Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 42. szám

— 168 — fogva, hanem igazságügyi alapon. Francziaorszogban pár héttel ezelőtt nyújtott be az igazságügyminiszter törvényjavaslatot a polgári elemnek a correctionális bűncselekményekre való kiterjesztéséről. Belgiumban az utóbbi évek alatt a vádtanácsok correctionalisatió utján számos büntettet elvontak az esküdtszéktől, s hatáskörüket ily módon megnyirbálták. A bíróságok ezen eljárása visszatetszéssel találkozott, mivel azon czélzatot vélték belőle kivehetni, hogy az oly esetek, melyek az esküdtszéknél felmentéssel végződtek volna, a szakbirósághoz utasíttassanak, a hol az elitélés valószínűbb. A bűnvádi eljárás reformja tárgyában összeállított bizottság a correctionalisatió ellen nyilatkozott, A kormány magáévá tette a bizottság álláspontját, s a törvényhozás elé terjesztett javaslatában az esküdtszék előbbi hatáskörét helyreállítja. Még figyelemreméltóbb az, ami Németországban történik. A német birodalomban négy évvel ezelőtt behozták az esküdtszéket a súlyos bűncselekményekre, a Schöffengerichtet a legkisebb sulyu bűncselekményekre, öt tagból álló szakbírói tanácsokat a középsulyosságu bűncselekményekre nézve. Az esküdtszék és a Schöffengericht működése ellen alig van lényegesebb panasz. — Ellenben a tiszta szakbíróságok ügyköre kifogyhatlan panaszok tárgyat képezi jogászok és nem jogászok részéről. Birodalmi egylet alakult a bajok orvoslására. Alkalmi gyűlések tárgyalják a kérdést. Laikusok a felebbezési jogorvoslatot követelik, jogászok — sajátszerű kölcsönösséggel — a laikus elem részvételét. A számos megjelent értekezés közül kiemel szóló egyet, mely, minthogy birói körökből származik, nem lesz kitéve azon gyanúnak, hogy tendentiája a szakbírói állás ellen irányul. Mittelstádt, a lipcsei birodalmi legfőbb törvényszék birája a Preussísche Jahrbücher mult évi augusztusi füzetében azt irja, hogy ő egyátalán nincs elfogulva az esküdtszék, u. n. palládiuma iránt, de a laikus elemnek a középfokú cselekményekre való kiterjesztését a gyakorlati politika követelményének tekinti. Indokolja ezt különösen azzal, hogy a szakbírónak igen erős hajlama van a bizonyítási kérdést és a bűnösséget is tisztán chablonszerüleg méltatni, hogy folyton siet, hogy iparkodik az ülés számára kitűzött bűneseteket mindenkép bevégezni. Azzal zárja be értekezését, hogy a birodalmi legfőbb törvényszék tagjai aggodalmakkal vannak eltelve a törvényszékek ötös tanácsai által vezetett judicatura állapota iránt. Szóló szerint a merev bureaucraticus elintézéseknek főleg az az oka, hogy a szakbiróság tárgyalási termei rendszerint üresek és úgyszólván titokban foly a tárgyalás. Teljességgel lehetetlen, hogy a biró oly könnyedén vegye az ügyet, ha akár közönség, akár a 12 esküdt jelen van a teremben. Ha semmi egyéb haszna nincs is az esküdtek részvételének, mint az, hogy a bíró az ő szemök előtt dolgozik, már ez is garancziát nyújt, mert nyilvánossá teszi a tárgyalást. A bizonyítékok szabad mérlegelésének alkalmazhatása is feltételezve van az itélő bíróság azon kettéválasztása által, melyet az esküdtszéki eljárás nyújt. Csakis az egymást ellensúlyozó dísparat tényezők összegére lehet bízni az ezen bizonyitási rendszerben rejlő korlátlan hatalmat. A két tanács úgyszólván kölcsönös felebbezési bíróságot képez egymással szemben. A kik pedig a miatt támadják meg a juryt, mint egyik szónok tette, hogy nem indokolja ítéletét, azok nem gondolják meg, hogy a szabad mérlegeléssel nem fér össze az indokolás. A szakbírói eljárás épen az által, hogy indokolással láttiitjii el Ítéleteit, oly elemet visz be a bizonyitási rendszerbe, mely minden egyébhez inkább illik, mint a bizonyitékok szabad mérlegeléséhez. Az ítélet indokolása s a rendelkező rész közt jelenleg tulajdonkép semmi kapocs nem áll fenn. Nem szükséges, hogy a birói tanács többsége elfogadja az indokolást. Nem szükséges, hogy azt a bíróságnak legalább egy tagja is magáénak vallja egészben. Meg van engedve, hogy egyik az egyik részt, másik a másik részt és a harmadik a harmadik részt