Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 36. szám

— 144 — sédok gyülekezni kezdtek — vádlott eltávozott. Ezek által a kih. törv. 41. §-ban foglalt bűncselekmény megállapítottnak tekintendő. Kir. Tábla — vádlott s kir. ügyész felebbezésére 1882. márcz. 21. — megváltoztatta, amennyiben vádlottat a 41. §. szerinti kibágás vádja alól is felmentette; azonban az iratokat az utczán való lövöldözés miatt teendő intézkedés végett a közig, batóságboz áttétetni rendelte „mert a 41. §. esetét elő nem idézte azon körülmény, bogy az ott levő izraeliták a lövöldözésre megrémültek; miután vádlott fenyegetést senki ellen sem használt. Az iratok azonban az illetékes hatósághoz átteendők voltak. A kir. ügyész felebbézésére — Kir. Curia köv. végzést bozott: > Tekintve bogy azon vádbeli cselekmények felett, melyekre a végtárgyalás kiterjesztetett s a vád vissza nem vonatott, és a bíróság hatósági körét tul nem haladja : a biróság érdemileg határozni hivatva van; > tekintve hogy a kir. tábla a fennálló gyakorlattal ellenkezőleg az általa is fenforogni talált 115. §. alá esőkikágás felett, melyre nézve szintén hatósági körrel bir — nem határozott, hanem az iratoknak a közig, hatósághoz való áttételét rendelte el > a kir. tábla Ítélete megsemmisíttetik és saját hatáskörében az ügynek érdemleges elbírálására utasittatik. i (1883. márcz. 1. — 10622. sz. a.) A felebbvitelíbiróság nincs jogosítva a folyamatba tett előnyomozási eljárást megszüntetni, midőn arra vonatkozó, és felülvizsgálat tárgyát képezhető első bírósági határozat még nem létezik, Ferenczi Miklós e. károsult fél részéről vád emeltetvén —• az a kolozsvári tszék hez kérvényt] adott be aziránt, hogy men telmi jogának felfüggesztése nélkül hallgattassák ki, illetőleg teljesíttessék az elő nyomozás. A tszék őt ebbeli kérelmével el utasitotta, mi ellen a m.-vásárhelyi táblához felfolyamodott Kir. Tábla 1882. okt. 10. kelt végzésével a fentebbi kérelemmeli elutasítást hhagyta, egyszersmind a további előnyomozási eljárást megszüntette. Ez ellen magán panaszos élt felebbe zéssel. Kir. Curia köv. végzést hozott: > Tekintve, hogy a másodbirósági fe lülvizsgálat tárgyát a tszéknek 1882. évi aug. 16. kelt azon végzés képezte, mely által Ferenczy Miklós azon kérelmével, hogy a képviselői mentelmi jog felfüggesztése nélkül hallgattassák ki, — elutasitta tott; más részről tekintve, hogy az előnyomozás folyamán felmerült adatok alapján a mentelmi jog felfüggesztésének kieszközlése iránt teendő lépések, — vagy eset leg a további eljárás megszüntetése tárgyá ban a kir. ügyész indítványának meghallgatása után az első folyamodásu biróság van hivatva határozni: a másod bírósági végzésnek azon része, mely szerint a Ferenczy Miklós ellen folyamatba tett előnyomozási eljárást, erre vonatkozó s felülvizsgálat tárgyát képezhető első birósági végzés hiányában megszüntette, mint szabálytalan megsemmisíttetik; — az első bírósági végzésnek helybenhagyására vonatkozó része pedig helybenhagyatik.« (1883. márcz. 8. — 16609. sz. a.) Semmis a felsőbb bíróságnak megsemmisítő s az ügyet a tszékhez utasító végzése, midőn nem forog fenn azon körülmény, miszerint a megkeresett első biróság előtt oly bűncselekmény miatt s oly §-/ts alapján emeltetett volna a vád, — vagy n minősítés s büntetésre nézve általa oly §. vétetett volna alapul, amelynek elbírálására az nem volt illetékes. Vajda Károly né 45 éves korcsmárosné súlyos testi sértés vétsége miatt debreczeni jbiróságnál biinvizsgálat alá vétetvén — Járásbíróság 1881. okt. 21 vádlottat a vádcselekméuy vétségében (btk. 301. §.J bűnösnek kimondotta s 1 havi fogházra s 10 írt pénzbüntetésre ítélte; »mert igazoltatott, mikép vádlottnő panaszos Barna Gábornén — a köztük egy kasza elvonása miatt kifejlődött huzakodás közben oly vágást ejtett, mi 14 napi gyógykezelést igényelt. Kir. Tábla 1882. jan. 10. kelt végzésével a jbiróság ítéletét megsemmisítette s azt utasitotta, hogy az ügyet terjessze a tszék elébe >mert a jelen nem szándékos, hanem gondatlanságból, huzakodás, közben panaszosnő kezén ejtett sértés jellenségei (btk. 310. §.) mutatkozván, annak elbírálása a tszék hatáskörébe tartozik. (Eletbelépt. törv. 39. §. 