Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 42. szám

— 168 — fogva, hanem igazságügyi alapon. Fran­cziaorszogban pár héttel ezelőtt nyújtott be az igazságügyminiszter törvényjavasla­tot a polgári elemnek a correctionális bűncselekményekre való kiterjesztéséről. Belgiumban az utóbbi évek alatt a vádta­nácsok correctionalisatió utján számos büntettet elvontak az esküdtszéktől, s ha­táskörüket ily módon megnyirbálták. A bíróságok ezen eljárása visszatetszéssel találkozott, mivel azon czélzatot vélték belőle kivehetni, hogy az oly esetek, me­lyek az esküdtszéknél felmentéssel végződ­tek volna, a szakbirósághoz utasíttassanak, a hol az elitélés valószínűbb. A bűnvádi eljárás reformja tárgyában összeállított bizottság a correctionalisatió ellen nyi­latkozott, A kormány magáévá tette a bi­zottság álláspontját, s a törvényhozás elé terjesztett javaslatában az esküdtszék előbbi hatáskörét helyreállítja. Még figyelemreméltóbb az, ami Né­metországban történik. A német biroda­lomban négy évvel ezelőtt behozták az esküdtszéket a súlyos bűncselekményekre, a Schöffengerichtet a legkisebb sulyu bűn­cselekményekre, öt tagból álló szakbírói tanácsokat a középsulyosságu bűncselek­ményekre nézve. Az esküdtszék és a Schöf­fengericht működése ellen alig van lénye­gesebb panasz. — Ellenben a tiszta szak­bíróságok ügyköre kifogyhatlan panaszok tárgyat képezi jogászok és nem jogászok részéről. Birodalmi egylet alakult a bajok orvoslására. Alkalmi gyűlések tárgyalják a kérdést. Laikusok a felebbezési jogorvosla­tot követelik, jogászok — sajátszerű köl­csönösséggel — a laikus elem részvételét. A számos megjelent értekezés közül kie­mel szóló egyet, mely, minthogy birói kö­rökből származik, nem lesz kitéve azon gyanúnak, hogy tendentiája a szakbírói állás ellen irányul. Mittelstádt, a lipcsei birodalmi legfőbb törvényszék birája a Preussísche Jahrbücher mult évi augusz­tusi füzetében azt irja, hogy ő egyátalán nincs elfogulva az esküdtszék, u. n. pallá­diuma iránt, de a laikus elemnek a közép­fokú cselekményekre való kiterjesztését a gyakorlati politika követelményének te­kinti. Indokolja ezt különösen azzal, hogy a szakbírónak igen erős hajlama van a bi­zonyítási kérdést és a bűnösséget is tisztán chablonszerüleg méltatni, hogy folyton siet, hogy iparkodik az ülés számára kitűzött bűneseteket mindenkép bevégezni. Azzal zárja be értekezését, hogy a birodalmi leg­főbb törvényszék tagjai aggodalmakkal vannak eltelve a törvényszékek ötös taná­csai által vezetett judicatura állapota iránt. Szóló szerint a merev bureaucraticus elin­tézéseknek főleg az az oka, hogy a szak­biróság tárgyalási termei rendszerint üre­sek és úgyszólván titokban foly a tárgyalás. Teljességgel lehetetlen, hogy a biró oly könnyedén vegye az ügyet, ha akár kö­zönség, akár a 12 esküdt jelen van a te­remben. Ha semmi egyéb haszna nincs is az esküdtek részvételének, mint az, hogy a bíró az ő szemök előtt dolgozik, már ez is garancziát nyújt, mert nyilvánossá teszi a tárgyalást. A bizonyítékok szabad mérlegelésé­nek alkalmazhatása is feltételezve van az itélő bíróság azon kettéválasztása által, melyet az esküdtszéki eljárás nyújt. Csakis az egymást ellensúlyozó dísparat tényezők összegére lehet bízni az ezen bizonyitási rendszerben rejlő korlátlan hatalmat. A két tanács úgyszólván kölcsönös felebbe­zési bíróságot képez egymással szemben. A kik pedig a miatt támadják meg a juryt, mint egyik szónok tette, hogy nem indokolja ítéletét, azok nem gondolják meg, hogy a szabad mérlegeléssel nem fér össze az indokolás. A szakbírói eljárás épen az által, hogy indokolással láttiitjii el Ítéleteit, oly elemet visz be a bizonyi­tási rendszerbe, mely minden egyébhez in­kább illik, mint a bizonyitékok szabad mérlegeléséhez. Az ítélet indokolása s a rendelkező rész közt jelenleg tulajdonkép semmi kapocs nem áll fenn. Nem szüksé­ges, hogy a birói tanács többsége elfo­gadja az indokolást. Nem szükséges, hogy azt a bíróságnak legalább egy tagja is magáénak vallja egészben. Meg van en­gedve, hogy egyik az egyik részt, másik a másik részt és a harmadik a harmadik részt tekintse a maga véleményére nézve irányadónak és a