matej rusznyál dolgával, kiről a M.-Szigeten felveti jkönyvben az áll. hogy mindazon vallomásait a csempészés beismeréséről, melyeket Nyireg}*házán kinzás folytán a vizsgálóbíró előtt tett. visszavonta volna Ez okból beidéztettek tanukul Mihálj Gábor albiró s Szaplonczay tszékijegyző kik azon jkönyvet Matej kihallgatásáró aláírták. Vallomásaik azonban eredményi nem mutathatott fel, mert Szaploncza} jelen sem volt a kihallgatásnál. Mihálj pedig ott voltugyan, de oroszul nem tudván, abból semmit sem értett s igy nen is tudhatják, hogy akkor Matej mit vallott s visszavont-e valamit. Matej szembesittetvén tanukkal határozottan ismétli, hogy ő ott semm visszavonást sem tett. mert ő Lököi nem üttetett, nem kínoztatott, hogy a: nem való, mi a szigeti jkönyvben fog laltatik, ő nem tudta, mit ir alá. — Csepkanics is ilyformán vallott. — Ez után Bónis B. huszti jegyző vallja hogy nevezettek tutaj ozási bérük véget' jelentkeztek s erről vett fel veiül jkönyvet, de mivel kívánták, azzal kap csolatosan tiszai utjokat is beirta, az zal, hogy kényszerítve lettek a hulla szállítás beismerésére. Kopánszki birc Monics hites Szeklenczén, Kerner jegyzi Huszton szinte erősitik a kínzásról tet beszédet. — Matej azonban megmarad tagadásnál. Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos: SZ0K0LAY ISTVÁN. . — Előfizetési ár; helyben és vidékre egész évre lii frt, félévre C irt, negyedévre 3 frt osztrák értékben. Budapest, 1883. Selilesinger Ignátz nyomdája, (rostély-utcza Károlykaszárnya.)