Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 64. szám

— 255 mert a világitásnál ugy látszott mintha a kézben lett volna; a" kézfej roncsoltságát pedig akkor nem is vette észre; különben csak felületesen vizsgálta s ezen j könyvet Horváth G. bemondása után irta. Ezután felolvastatott a június 19 s 20-ki jkönyv. — a szakétői véleményei. 1882 novemberben a védők a hulla kiásatását s újbóli megvizsgálását szorgalmazták, mi teljesitetvén: Mihálkovics. Scheuthauer s Belki orvostanárok pót vizsgálatra s pótszakértöi vélemény beadására hivattak fel; kik e czélra a hullarészeknek Budapestre küldését kérték, minek hely adatott, de csak annyiban, hogy a hulla fele küldetett oda, másik fele Nyíregyházán visszatartatott. Felolvastatott a dec. 8-ki jköny. is az obducáló és exhumáló orvosoknak a vizsgálóbíró kérdéseire tett nyilatkozataikkal, ugy az egyetemi tanárok látletete és szakértői véleménye is. Midőn «bben azon részre került a sor, mely a hulla csempészetre vonatkozik, az elnök felszólalt, előadván mikép az első s a dec. 8-ki szakértők nézetei lényegesen ellentétesek levén, felül vizsgálatra az orsz. közegészségi tanács kéretett fel; egyszersmind, miután a bpesti szakértők minden megbizás nélkül s állásukat tulhágva a hullacsempészetre is kiterjeszkedtek, sőt a hullának Esterreli ugyanazonosságát is kimutatni törekedtek, midőn pedig ezek vizsgálata, s elbirálása egyedül a biróságot illeti : véleményük ezen része azon ponttól „A hullacsempészeti elmélet hivei* — egészen befejezéséig a tszék által semmisnek mondatott ki s birói tollal töröltetni rendeltetett. Eötvös kétségbe vonja azon intézkedés jogosultságát, melyet sem törvény, sem a gyakorlat nem támogat, sőt, mint a közvádló felolvasá, a bünv. eljárás 60. §. világosan azt tartalmazza, hogy a szakértők a feltett kérdéseken kivül olyanokra is kiterjeszkedhetnek, melyeket tudományuk útmutatása szerint a fennforgó esetre döntő horderejüeknek találnak; — ezek folytán most a törölt rész felolvasását kérték, mi teljesittetett. Felolvastatott a közeg, tanács véleménye is, mely minden indokolást nélkülöz. A szakértői vélemények s vizsgálatok felolvasása az orsz. müvegyész véleményével fejeztetett be, mely abban Összpontosul, hogy a ruhákon talált foltok vérfestenyt nem tartalmaznak. Ezután következett az egyetemi szakértők meghallgatása, s először is Belki tanáré, ki az elnöki kérdésekre előadja, hogy ha a hulla hajainál fogva vizben, fatörzsben fenakad, mi Eszterrel valószinüen történt, nem szükséges, hogy a haj minden szállá hozzá tapadjon, elég a haj féloldala is s mégis ugyanazon procedúra történik a többi hajnál is, mert ha a rotthadás itteni fokozata következik be, akkor a felhám leválik s azzal a haj kihull, vagy részben, mint itt, letörik; véleményük adásakor tisztában voltak, hogy felhám már nem lehetett; a pillaszőrök mégis még meg voltak, mert azok rövidek, nem súrolódhattak sehová s azok gyökerei leghosszabbak s ferdén mennek; az altest szőrzete ruhadörzsölés folytán is hiányozhat, de elég volt reá a felhám leválása után a viz folyása, mely azokat lemosta; a hajaknak metsző eszközökkeli eltávolítása nem feltételezhető, mert a hajcsonkok a fejbőr niveauja alatt végződnek, hová metsző eszköz nem fér. Szerinte az, hogy a körmök erőszakosan távolittattak-e el, vagy kihulltak, nem állapitható meg s ha a köröm tul van az ujj végén, s megtapogattatik, annak létezése iránt csalódás nem lehet; hogy a nő gyakorolta a nemi közösülést, megengedhető, de ezt jelen esetben nem lehet bizonyitani; a bonczjkönyvben a szüzhártyáról nem tétetvén emlités, a szüziességről vagy ellenkezőről nem lehet szólni. Eszter nyakának átmetszése után, Móricz szerint a vér csendesen folyt végig a bőrön — mire Belki megjegyzi, hogy szökellő — vérzésnek kellett volna támadni, s felette valószinütlen, hogy vérnyom nem találtatott volna, ha a metszés megtörtént; a vér két oldalon csak akkor folyik le csendesen, ha az a viszerekből származik. Elnök a közeg, tanács eltérő állításait tevén kérdés tárgyául — Belki azt feleli, hogy nem érzi magát hivaI tottnak ezen legf. fórum véleményének i kritizálására. A szemek szine körüli véI lemény külömbségeket az által magyarázza meg, mikép a szem tekék annyira fel voltak fordulva, hogy a szempillát egészen fel kellett