többit repudiálhassa. Tehát minden egyes bizonyíték kisebbség­ben lehet. Kifelé ugy tűnik fel, hogy a bíróság az indokolásra alapította az elité­lést, holott ha az indokolás szavazásra bo­csáttatnék, felmentés állna be. Szakkörök tudják, hogy az ítéletnek indokkal való támogatása csak képzeleti alapon nyug­szik, tudják, hogy az indokolás nem egyéb, mint a bíróság egyik tagjának — nálunk jelenleg épugy, mint a tárgyalási jegyző­könyv rendszerint egy joggyakornoknak — irálygyakorlata. Végül utal szóló arra, hogy az eddigieknél kézzelfoghatóbban mutatja a tiszta szakbírói szervezet hiá­nyosságát az, hogy nem viheti keresztül az inquiraló és az itélő birói személyek közti kölönbözőséget. A főtárgyalási bírák, különösen az elnök, ép ugy inquirálnak és enélfogva ép ugy elfogultak, mint a vizs­gálóbíró, és mégis ők vannak megbízva az ítélethozatallal is. Dell' Adami beszédét jövő számunk­ban közlendjük. Kinevezések. A/, igazBágügyminiszter, Te­száry József hódmezővásárhelyi kir. járásbiró­sági aljegyzőt a kecskeméti kir. törvényszék­hez jegyzővé; továbbá Hegyi János aranyos­maroti közjegyzői írnokot az aranyosmaróti kir. törvényszékhez, Kosscsó István kassai kir. törvényszéki dijnokot ugyanazon kir. törvény­székhez, és Bruckner József komáromi kir. tör­vényszéki dijnokot a muzslai kir. járásbíróság­hoz írnokokká nevezte ki. Az igazságügymi­niszter, Torontálmegye területére, a szölövált­ság-tartozások felszámításának eszközlése vé­gett jogbiztosul Wiszkidenszky Gusztáv zsom­bolyai ügyvédet nevezte ki. Ügyvédi kamarákból. Abudapesti ügy­védi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Soltész József (lak. II. Víziváros, itkola-u. 44. sz.) és Veszter Imre (lak. IV. Ferencziek bazárja) ügyvédek, a kamara lajstromába foly­tatólag felvétettek; továbbá hogy Horváth Elek budapesti ügyvéd és kamarai tag, önkéntes le­mondása folytán, a kamara lajstromából kitö­rültetett s irodája részére gondnok kirendelés­nek szüksége nem forgott fenn. Abudapesti ügyvédi kamara részé­ről közhírré tétetik, hogy Nagy Sámuel buda­pesti ügyvéd és kamarai tag önkéntes lemon­dása, — Toperczer János budapesti ügyvéd és kamarai tag elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitöröltettek, s előbbi iratait részben Laszlovszky Adolf, részben Kaszai István, és részben Kovács István kalocsai ügy­védeknek adta át: Toperczer János irodája ré­szére dr. K r a j t s i k Ferencz budapesti ügy­véd és kamarai tag neveztetett ki gondnokul. A szabadkai ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Merényi Árpád zentai ügyvéd, Zenta város árvaszéki ülnökévé lett megválasztatása folytán, a kamara lajstromából saját kérelmére kitöröltetett és dr. Eeiszner Lajos szabadkai ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara részé­ről közhírré tétetik, hogy Ipolyi Lipót debre­czeni ügyvéd a kamara lajstromába felvé­tetett. — Kömives Béla nyíregyházi ügyvéd a kir. kúria fegyelmi bíróságának 22 883. sz. ítélete szerint az ügyvédség gyakorlatából hat hónapra fölfüggesztetett, mely felfüggesztés f. évi márczius hó 4 ikétöl szeptember hó 4-ik napjáig tart. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetetik, hogy dr. P r e n o s z i 1 Iván pozsonyi ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába bejegyeztetett. A szombathelyi ügyvédi kamara ré­széről közhírré teletik, hogy A j k a y Sándor körmendi ügyvéd a kamara lajstromába folyta­tólag felvétetett. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Migler József Ede gyártelepe Budapesten Levélpapír- díszittfdéjének készítményei, levélpapír és levélboriték dobozokban betűkkel, monogrammal) virágokkal, kedvelt énekek zongora hangjegyeivel és szövegével vagy ábrák­kal, úgyszintén azok nélkül kaphatók ajánlja legújabb módszer után berendezett gép-levélboriték gyárának készítményeit, elvállal bánn ely nagyságú hivatalos- és magánboriték kívánat szerinti elkészítését. Gyártelep és iroda: TI., r6ssa-utc»a 55. szám, sugárút jobbra. belvárosi raktáramban: kecskeméti-iitcza 13. szám. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Budapest, 1883. Az Atlienaeum írod. é» nyomdair. társulat. ~ "* '

Next

/
Oldalképek
Tartalom