Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 56. szám

Budapest, 1888. Vasárnap, június 24. 56. sz. Huszonötödik évfolyam. Tartalom. Jogesetek. Bünt jog eset. TiszaeszUri végtárgy. — Curiai Értesítő. Jogeset. Abból, hogy a házastársak közt alakult kölcsönszerződés, közjegyzői okirat hiányából, érvénytelen, csak az következik, hogy kamatok nem fizetendők, — de nem az is, hogy adós azt, a mit bár érvénytelen szerződés folytán kapott, magának megtarthassa. Miskovics Ferenczi Izabella képviselve Szabolyevits Mihály ügyvéd áltál — férje Miskovits Péter e. 1243 frt kölcsönösszeg fizetésére pert folytatott csákovai jbiróságnál Járásbíróság 1882. szept. 14. 2598 sz. a. alperest a keresetben, perkezdéstőli kamataiban s 38 frt perköltségben marasztalta az esetre: ha felperes pótesküt tesz arra, hogy ő a kötvényre Miskovits Péternek 1229 frt 93 krt készpénzben kölcsön adott s hogy a lejárt kamatok hozzáadásával 1243 frtot tevő egész összegnek visszafizetésére kötelezte magát. „Mert felperes keresetét a valódiságára nézve nem kifogásolt kötvényre állapitj a, melylyel szemben alperes részint az 1874. 35. t. cz. 54. §-ával, részint azzal védekezik, hogy a leszámolt pénzt nem kölcsönül, hanem hozományaként kapta kezéhez s miután köztük •B házassági viszony nincs felbontva, felperesnő azt vissza nem követelheti. „Azonban figyelembe véve, hogy a valódiságára nézve nem kifogásolt kötvény, a kihallgatott tanuk s felperesnek odaitélt póteskü által teljesen beigazoltatok az, hogy alperes a kereseti összeget kölcsön kérte, azt mint ilyet megkapta s magát a nyert kölcsönnek visszafizetésére kötelezte, szemben azon jogi elvvel, hogy senki más kárával nem gazdagodhatik: öt elmarasztalni kellett. „A póteskü megitélendő volt, mert felperes azt, hogy a pénz leszámoltatott s kölcsönkép adatott, egy tanúval bizonvitotta. Kir. Tábla 1883. febr. 13. 56864. sz a megváltoztatta, felperest feltétlenül elutasította s 20 frt perköltségben marasztalta; tekintve, hogy a peres felek házastársak s a kereseti 1879. aug. 14-én kelt kötvény a házasság tartama alatt állittatott ki; „tekintve továbbá, hogy az 1874. 35. t." cz. 54- §-a a) pontja értelmében a házasfelek közt létrejött kölcsönszerződés érvényességéhez az, hogy az ilyen Okirat a közjegyző által állittassék ki, megkívántatott; de a beperesitett kötvénynél ezen kellék hiányzik: ezeknél fogva felperest keresetével eíutasitani kellett. Kir. Curia a tábla Ítéletét megváltoztatván, az első bíróságit annyiban, a mennyiben alperes a kereseti tőkeösszeg visszafizetésében elmarasztaltatott, helybenhagyta, kamatok nem ítéltetvén meg, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetettvén. Indokok: Habár az 1874. 35. t. cz. értelméaen a házasfelek közötti adásvevési, csere, életjáradéki valamint kölcsönszerződéseknél a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, mely feltételnek jelen esetben elég nem tétetvén, a kölcsönszerződés érvényesnek nem tekinthető; „mind a mellett felperes keresetének az 1243 frtra nézve helyt kellett adni, mert abból, hogy a kölcsönszerződés nem érvényes, csak az következik, hogy alperes annak alapján kamatok fizetésére nem kötelezhető; „de tekintve, hogy jelen esetben sem hitelezők, sem más harmadik személyek jogai és érdekei nem érintetnek — nem következik az, hogy a mit az érvénytelen szerződés folytán kapott, azt megtarthassa, mert arra nézve semmi jogczimmel nem bír; „minél fogva- őt az átvett összeg visszafizetésére kötelezni kellett. (1883. június 8. — 2875. sz. a.) Jogeset. Az eltűnt jiu törvényes joga a köteles részre elismerendő, midőn