emelni, hogy szem szinét lehessen látni, mit azonban a laikusok nem tevén, csak a piszkos és kissé kékes köthártyát látták s ezt vették szemnek s azért mondák szinét kéknek; mig az orvosok egészen felemelték, a szemet tüzetesen megnézték s igy a szem valódi szinét — a barnát látták, feltéve, hogy a szaruhártya nem volt nagyon elhomályosodva — melynek szennyes szine alatt a piszkos barna értetik. Ha a maczerált hulla nem sokára vizből kivétele után szemléltetik, a körömre nézve bámulatos csalódás foroghat fenn — annyira hasonlit a körömágy a szépen fénylő kemény körömhöz, hogy megkülönböztetése csak tüzetes vizsgálat után lehető — szakértői szempontból sem annak, hogy a hullát felismerni vélték sem az ellenkezőnek jelentőséget a rothadás folytán nem tulaj donithat, mert tapasztalásból tudja, hogy 3—4 napos hullánál is nehéz a felismerés s nagy csalódásokkal jár. A lábjegyre nézve állítja, hogy a felhám már előbb hiányozván, de a csutakkali dörzsölés az irhát is elsodorhatta, igy a hegjegy eltávolitathatott, mi azonban nem bizonyítja, hogy az nem is volt meg. A hulla viaszképződése már eltemetése előtt fellépett s ez egy adat arra, hogy a hulla nem volt puffadt, mert a viasz képződése után a szövetek már fonnyadnak s arra legkevesebb 2 és fél, egész 3 hó szükségeltetik. Az állítólag két egymásra hajló lábujra nézve azt mondja, hogy annak más okát nem látja, mint azt, hogy szük szekrénybe beszorittatott s igy az ujjak egymásra tolattak. A 20-ik tárgyalási napon — pénteken — folytattatott az egyetemi tanárok kihallgatása. Mihalkovics tanár a vérkieresztésre nézve öszhangzólag nyilatkozik Belki tanárral, hogy okvetlenül ivalakban, időközönként erős ivalakban kellett a vérnek frecskendezni; és pedig akkor is, ha edénybefogatott fel, s oldalt ment is ki, mégis kellett látszania a vérsugámak. A haj fennakadását s kihullását s az egész hajzatra egyenlő procedúrát, illetőleg ugyanazon nézeteket nyilvánítja, mint Belky. Nem tételezhető fel a hajak és szőröknél metsző eszközök használata, habár végeik nem voltak is czafatosak, mert leszakadás után is végeik simák lehettek. Feltételezhető szerinte is, hogy a szemérem test szőrei a ruháhozi dörzsölés folytán hultak ki; a körmöknek maguktól kellett lehullani, mi vizben 4—5 hetet igényel, földben sokkal többet; nézete szerint is az első szakértők tévedésben voltak a körmök létele iránt, azoknak a körömágyat nézvén. Nem lehetett könnyű, hogy az első szakértők felismerjék a hullaviaszkot ; ez főleg vizi hulláknál nagyon nehéz, ahhoz nagy gyakorlat kell; képződhetett az az első s 2-ik boncolás közti időben is, de valószínű, hogy azelőtt képződött; a felhám s irha hiányát azonban könnyen felismerheték némi gyakorlottság mellett: ha pedig a ruha netán oly hulláról adatott reá, mely zsírral s felhámmal beszűrődve volt, ez tíz napi vizben létei alatt is ben maradhatott a ruházatban; a tutaj alól nem kellett a hulla szagának kiéreztetni; nem felteendő okvetlenül, hogy bántották-e a halak s férgek a hullát, sőt még kétséges is , hogy bántják-e a hullát; csontfejlődés alapján az életkort egy bizonyos évre nem lehet meghatározni, hanem csak valami időközre, mert az ismeretek annyira még nem fejlődtek ki s valószinüen később »em fognak ; és erre nézve a fajok, s különösen magyar népfajnál nincs különbség ; a bölcsesség fogak mint Belki is állitá, különböző életkorban jelennek meg. Igen érdekes azon nyilatkozata, melyet M. tanár a megmetszés után vérnyomok fenmaradásáról tett; szerinte bármikép történt is a sebzés, nem történhetett, hogy a tért kisebb nagyobb közre be ne szennyezze; 3 a vér a rendelkezésre állott rövid idő alatt ugy eltávolitassék, hogy annak sem a ruhán sem egyebütt nyoma ne maradjon. A homlokcsont varratja eltűnhetett mimt az első szakértők állítják, mert az korán áll be s a hosszabb ideig fenmaradás kivételt képez, a hulla sértés nélkül mértföldekig huzathatott a tutaj alatt; de ha röviden 3 láb hosszú kötéléi volt megkötve s június 11-től 18-ig hurczoltatott akkor még is erősebb ütéseknek lett volna kitéve. További kérdésekre ő is nyilvánítja, hogy daczára az időközben előállt, több rendbeli szakvéleményeknek, előbbi véleményéhez mindenben ragaszkodik és a közegészs, tanács nézetei bírálatába nem bocsátkozhatik. Felhozatott 1791-ből szinte egy