Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 19. szám

Teleszky azt tartja itt eldöntendőnek,' annak megszűnése van valamely bizonytalan hogy mikor kezdődik az érvénytelenség. körülmény be vagy be nemkövetkezésétói fii[\Berczelly is a szász törvényt ajánlja. $VÍ téve. Györy megjegyzi, hogy egyszerű nyi-! A 129. §. második része, mint ritkább latkozatot nem tart elégnek, hanem birói részletkérdésre tartozó, kihagyatott, kijelentést, mely mihelyt nyilatkozat nem j A 13Q. §. következő szövege: elég és a megtámadás megtörtént, önként Mig a felfüggesztőfeltételfüggőben van, következik, a bírónak kellvén a megtámadás a jogügylet hatálya bizonytalan marad, létrejogossága, valamint azon időpont felett is jötte azonoan addig is rendszerint feltételes dönteni, melytől az érvény megszűnik, jogókat is kötelezettségeket állapit meg, HM' Ugyanazért a §. az időnek nem praeju- ^ átruházhatók és az örökösökre is átszáldikál. \lanak, — a fenebbinek megfelelő styhuis Czorda a szöveg mellett van, mert ha módosítással fogadtatott el. a revocatióban másik fél megnyugszik, kö-1 A 131 - mel . szól. zös akarattal szűnik meg az érvény, ha ,, • ,, ' í ,,, .• , ,, , nem,ngyper lesz és biró dönt éspedig! r Bc az a kire a . elfüggesztő feltetel az idő felett is, az esetek körülményeihez teljesülésével kötelfxettséa hárul, a felfugig, J geszto feltétel jüggobeu <>te alatt, oly cselek, , vényt vaay mulasztást követ el, mely a féltéét revocatiot o sem akarván, a Barta szöveget pártolja.A szászt, is, midőn keresettel való megtámadásról van szó, csak birói nyilatkozatot ért. Apáthy utal arra, hogy pl. a kötelmi jogban meg vannak az időre vonatkozó meghatározások. tel teljesülése esetében keletkező jogot meghiu sitaná: ezért a jogosítottnak elégtétellel tartozik, — mint ícíllön részbe tartozó, kihagyatott. A 132. §. következő szövege: Ha a felfüggesztő feltétel meghiúsul, a jogügylet ugy tekintendő, mintha létre sem A 125. §. ezek után, ugy szintén a jatt volna, — a ^rendszerint* kifejezés föl126. §. elfogadtatott következő szövegével: vételével elfogadtatott. A megdönthetö jogügylet érvényessé válik, ha azt az, a kinek joga van megtámadni, jóváhagyta, vagy megdonthetési jogáról világosan lemond, vagy pedig ezen jogát a törvényszabta idő alatt sem kereset, sem kifogás utján nem érvényesiti. A 127. §. következő tartalommal: Ha a jogügylet megdönthetésének valamely oka lemondás vagy jóváhagyás által elhárittatott, ez által oly kifogás, mely nem az elhárított megdonthetöségi okból származik, kétség esetén, nincs kizárva azon jogügylet irányában, — mint részre vonatkozó, kimarad. A 128. §. elfogadtatott következő szövegezéssel. A jogügylet hatálya, a mennyiben a törvény egyes jogügyletekre nézve kivételt nem tesz, az akaratát nyilvánító által feltételhez vagy valamely időponthoz köthető. Következett a 129. §. mely igy szól : A feltétel feljüggeszŐ, ha a jogügylet hatályba lépte, felbontó, ha hatályának elveszítése van valamely kétes körülmény be vagy be nem következésétől függővé téve. Hogy a feltétel felfüggesztö-e, vagy felbontó, kétség esetén a jogügyletben nyilvánult szándék szerint döntendö el, ha pedig igy sem volna eldönthető, a feltétel felbontónak tekintendő. Oberschall a szöveggel szemben, csak a jövendő esetet kivánja feltételnek jeleltetni s átalában az objectiv bizonytalanság álláspontját tartja helyesnek. Bartha ellenben a szövegét, t. i. a subjectiv bizonytalanságot s ezt még világosabban akarná kifejezni. Észrevétel tétetett arra nézve is, hogy ne a jogügyletnek, hanem a jognak vagy a jogviszonynak hatálya említtessék. Végre következő szöveg fogadtatott el: A feltétel felfüggesztő, ha az ahoz kötött jogviszony hatályba lépte, — felbontó, ha A 133. §-nak mely igy szól: A felbontó feltétellel létesült jogügylet rendszerint azonnal hatályba lép, és csupán megszűnésének kérdése marad a feltétel függőben léte alatt bizonytalan. Annak cselekvényeire és mulasztásaira nézve, kinek joga a felt étel teljesülésével megszűnik, a 131. alkalmazandó. 