Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 19. szám

— 74 — községek árvaszékei utján, a tiszti, il/etöleg városi es községi ügyészeket utasítsa, hogy bélyegdijkiszabás elleni panaszaikkal közvetlenül az illetékszabályokban meghatározott hatósághoz forduljanak. Prónay József, államtitkár. Jogeset. A sermérési jog, mint kir. kisebb haszonvétel eredetileg királyi jogot képezvén, magánosok által csak kir. kiváltság-levéllel vagy elid'ósitlés utján volt megszerezhető. Szemben a kizárólagos privilégiummal s azon törvényi vélelemmel melyszerint a regálé javadalom az uri jog alkatrészét képezi — az elidösiilés nem érvényesíthető a városi polgárok által, midőn ezek nem bizonyították be, hogy bizonyos háztulajdonosok a sermérést mint házaikkal egybekapcsolt reál jogot egy századon át a regálé javadalomtól függetlenül gyakorolták volna. Iglói serfőző és sermérési társulat — Igló XVI szepesi város közönsége e. a díjmentes sermérési jog elismerése iránt lőcsei tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1881. május 1. — 1727. sz. a. felperes kereseti jogát megállapítván, alperes várost a felperesnek 1874. jan. l-ig békességesen és szabadon minden fizetés nélkül gyakorolt sermérési jogának dij nélküli elismerésére kötelezte és 92 fi t perköltségben marasztalta — alperest viszonkeresetével, mely a bejegyzés törlésére irányult, elutasítván ymert felperes okmányilag bebizonyította, hogy mint társulat jogilag fennáll. — Az ügy érdemét illetőleg — alperes a felperesnek serfőzési és sermérési jogát elismervén, azt állítja, hogy azon jog után alperes városnak fizetéseket teljesített s azért alperes 1873. nov. 7. ezen jogot maga részére kizárólagos jognak kijelentvén, annak 1874. jan. 1-tőli bérbeadását elhatározta s minden akó serre 80 s minden palaczkra 1 kr illetéket szabott ki. > Eltekintve attól, hogy a serfőzési jog a regálék közé nem tartozik — felperes kimutatta, hogy már 1754-ben mint serfőző czéh fennállott s nemcsak minden fizetés nélkül gyakorolta kizárólag a serfőzési és sermérési jogot sőt alperestől ingyen még 10 öl fát is kapott. Alperes pedig nem igazolta, hogy felperes a városi pénztárba fizetéseket teljesített volna. »Alperes azon érvelése, hogy neki a kizárólagos jog megadatott, birói figyelembe nem vehető, mert azt 1874-ig sohasem gyakorolta s mert a 2. sz. kiváltságlevél ben világosan foglaltatik, hogy ezon jog mások jogának sérelme nélkül adatott meg; s felperes bebizonyitá, hogy azon kiváltság-levél keletkeztekor azon jognak már gyakorlatában volt kizárólagosan stb. Kir. Tábla 1882. mart. 28. — 49284. sz. a. részben megváltoztatta és felperest minden dij nélkül gyakorlott sermérési jog elismerésére nézve elutasitotta — egyebekben hhagyta; tmert a M. kir. udvari kamara 1835. május 20. kelt (k. a.) intézménye szerint az, mikép a serfőzési s mérési jog gyakorlata díjmentes lett volna — az intézmény azon szavai által >Gegen Entrichtung massiger Taxen* — megezáfoltatik. »Továbbá felperes nem magán, hanem jogi személylyel állván szemben, abból folyólag, hogy tényleg dij nem fizettetett, felperes a kérdéses jogot elbirtoklás czimén meg nem szerezte, mert azt, hogy a kérdéses dij mentességi jogot ő, illetőleg jogelődei 100 éven át háboritlanul gyakorolták — felperes be nem bizonyította; síit, annak ellenkezője tűnik ki, amennyiben a per adatai szerint ezen jog jelen pert előzőleg vitás volt, s azután ismételten dij követeltetett is. Kir. (Juria következő ítéletet hozott: > A kir. tábla felebbezett ítélete, amenynyiben felperes társulat keresetével s alperes az O. végzés alapján eszközlött telekk. bejegyzések törlésére irányzott viszonkeresetével elutasittatott s a perköltségek kölcsönösen megszüntettek — helybenhagyatik. >Ellenben a sermérési kizárólagos jog elismerésére irányzott alperesi viszonkeresetre nézve mindkét alsó bír. Ítélet megváltoztatik s kímondatik: hogy a sermérési regálé javadalom Igló városa területén Igló város közönségét (egyetemét) illeti kizárólag. Indokok: A kir. kisebb haszonvételek javadalma, melyhez a sermérés joga is tartozik, eredetileg királyi jogot képez Hegyesek s testületek által, vagy kir. kiváltságlevéllel, vagy elidősülés utján volt csak megszerezhető (I. R. 28. 