szülei közös végrendeletükben annak életben létét vélelmeztetni kívánták. — Azonban az életben maradt anya, kit az eltűnt gyermeke vagyonában az apa halála után törvény szerint gondnokság illeti, annak csak biztosítására, illetve a biztosítás eltűrésére kötelezhető. Távollevő Kleeblatt Frigyes gondnoka Proszwimmer Sándor — nevezettnek anyja Kleeblatt Hermanné, szül. Kropf Erzsébet e. néhai Kleeblatt Hermán, felperes atyja utáni örökség iránt 1880. évben a soproni tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1881. decz. 21.—627. sz: a. következőleg itélt: „Néhai Kleeblatt Hermán hagyatékához tartozó soproni 12. sz. ház fele örökösödés czimén távollevő fia Frigyes tulajdonát képezi s ez saját vagy igazolt leszármazásának jelentkezéséig, illetve meghaltnak nyilvánításáig számára kezelendő; s alperes köteles tűrni a tulajdonjognak felperes javára bekebeleztetését; ezenkívül köteles alperes az ingó hagyaték értékének felét: 15 frtot s' 1877-től 1880. april 15-ig tiz évnegyedre lejárt s alperes által jogtalanul beszedett 1100 frt fele házbért kamatjaival, s a netán időközben törlesztett hagyatéki terhek beszámításával, — az 1880. évi april 15-től járó házbér telét pedig a hagyatéki terhek végleges letisztázása után felperes vagy jogutódja, esetleg a soproni evang. lyceum javára teendő tőkésítés végett birói kézhez lefizetni köv. indokokból: „Néhai Kleeblatt Hermán s neje Kropf Erzsébet által 1877. aug. 14. közjegyző előtt alkotott s kihirdetett közös végrendelet (B.) 1. pontjában végrendelkezők egymást nevezik ki általános örökösnek; 4. pontban pedig világosan rendelik, hogy a hagyatéki vagyon az egyetlen leszármazó örökösre az elsikkasztott — eltűnt — Frigyes fiuk vagy örököseinek adassék ki; addig azonban, míg ez megtörténik, vagy a túlélő házastárs halála napjától számítandó 30 éven át annak jövedelme részére tőkésittessék, olyformán azonban, hogy a 3. pontban érintett fizetések eszközöltessenek. „tekintve tehát, hogy a közös végrendelet 1. pontja a 4-ik által lényegileg módosítva van s ezen pontban szóval sincs érintve, hogy a jövedelmek tőkésítése, vagy a hagyatéki vagyon átadása, még csak a túlélő házastárs elhunyta után történjék s igy a túlélő házastársnak a hagyatékkal szabad rendelkezési joga meg van szorítva. „Az 5. pont pedig meghatározza, hogy a hagyaték a túlélő házastárs elhunytától számított 30 évig maradjon felperes javára biztosítva, s ha az vagy annak utódai ezen idő alatt sem jelentkeznének, a kifizetések után fenmaradó összes hagy. a soproni ev. lyceumnak adassék* át; ennélfogva stb. ítélni kellett/ Kir. Tábla 1882. april 13.—11905. sz. a. megváltoztatta akként: hogy alperes köteles távollevő fia Frigyes törvényes osztályrészének biztosításául 3110 frtot s ezen összegnek 1877. szept. 11-tőli kamatjait bír. kézbe letenni; a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén; köv. indokolással: „Valamely okmány egyes pontjai nem vétethetnek bírálat alá egyenkint és önállólag, hanem csak összevéve s egymáshoz viszonyítva. „A nem kifogásolt B. végrendeletből kétségtelen hogy néhai Kleeblat Hermán s neje (az alperes) az 1. pontban egymást tették át alános örökösnek. A 3. pontban nevezett végrendelkezők az általuk az 1. pontban nevezett átalános örökös elhalálozása esetére intézkednek a szőlőről s az akkor még meglevő egyébb hagyatéki vagyon mikéntikezeléséről s abból teljesítendő különféle fizetésekről; a 4. pontban pedig hivatkozással a Z-ikra rendelik, hogy ezen utóbbi pontban jelzett kifizetések után fenmaradó hagyatéki vagyon, az időközi jövedelmek hozzá csatolásával, az elta-