Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 61. szám

— 243 — dania, hogy a hullát átadták s ő ugy I gondolomra jelölte ki Groszt és Kleint. I Hogy Onody ott volt-e a község házánál, nem tudja, de jöttek oda urak hintón is, gyalog is. Grosz ismétli tegnapi állítását, hogy Onody elfogatta fiát, hogy a faluba ment húsért. A husvételőtti szombatról vallja, hogy a templomban látta a koldus zsidót is, bár első kihallgatásánál nemmel felelt. A templombóli távozásnál két sakter Taubbal Ó-Faluba, egy Újfaluba ment, majd ismét azt mondja, hogy nem látta , Taubbal mentek-e; a harmadikat egészen Újfaluig szemmel kisérte és pedig azért mivel Braun Ábrahámmal kis viszálya lévén, azt sértegetésért össze akarta szidni, s azért várta őt a templom előirt, s igy látta merre mennek az emberek. Erről nem szólt a vizsgálóbírónál, mert nem kérdezték. Braunt bár kereste, nem látta a templomban, fia mondá reggel hogy beteg. Lihtmannal haragban nem volt, beszéltek együtt, csak, hogy valami bérleti viszály miatt nem szívelte őtet. Klein Ignácz a másik hullaszerző 33 éves eszlári napszámos s taligás. Arra á kérdésre, hogy tavai június elején elutazott-e Eszlárról, felelelé, hogy ha fuvarja akadt a hét minden napján elment — de másfelé nem mint Tokajba s Nyíregyházára. Szent Mártonban nem volt; Smilovics szemébe mondá ugyan, hogy ott látta őt, hogy Grósszal odaszálliták a hullát; de S. ezt csak azért mondá, mert vizsgálóbíró igy parancsolta neki, szembesítésükkor; mit megelőzött az. hogy a községháza ablaka előtt kellet, elmenniök, s megállniok s a napba nézniök, — míg Smilovics bent a szobában vizsgálta őket s kereste, hogy kiket szemeljen ki hullaszállitókul. 0 is látta akkor ott Onodit s a kath. papot Mivel nem vallott, őt is elvitték Lökre, hol istálóba zárták. Őtet is verték és vízzel itatták, s utoljára mindent ugy vallott, a hogy a csendbiztos s vizsgálóbíró kívánta; ő odáig volt, hogy ugy kellett őt a szobából kiczepelni. Főkérdés volt, hogy hol járt, s meddig volt távol a hulla szálitás idejében. Azt állítja, hogy 24 óránál tovább el nem maradt, azon napon is melyről szó van reggel elment, s este, vagy éjszaka hazajött, akkor Weiszstein Junger és Scharf asszonyokat vitte Nyíregyházára s éjszaka haza érkezett; hivatkozott tanukra, különösen Csuhára s nejére, — de ezek azt vallák hogy kocsijára maga ült fel és senkit sem vitt, s csak másnap csötörtök reggelen tért vissza; pedig, mondá, az elzáratása idejében mind azt nyilatkoztaták, hogy látták kik ültek fel kocsijára. Mátyás kocsijával melybe az ő s Braun lova volt befogva kapuja elől indult el. Ezt mind tanúsíthatják Weiszstein, Jungerné Scharfné édes anya, Nagy Istvánná s Gerjákné keresztények. Mikor Smilovicsék a községházánál voltak, a vizsgáló biró Mátyás szekerébe azt a két lovat befogatta, s őt Grosszal felültette, neki az ostort jobb kezébe adta; és feleié: nem tudok igy hajtani; — hiszen, feleié a vizsgálóbíró, igy ment Sz. Mártonba is. Én ott sohsem voltam — válaszolám. s csak balkézzel tudok hajtani; ebből is kitűnik Smilovics hazugsága, mert ha látott akkor hajtani, tudná, hogy jobbkézről sohsem hajtok. Az igaz — Smilovics szemébe mondá. hogy a hullát ^neki átadta s 500 frtot is adott, de ő összegazemberezte őtet hazugságáért — s arra, hogy honnan lett volna neki 500 frtja, azt feleié a vizsgálóbiró: van a Lichtmanoknak. — A vele történteket csak Kozma főügyésznek panaszolta el, a kir. ügyésznél nem jelentkezett. Ezután kihalgatattak a hulla úsztatok útitársaik Matej Péter 55 éves, Szavivecz 31 és Szirkó 21 éves napszámosok. Ezek a tiszai utazásról s akkor történtekről jóformán egybehangzólag ismételik azon tényeket, melyek már többször felhozattak. Nevezetesen, hogy Bustyaházáról indultak, Tokajnál több napot töltöttek, elmentek a faluba s magok pénzén pálinkáztak; Hersko D. is velük volt, le is részegedtek, visszajövet ettek s lefeküdtek, reggelig aludtak, Almukból felébredve látták Herskot egy a parton levő zsidóval beszélni, több mint 100 öl távolságban, - - ez este felé történt — mit beszéltek, nem halhatták. Kerecsenynél nem vettek észre ily beszélgetést. Ignácz tutajának csak egyik oldala vált szét, s csak kétfelé, csak egy tábla a középső. Midőn valami faluba nem mentek, Herskotól vettek pálinkát, ingyen nem kaptak tőle. Tokajban Hersko elvált tőlük mikor ők malomba mentek őrölni; hogv az kivel volt, s Matej mindig velük volt-e, Matej Péter már nem emlékezik reá, s nem is tudja; Szavinecz szerint velük együtt mentek s tértek is viasza a tutajra.