Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 40. szám

— 158 — ekkor, miután roppant területük \<>lna, a beidézettek rendesen csak részben jelennének meg, mi a tárgyalások rnegezatötását és igy jegyzökönyvek vezetését tenné szükségessé, tünkre tenné a tárgyalás szóbeliségét. A bíráskodásnak ez esetben az a hátránya is volna, hogy a tárgyalás nem a közönség szeme előtt folyna le, hanem távol attól, a mi nemzetiségi tekintetben is len keresetre nézve a kassai tszék csak akkor lenne illetékes, ha a szerződés annak területén köttetett, vagy teljesítendő lett volna; felperes azonban utóbbit nem is állítja — az előbbit pedig - t. i. hogy a szerződés Kassán köttetett — tanúival bebizonyítania nem sikerült. »Az illetéktelenség kimondandó volt, nem védekezett másodrendű alperes iráhátrányos, mert ezen esetben hajlandók [nyában is annál inkább, mert az mint szavolnának a nemzetiségek azt hinni, hogy j vatos csak esetleg kéretvén elmarasztatni, távol a tett színhelyétől nem annyira az mint esetleges mellék kötelezett a főköteigazság, mint a parancsszó hatott. Csak lezett — első r. alperes illetőségét követi, akkor volna haladás, Jellinek tervezetei Ez ellen felperes adott befelfolyacsak akkor volna elfogadható, ha a királyi modást. táblák a törvényszékek területére ménné- Kii. fúria azt hivatalból visszautasinek ki tárgyalást tartani. Hosszasabban totta - és felperesi ügyvéd felfolyamodási és sikerülten fejtegeti jelenlegi bírói munkadíját s költségét saját fele ellenében szervezetünk hiányait, végre a vándorta meg nem állapította. nácsok mellett foglal álláspontot, habár Indokok: A másod biróflág által a biezt sem tartja teljesen czélravezetőnek, a rói illetőség kérdésében hozott végzés ellen főgarancziát csak az esküdtszékben látja, a kereskedelmi eljárási rend. 2. §. s az 1881. E helyesléssel fogadott beszéd után , 59. tcz. 59. §. 4. p. szerint további felfolyaDell'Adami személyes kérdésben emelt modásnak csak akkor van helye, ha a kir. szót. A vita folytattatni fog. tábla azon esetben, a melyben a bírói ille! tőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktelen bíróságot illetékesnek, vagy az illetékes bíróságot illetéktelennek mondotta ki. »Minthogy pedig jelen eset, melyben ezukor vételi ügyletből keletkezett árkülönbözet megtérítése követeltetik, nem tar[tozik azok közé, melyekre nézve a birói illemelyekre nézve nincs eltérésnek helye a oiró*i j tőségtől eltérésnek helye nincs: felperes iPerorvoslatok korlátozása. A kereskedelmi jogeset, melyben ezukor vételi ügyletből keletkezett árkülönbözet megtérítése követeltetik nem tartozván azok közé, illetőségről: az elsöbirósági végzés megváltoztatásával az illetéktelenségét kimondó másodbirósági határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincsen s az hivatalból visszautasítandó. egyátalában nem lennének fedezhetők, — mi itt fenn nem forog, miután tömeggondnok nem igazolta, hogy a leltározott, részben zálogjoggal terhelt vagyon már értékesíttetett, s abból azon kiadások fedezhetők nem lettek volna. »A további eljárási költség fizetésére vagy előlegezésére csődöt kérő semmi esetben sem kötelezhető; mert ha a leltározásból az tűnik ki, hogy a tényleg létező vagyon a csődeljárási költség fedezésére sem elégséges, akkor sem a tömeggondnok, sem a csődbíróság nincs jogosítva a csődperben további lépéseket tenni s azok költségével a hitelezőket terhelni. Tömeggondnok felfolyamodására s Berger A. felebbezésére Kir. Cli Ha köv. végzést hozott: > Berger A. felebbezése hivatalból visszautasittatik, —és a tömeggondnok felfolyamodása folytán a másodbirósági végzés helybenhagyatik: >mert az első bir. végzés a másodbiróság által Berger A. előnyére változtattatván meg, — ő jogorvoslat beadására jogosítva nincs, minthogy birói határozatok indokai rendszerint jogorvoslat tárgyát nem képezhetik és mert a csődtörvény 87.§-nak esete fenn nem forogván, a költség előlegezése iránti kérelem mi törvényen sem alapszik. (1883. márcz. 