2. p.). Kir. Curia a tábla végzését semmisítette meg s azt érdemleges ítélet hozatalára utasitotta; »mert sérelmezett nő nem a btk. 310. §. szerint minősülő gondatlanságból elkövetett, hanem a 301. §. szerint minősített szándékos súlyos testi sértés vétsége miatt emelte panaszát s a jbiróság a szándékos súlyos sértés vétségét állapítva meg s a btk. 301. §-ban megszabott büntetés keretében szabván ki a büntetést, — saját az Eletb. törv. 40. §. által körvonalozott hatáskörében járt el s igy semmiséget el nem követett. >A mennyiben pedig a 2-od biróság oly körülményeket látna fenforogni, melyek befolyásánál fogva a btk. 310. ij-szát találná alkalmazandónak, — ezen 2-od biróság hatásköre kiterjedvén ugy a tszéki mint a birósági ítéletek felülvizsgálatára, a helyzet természetéből folyólag, jogában áll s illetékességi körébe tartozik, a cselekményre enyhébb minősítés mellett is megszabni az általa alkalmazott minősítésnek megfelelő büntetést; s megsemmisítésnek csak akkor volna helye, ha már az első biróság előtt oly cselekmény miatt emeltetett volna, és oly törvényszakasz alapján a vád, vagy pedig a minősítés s büntetésre nézve az első biróság oly törvényszakaszt vett volna alapul, amely törvényszakasz elbírálására a megkeresett biróság nem illetékes. — Ily körülmények azonban fenn nem forogván jelen esetben, — a 2-od biróság végzését megsemmisíteni stb. kellett. < (1883. febr. 14. — 12321. sz. a.) Megsemmisítendők hivatalból az oly védelem folytán hozott Ítéletek, melyszerint akkor, midőn a két vádlott érdeke egymással ellentétes annyira, hogy az egyiknek védője épen a másik vádlottat vádolta a bűncselekmény elkövetésével, mégis ugyanaz ez utóbbinak védelmével is megbízatott — mi az ügyvéd magasztos feladata által igényelt független védelmezést lehetleniti. Bonyár József 31 és Bazsó Józsefit éves földmivesek súlyos testi sértés miatt a pécsi tszéknél bünperbe fogattak. Törvényszék 1882. febr. 20. a verekedés s testi bántalmazás vádja alól Bonyárt és 2. rendűt a halált okozó súlyos testi sértés s mindkettőt a halált okozó súlyos testi sértés vádja alól felmentette. Kir. Tábla 1882. febr. 20. megváltoztatta s mindkét vádlottat a halált okozó súlyos testi sértésben bűnösöknek kimondotta s 2—2 évi börtönre stb. stb. ítélte. Kir. Curia köv. végzést hozott: • Mindkét alsó bír. ítélet hivatalból megsemmisittetik s a tszéknek meghagyatik, hogy Bonyár József részére Péterfy J. ügyvéd mellőzésével hivatalból uj védőt nevezzen, ennek az összes ügyiratok tanulmányozására valamint a netán szükségesnek találandó vizsgálati kiegészítések indítványozásának előterjesztésére elegendő időt engedjen, ezek után az érdekeltek jelenlétében póttárgyalást tartson s ugy a Bonyár József védője mint a kir. ügyész s vádlott Bazsó József képviselőjének meghallgatása után ujabb ítéletet hozzon, mely az ügy főbenjáró természeténél fogva azon esetre is hivatalbóli felülvizsgálat végett a felsőbb biróság elébe lesz terjesztendő, ha azt egyik fél sem felebbezné. Indokok: A kir. tábla 1881. juu. 21. kelt feloldó végzésében helyesen rendelte el, hogy vádlottak (tulajdonkép csak vádolt Bonyár J.) részére védő ügyvéd neveztessék ki, miután a vád tárgyát szándékos bántalmazás által okozott emberhalál képezi. A kir. tábla ezen utasításának azonban a tszék kellően nem felelt meg, amenyiben Bonyár védelmével ugyanazon ügyvédet bízta meg, ki a korábbi tárgyalásoknál Bazsót képviselte, kinek érdeke Bonyár érdekével annyira kirivólag ellenkezik, hogy a jkönyv tanúsága szerint védője a vádcselekmény elkövetésével Bonyárt vádolta. >Ily körülmények közt Péterfy ügyvéd a legjobb akarat mellett sem volt képes Bonyárt a másik vádlott érdekére való minden tekintet nélkül annyira függetlenül védelmezni, amint azt az ügy fontossága és a védő ügyvéd magasztos feladata egyiránt követeli. (1883. febr. 6. — 0680. sz. a.) Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékbea Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat. "