78. cz. — 1598 : 35. t. cz.) >Királyi kiváltság-levelet, melylyel a sermérés joga Igló városa egyes polgárainak adományoztatott volna — felperes elő nem mutatott, sőt nem is állítja, hogy olyan valaha kiadatott volna. Ellenben alperes 2. a. igazolta, hogy a kir. kisebb haszonvételek javadalmát s ebben különösen a sermérés jogát is M. Terézia király 1778. január 5-én Igló város egyetemének adományozta. >Ezen kizárólagos privilégiummal és ama törvényes vélelemmel szemben, mely szerint a regálé javadalom az uri jog alkatrészét képezi — felperes az elidősüléire sikeresen nem hivatkozhatik, inert alperes tagadása ellenében nem bizonyította be azon kereseti állítását, hogy Igló városá ban az első osztályú házak tulajdonosai a sermérést ugy mint házaikkal egybekapcsolt reáljogot egy századon át a város regale javadalmától függetlenül gyakorolták. »A felmutatott okiratok pedig épen azt igazolják, hogy az iglói serfőzők a sermérést csak a város engedélye mellett s csak mint a város által reájok átruházott jogot gyakorolták. — Kitűnik ez jelesen az A. és Zs. alatti statumokból, melyeket a város tanácsa hagyott a serfőzők kérelmére — helyben; nem különben a B. C. E. F. Gr. H. s I. okmányokból, amelyeknek tanuságaként a város saját regálébérlőit is a sermérés jogával felruházta s megengedte nekik vidéki sermérését is azon esetre, ha a helybeliek elegendő s jó minőségű sert nem főznének. »A városi közgyűlésnek M. s N. alatti beismerései bizonyítékot felperesnek nem szolgáltatnak, mert a város egyetemének a 2. sz. a. privilégiumon alapuló jogairól a város közegei s képviselői felsőbb jóváhagyás nélkül érvényesen le nem mondhatnak. >Mindezeknél fogva felperest igazolatlan keresetével elutasítani kellett. >Részben hely adandó volt alperes viszonkeresetének is annyiban, a mennyiben a kifejtettekből folyólag a 2. sz. kir. kiváltság-levél alapján Igló város egyetemét, illeti kizárólagosan a sermérési regálé javadalom, és amennyiben alperes a 2-od bir. ítélet elleni felebbezvényében már csakis a sermérési kizárólagos jog elismerését kérelmezi. >A telekk. bejegyzések törlése iránti viszonkeresetével azonban alperes elutasittatott, mert erre nézve az időközben nyilvánkönyvileg érdekeltté vált harmadik személyek meghallgatása nélkül határozni nem lehet* (1883. jan. 25. — 4775. sz. a.) Jogeset. A közalapítványi ügyigazgatóság nevében beadott felebbezvény, ügyvédi ellenjegyzés hiányából lAssza nem utasítható, midőn azt belől a képviselő ügyész aláirta. A Közalapítványi kir. ügy. ügyigazgatóság mint a mező-kövesdi alapítványi uradalom képviselője — C'sáky Manó s Terézia e. bérletbőli kimozditás iránt a buziási jbiróság előtt pert folytatván — Járásbíróság 1882. május 23. -- 1458. sz. a. ítéletével a bérletbőli kimozditást s alperesnek 15 frt perköltségbeni elmarasztalását kimondotta. Kir. Tábla 1882. juli 10.32136. sz. a. köv. végzést hozott : >A közalapítványi kir. ügyigazgatóság nevében, valamint alperes részéről beadott felebbezés hivatalból visszautasittatik — következő indokokból: >Jólleheta közalapitvánvok az 1S68: 54. t. 84. §. értelmében a közalapítványi ügyigazgatóság által jogszerüleg képviselhetek ; minthogy azonban az 1881 : 59. t. cz. 11. §. szerint a felek által peres ügvekben benyújtandó beadványok, amennviben azok hitelesítve nincsenek, az 1868. 54. t. cz. 167. s 168. §§-nak megfelelőiig állitandók ki, avagy ügyvéd által ellenjegyzendők: az ezúttal felperes s alperes részéről beadott felebbviteli beadványok pedig ezen kellékekkel ellátva nincsenek, amennyiben a felebbviteli beadványok sem a fel, illetve a képviseletre jogosított által sajátkezüleg irva s aláírva, vagy tanuk előtt aláírva, sem ügyvéd által ellenjegyezve nincsenek, s ezen hiány felperesi felebbezésnél az által, hogy azt az alapítványi ügyész mint fél aláirta ellenjegyzés nélkül, — pótoltnak nem tekinthető. Kir. Curia a kir. tábla végzését felperes felebbezvényének visszautasítására nézve megváltoztatta, azt elfogadta s a táblát a pernek felülvizsgálatára utasította, — alperesekre vonatkozólag pedig helybenhagyta. Indokok: A közalapítványok az 1868: 54.^ t. cz. 84. §. értelmében a közalapítványi ügyigazgatóság által képviseltetvén i