1-ső bekezdése elfogadtatott a 2-dik mint a hihagyott 131. §-ra utaló mellőztetett. Vita nélkül elfogadtatott a 134. v>. is következő tartalommal: Ha a felbontó jeltétel meghiúsul, a jogügylet kezdettől fogva feltétlenül kötöttnek tekintetik. Körrendelet a hagyatéki illetékek tárqyáhan az összes e. f. kir törvényszékek járásbíróságokhoz A pénzügyi kir. miniszter ur a kir. pénzügyigazgatóságokhoz folyó évi január 15-én 77531/82. szám alatt a következő körrendeletet intézte: Felmerült kétely folytán értesíttetik az igazgatóság, hogy a hagyatékok után kiszabott illetékek kifizetését igazoló és a bíróságokhoz a »Pénzügyi Közlöny« 1881. évi 41. számában foglalt 1881. évi 26809. sz. a. kelt igazságyminiszteri szabályrendelet 4. pontja értelmében benyújtandó beadványok az illetóki díjjegyzék 14. t. q) és 79. t. c) pontjában foglalt határozatok értelmében, az esetben bélyegmentessóget élveznek, ha ezen beadványok kizárólag az illetéklerovás igazolására vonatkoznak. Miről a (Czimet) az 1881. évi szeptember 14-én 26809. sz. a. kelt rendelet kapcsán miheztartás végett értesítem. Budapesten, 1883. évi január hó 21-ón. — 2644. sz. a.) Az igazságügyminiszter rendeletéből. Kinevezések. Ö Felsége a budapesti ítélőtáblához póthirákká: Simon Géza curiai tanácsjegyzőt, Balog Károly titkári czimmel és jelleggel felruházott igazságügyminiszteri fogalmazót, továbbá Farkas Géza aranyosmarúti, Trux Hugó budapesti és Kubicza Ödön trencséni, törvényszéki bírákat nevezte ki. Az igazságügyminiszter Kertész József lugosi kir. törvényszéki joggyakornokot a karánsebesi kir. törvényszékhez, Feichtmger Ernő esztergomi kir. járásbirósági joggyakornokot pedig a tatai kir. járásbírósághoz aljegyzőkké és T r a v n i k Pál trencséni kir. törvényszéki dijnokot ugyanezen kir. törvényszékhez Írnokká nevezte ki. ügyvédi kamarákból. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy dr. Gacsó Kovács Kálmán h.-böszörményi ügyvéd, a kamara ügyvédi lajstromába fölvétetett. A temesvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Tisz Péter pancsovai, Lázár Szilárd temesvári és K ö n i g Frigyes vingai ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett, ellenben dr. Szarvassy József lippai ügyvéd abból saját kérelmére kitöröltetett. Csődök: Sugár József s.-a.-ujhelyi lakos ellen, bej. febr. 21. Csödbiztos: Oroszy Géza törvényszéki biró, tömeggondnok : Barna Sándor ügyvéd. A szabáczi kerületi törvényszéknél Peric Svcton szabáczifüszerkereskedö ellen csőd nyittatván, a bejelentési határidő február 7 19-dikére, a tárgyalás napja febr. 8 20-dikára tüzetett ki. Felelds szerkesztő SZOKOLA.Y ISTVÁN. IV. kerület. Hajú-utcza 5. .A. „Pesti \m\ első takarékpénztár-egyesület" XL11I-IK ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT 1883. évi február hó Eif-áB délutáDi 4 órakor fogja megtartani. BIDAPESTEIÍ, saját helyiségében egyetem-uteza 2. szám. Tá r g y a i : 1. Igazgatósági és felügyelöbizottsági jelentés az 1882-ik évi üzleteredményröl. 2. A mérleg és tiszta jövedelem iránti határozathozatal. 3. Az alapszabályok 36. §-a értelmében a felügyelöbizottság újbóli választása. 4. Igazgatósági előterjesztések. Mely közgyűlésre a t. cz. részvényesek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy az alapszabályok 14. §-a értelmében csak oly részvényes gyakorolhatja akár saját személyében, akár meghatalmazott által szavazati jogát, kinek részvénye 1882. deczembír 31-ig nevére Íratott s a közgyűlést megelőző nap déli 12 órájáig a társaság főpénztáránál le nem járt szelvényeivel együtt letetett. Kelt Budapesten, 1883. február 7-én. 352 Az igazgatóság. (Utáunyomat nem dijaztatik.) Megjelone lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 írt, fél évre 6 írt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az >Athenaenm< lapkiadó-hivatalába (Budapeit, Ferenozlek-tere, Athenaeum-épület) intézendök. Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. éa nyomdai r. társulat.