— A hulláról mind azt vallja, hogy Csepkanics figyelmeztette őket megjelenésére, a csősz oda jött s mondá, hogy ássanak gödröt mig ő jelentést tesz; ők várták is, de mivel e3te lett, nagyon büdös is volt, alig lehetett hozzá közeledni, tehát betették a gödörbe. Nem látták Sz. Márton táján semmi kocsit emberekkel, sem Eszlárnál aszszonyt, ki ruhát hozott volna; Szirko azt vallja, hogy Sinüovics Kerecsenynél beszélt zsidókkal, mit ?nem tudja, s nem is ismerné meg. De az egész idő alatt nem látott s nem hallott bármit is, mi figyelmét vonta volna magára; valami hulláról épen semmit. Smilovicscsal Kerecsenyben egész nap együtt voltak, kivéve mikor az faluba ment pálinkáért, egyszer nagy zivatar miatt késő este jött vissza, máskor rendesen 10 óra felé. Eszlény felé nem volt vele. GaUi István napszámos Török-Szt.Miklósról, Tokajból a tutajosokkal jött, kik ingyen szállították; Dadánál bement a faluba s mikor visszajött, mondák az oláhok, hogy egy holttest van a vizben. A parton egy embernek a kormányos 2 liter pálinkát ígért s adott, a miért eltemette. Haja már nem volt, ő jól megnézte, bár igen büdös volt; nagyarczu volt, köpczös és szélesvállu. Ö is azt mondja, hogy Ignácz tutaja egészen nem ment széjjel, csak a fele, bizonyosán nem tudja, mely kötések. Tokajban a kormányos mondá neki, hogy a zsidótól 80 frtot kapott. Ő sem látta E3zláruál a ruhás asszonyt, mert ő aludt. Azt is mondja, hogy az uton sem ő, sem társai nem voltak részegek. Wieder Mór 33 éves szatócs Tokajban, nála tették le állítólag a hullaszállítók a pénzt, 54 frtot. O azonban ezt határozottan tagadja; Hersko tavaly azt szemébe is mondotta.de mint most vallja, csak azért, mert kényszerítve volt reá ütések folytán; hogy hol van boltja Tokajban, Matejtól tudta. Matej szembesittetvén Wiederrel, vallja, hogy neki átadta Herskótól a pénzt, mit szemben W. tagadásával újra is erősít. A pénzátadás idejére nézve Hersko s Matej ellentétben vannak, Matej azt csütörtök estére teszi, mig Hersko azt állítja, hogy akkor a tutajon volt s nem volt Tokajban. Matej Petro és Szavinecz szerint csütörtökön nappal voltak Tokajban s akkor is tértek vissza tutajaikra. Hogy Hersko s Matej együtt jöttek-e vissza, nem emlékeznek. Jelentés tétetett az ülés végén bizonyos Szőke rabról a ki rábeszélte Smilovicsot vallomása visszavonására; S. azonban nem tud róla semmit, ő, mondja maga eszétől tette azt. Szavinecz, Szirko s Matej Petra megesketettek; Wieder nem, mert merő ellentétben van Matejjel s mert tanukép azért szerepel mivel Matej visszavonta vallomását; Galsi már megesküdött ; Matejé pedig függőben hag}ratott. Feltűnő, hogy Matej minden írás nélkül adta át állítólag Widernek a pénzt, kit nem ismert, soh sem is látott — habár Matej azzal indokolja, mert Hersko beszélte reá. Szerinte Hersko azt is mondotta volna, hogy majd megosztják a pénzt, ha Szegedről visszajönnek. Hersko erre felszólalt, s az egész beszédet már azért is valótlannak kell tartani, mivel Szegedről haza felé nem mentek soha Tokajon keresztül, oda tehát vissza nem is mehettek : az ő utjok Debreczenen át vezetett. A június 6-ki ülésen jelentette az elnök, mikép Bodrog-Olaszi község előjárósága által bedugaszolt üvegben, melyet fürdő g3rermekek Bodrog vizében úszva találtak, egy levél küldetett hozzá, melyet június 30. Löki János okieves gépész állított ki a hely kitétele nélkül s melyben közli, hogy öngyilkosságra határozván el magát, végperczeiben kijelenti, hogy ő kedvesét Timár Julcsát Tiszába fojtotta, s 1882. júniusban hulláját a dadái tiszaparti füzesben rejtette el. Scharf Móricz szemeire nézve az orvosi vélemény az, hogy szinvakság nem forog fenn. jobb szeme gyenge, csak 4 méter távolra lát, — a ballal 40 méternyire. Atyja megkérdeztetvén, feleli, hogy emiitette néha, hogy félszemén nem lát, 3 — 4 éves korától, a hogy iskolába jár. Fel nem találhatott Drimusz s Selever tutajosok vallomásai felolvastatnak, ujat nem tartalmaznak. Ezután Grósz Mártonné hallgattatott ki. vallván mikép férje tavai júliusban 3 — 13-ig beteg volt — mit később júniusra igazított ki, a mikor zsidó pünkösd volt.