tekintse a maga véleményére nézve irányadónak és a többit repudiálhassa. Tehát minden egyes bizonyíték kisebbségben lehet. Kifelé ugy tűnik fel, hogy a bíróság az indokolásra alapította az elitélést, holott ha az indokolás szavazásra bocsáttatnék, felmentés állna be. Szakkörök tudják, hogy az ítéletnek indokkal való támogatása csak képzeleti alapon nyugszik, tudják, hogy az indokolás nem egyéb, mint a bíróság egyik tagjának — nálunk jelenleg épugy, mint a tárgyalási jegyzőkönyv rendszerint egy joggyakornoknak — irálygyakorlata. Végül utal szóló arra, hogy az eddigieknél kézzelfoghatóbban mutatja a tiszta szakbírói szervezet hiányosságát az, hogy nem viheti keresztül az inquiraló és az itélő birói személyek közti kölönbözőséget. A főtárgyalási bírák, különösen az elnök, ép ugy inquirálnak és enélfogva ép ugy elfogultak, mint a vizsgálóbíró, és mégis ők vannak megbízva az ítélethozatallal is. Dell' Adami beszédét jövő számunkban közlendjük. Kinevezések. A/, igazBágügyminiszter, Teszáry József hódmezővásárhelyi kir. járásbirósági aljegyzőt a kecskeméti kir. törvényszékhez jegyzővé; továbbá Hegyi János aranyosmaroti közjegyzői írnokot az aranyosmaróti kir. törvényszékhez, Kosscsó István kassai kir. törvényszéki dijnokot ugyanazon kir. törvényszékhez, és Bruckner József komáromi kir. törvényszéki dijnokot a muzslai kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. Az igazságügyminiszter, Torontálmegye területére, a szölöváltság-tartozások felszámításának eszközlése végett jogbiztosul Wiszkidenszky Gusztáv zsombolyai ügyvédet nevezte ki. Ügyvédi kamarákból. Abudapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Soltész József (lak. II. Víziváros, itkola-u. 44. sz.) és Veszter Imre (lak. IV. Ferencziek bazárja) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek; továbbá hogy Horváth Elek budapesti ügyvéd és kamarai tag, önkéntes lemondása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett s irodája részére gondnok kirendelésnek szüksége nem forgott fenn. Abudapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Nagy Sámuel budapesti ügyvéd és kamarai tag önkéntes lemondása, — Toperczer János budapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek, s előbbi iratait részben Laszlovszky Adolf, részben Kaszai István, és részben Kovács István kalocsai ügyvédeknek adta át: Toperczer János irodája részére dr. K r a j t s i k Ferencz budapesti ügyvéd és kamarai tag neveztetett ki gondnokul. A szabadkai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Merényi Árpád zentai ügyvéd, Zenta város árvaszéki ülnökévé lett megválasztatása folytán, a kamara lajstromából saját kérelmére kitöröltetett és dr. Eeiszner Lajos szabadkai ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Ipolyi Lipót debreczeni ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. — Kömives Béla nyíregyházi ügyvéd a kir. kúria fegyelmi bíróságának 22 883. sz. ítélete szerint az ügyvédség gyakorlatából hat hónapra fölfüggesztetett, mely felfüggesztés f. évi márczius hó 4 ikétöl szeptember hó 4-ik napjáig tart. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetetik, hogy dr. P r e n o s z i 1 Iván pozsonyi ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába bejegyeztetett. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről közhírré teletik, hogy A j k a y Sándor körmendi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Migler József Ede gyártelepe Budapesten Levélpapír- díszittfdéjének készítményei, levélpapír és levélboriték dobozokban betűkkel, monogrammal) virágokkal, kedvelt énekek zongora hangjegyeivel és szövegével vagy ábrákkal, úgyszintén azok nélkül kaphatók ajánlja legújabb módszer után berendezett gép-levélboriték gyárának készítményeit, elvállal bánn ely nagyságú hivatalos- és magánboriték kívánat szerinti elkészítését. Gyártelep és iroda: TI., r6ssa-utc»a 55. szám, sugárút jobbra. belvárosi raktáramban: kecskeméti-iitcza 13. szám. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Budapest, 1883. Az Atlienaeum írod. é» nyomdair. társulat. ~ "* '