27. — 82. sz. a.) felfolyamodását hivatalból visszautasítani kellett. > A felfolyamodás dija s költsége meg nem állapittatott azért mert, az ügyvéd a törvény által kizárt jogorvoslat körül felj merülhető költségekkel saját felét sem terKnöpfer Vilmos— F. Wolf et Söhne kelheti. czég s Schostal F. e. kassai tszék mint ke-1 /fS83 márcz 9 7 '^27 sz a ) resk. bíróságnál 470 frt. iránt keresetet támaszt , oon _0 _ . „, ! (Jsődüqyben az első birósáqi véqzés másodbiTÖrvényszék 1882. okt. 28. — 7481.1 . . .?» „,..t I(T „Tj? 1tt , 7 , , , T .„ IFF - . ... . . . rósáqilaq a C&ödöt kérő hitelező eloni/ere lesz, a. végzésével az illetőségi kitogast el- j , J * ,,. . . . i & ° ven megváltoztatva : az további jogorvoslattal ^' , . ,, . , . .. , ,. , nem élhet. *mert a czegjegyzeki kivonattal telperesileg igazoltatott, hogy ő a czégjegy-! Jakubovits Ábrahám csődügyében tözékbe kassai tszéknél kassai főteleppel; meggondnok Kóth Endre ügyvéd kérel1876. jun. 6 ról be van vezetve következő ;mére — czég alatt »Knöpfler Vilmos ügynökségi s bi- Lőcsei tszék mini csődbíróság 1882. zományi üzlet tulajdonos Kassán. m&pt. 14. — 4528. sz. a, végzésével a kér»Minélfogva tekintettel a ker. törv. S. vénynek helytadva csődkérő Berger A. §-ára a bíróság kereskedelmi illetősége megbízottját Nagy Árpád ügyvédet felhimegállapitandó volt. vatni rendelte, hogy a már megállapított Kir. Tábla első r. alperes felfolyamo- 33 frt zárlati s leltározási ugy 11 frt hirA kir. Curián e hétre Őszesen 652 ügy jelentetett be — a mult hétről elintézetlenül maradtakon kivül. — Polgári ügy 277, — bűnvádi 375, lett bejelentve — amazok közt 10 úrbéri s 21 váltó kereskeddem. Polqári tanácsok közül I-ben 71 — Il-ban '.37. — lll-ban 63. — 1 V-ben 44. — V-ben 62. Bünteőiekben I-ben 103. — Il-bmi 112. — Ill-ban 69. — IV-ben 91 ügy. dására 1882. decz. 19. 5531. sz. a. következő végzést hozott: >Az első biróság végzése megváltoztatik s az jelen keresetre nézve illetéktelennek nyilvánittatik s felperes 13 frt perköltségben marasztatik köv. indokolással: »Felperes a kereseti összeget kár czimén követeli azért, mert első r. alperes, a meghatalmazottja másod r. alperes által eladott ezukrot szállítani elmulasztotta; >tekintve, hogy a kárkövetelés mint detési dij s költség, valamint a felmerülendő további költségek fedezéséül 80 frtot fizessen be. Ez ellen csődöt kérő Berger A. felfolyamodott. Kir. Tábla 1882. nov. 20. - 4882sz. a. megváltoztatta, s tömeggondnok előlegezés iránti kérelmének helyt nem adott, >mert csődöt kérő a csődnyitást megelőzőleg arra, vájjon kész-e a csődeljárás költségeit viselni s e czélból a biróság által olyan, mely ugy a kártérítési kötelezett-! megállapítandó előleget letenni, a csődtörv ség mint a kár összege tekintetében is még; 87. §-nak megfelelően fel nem szóllitatott, birói megállapítástól függ, elkönyvelés tár-j s a csődköltségek viselésére késznek nem gyát nem képezi, és ebből kifolyólag az nyilatkozott, tehát őt csak a hirdetési s lelily bejegyzést tartalmazó kereskedői könyv \ tározási kész kiadásoknak, miután ezek a kivonata a birói illetőség megállapítására ! csődnyitás szükségképi következményei — alkalmas bizonyítékot nem képez, — az i fizetésére lehetne kötelezni s erre is csak Olmüczben lakó alperesek ellen indított je- az esetre, ha azon készkiadások a tömegből Ma tolay Elek bpesti ügyvéd f. év april 10-én élte 47 évében elhunyt. Jogeset. Szemben a telekkönyvi állással, mely a tulajdonjognak a házastársakra lett feltétlen bejegyzését tünteti fel, a vagyonközösség közöttük való fennállásának kimondását csak a házastársak valamelyike, de nem valamelyikök hitelezője is kérheti. Saida József — Koch Johanna és Károly hitestársak e. vagyonközösség elismerése, birtok kiigazítása és 2000 frt fizetésére a n.-szebeni tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1881.decz. 22.— 16242. sz. a. felperest feltétlenül elutasította azon kereseti kérelmével, mikép Koch Johanna köteleztessék elismerni, hogy 1. >A közte s id. Koch Johann közt 1833-ban létrejött házasság köztük a szász statútumok szerint vagyonközösséget állapit meg<; 2. »hogy a n.-szebeni 962. sz. telekjben Koch Johanna szül. Haas nevére x/s részben tulajdoni joggal felvett birtok — közte s férje közt közös vagyonnak nyilvánittassék — megengedve, hogy a bir-