Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 36. szám

— 144 — sédok gyülekezni kezdtek — vádlott eltá­vozott. Ezek által a kih. törv. 41. §-ban foglalt bűncselekmény megállapítottnak tekintendő. Kir. Tábla — vádlott s kir. ügyész felebbezésére 1882. márcz. 21. — megvál­toztatta, amennyiben vádlottat a 41. §. sze­rinti kibágás vádja alól is felmentette; azonban az iratokat az utczán való lövöl­dözés miatt teendő intézkedés végett a közig, batóságboz áttétetni rendelte „mert a 41. §. esetét elő nem idézte azon körülmény, bogy az ott levő izraeli­ták a lövöldözésre megrémültek; miután vádlott fenyegetést senki ellen sem hasz­nált. Az iratok azonban az illetékes ható­sághoz átteendők voltak. A kir. ügyész felebbézésére — Kir. Curia köv. végzést bozott: > Tekintve bogy azon vádbeli cselek­mények felett, melyekre a végtárgyalás kiterjesztetett s a vád vissza nem vonatott, és a bíróság hatósági körét tul nem halad­ja : a biróság érdemileg határozni hivat­va van; > tekintve hogy a kir. tábla a fennálló gyakorlattal ellenkezőleg az általa is fen­forogni talált 115. §. alá esőkikágás felett, melyre nézve szintén hatósági körrel bir — nem határozott, hanem az iratoknak a közig, hatósághoz való áttételét rendelte el > a kir. tábla Ítélete megsemmisíttetik és saját hatáskörében az ügynek érdemle­ges elbírálására utasittatik. i (1883. márcz. 1. — 10622. sz. a.) A felebbvitelíbiróság nincs jogosítva a folya­matba tett előnyomozási eljárást megszüntet­ni, midőn arra vonatkozó, és felülvizsgálat tárgyát képezhető első bírósági határozat még nem létezik, Ferenczi Miklós e. károsult fél részé­ről vád emeltetvén —• az a kolozsvári tszék hez kérvényt] adott be aziránt, hogy men telmi jogának felfüggesztése nélkül hall­gattassák ki, illetőleg teljesíttessék az elő nyomozás. A tszék őt ebbeli kérelmével el utasitotta, mi ellen a m.-vásárhelyi táblá­hoz felfolyamodott Kir. Tábla 1882. okt. 10. kelt végzé­sével a fentebbi kérelemmeli elutasítást hhagyta, egyszersmind a további előnyo­mozási eljárást megszüntette. Ez ellen magán panaszos élt felebbe zéssel. Kir. Curia köv. végzést hozott: > Tekintve, hogy a másodbirósági fe lülvizsgálat tárgyát a tszéknek 1882. évi aug. 16. kelt azon végzés képezte, mely által Ferenczy Miklós azon kérelmével, hogy a képviselői mentelmi jog felfüggesz­tése nélkül hallgattassák ki, — elutasitta tott; más részről tekintve, hogy az előnyo­mozás folyamán felmerült adatok alapján a mentelmi jog felfüggesztésének kiesz­közlése iránt teendő lépések, — vagy eset leg a további eljárás megszüntetése tárgyá ban a kir. ügyész indítványának meghall­gatása után az első folyamodásu biróság van hivatva határozni: a másod bírósági végzésnek azon része, mely szerint a Fe­renczy Miklós ellen folyamatba tett elő­nyomozási eljárást, erre vonatkozó s felül­vizsgálat tárgyát képezhető első birósági végzés hiányában megszüntette, mint sza­bálytalan megsemmisíttetik; — az első bí­rósági végzésnek helybenhagyására vonat­kozó része pedig helybenhagyatik.« (1883. márcz. 8. — 16609. sz. a.) Semmis a felsőbb bíróságnak megsemmisítő s az ügyet a tszékhez utasító végzése, midőn nem forog fenn azon körülmény, miszerint a megkeresett első biróság előtt oly bűncselek­mény miatt s oly §-/ts alapján emeltetett volna a vád, — vagy n minősítés s büntetés­re nézve általa oly §. vétetett volna alapul, amelynek elbírálására az nem volt illetékes. Vajda Károly né 45 éves korcsmáros­né súlyos testi sértés vétsége miatt deb­reczeni jbiróságnál biinvizsgálat alá vé­tetvén — Járásbíróság 1881. okt. 21 vádlottat a vádcselekméuy vétségében (btk. 301. §.J bűnösnek kimondotta s 1 havi fogházra s 10 írt pénzbüntetésre ítélte; »mert igazoltatott, mikép vádlottnő panaszos Barna Gábornén — a köztük egy kasza elvonása miatt kifejlődött huzakodás közben oly vágást ejtett, mi 14 napi gyógy­kezelést igényelt. Kir. Tábla 1882. jan. 10. kelt végzé­sével a jbiróság ítéletét megsemmisítette s azt utasitotta, hogy az ügyet terjessze a tszék elébe >mert a jelen nem szándékos, hanem gondatlanságból, huzakodás, közben pana­szosnő kezén ejtett sértés jellenségei (btk. 310. §.) mutatkozván, annak elbírálása a tszék hatáskörébe tartozik. (Eletbelépt. törv. 39. §. 2. p.). Kir. Curia a tábla végzését semmisí­tette meg s azt érdemleges ítélet hozatalára utasitotta; »mert sérelmezett nő nem a btk. 310. §. szerint minősülő gondatlanságból elkö­vetett, hanem a 301. §. szerint minősített szándékos súlyos testi sértés vétsége miatt emelte panaszát s a jbiróság a szándékos súlyos sértés vétségét állapítva meg s a btk. 301. §-ban megszabott büntetés kere­tében szabván ki a büntetést, — saját az Eletb. törv. 40. §. által körvonalozott ha­táskörében járt el s igy semmiséget el nem követett. >A mennyiben pedig a 2-od biróság oly körülményeket látna fenforogni, me­lyek befolyásánál fogva a btk. 310. ij-szát találná alkalmazandónak, — ezen 2-od bi­róság hatásköre kiterjedvén ugy a tszéki mint a birósági ítéletek felülvizsgálatára, a helyzet természetéből folyólag, jogában áll s illetékességi körébe tartozik, a cselek­ményre enyhébb minősítés mellett is meg­szabni az általa alkalmazott minősítésnek megfelelő büntetést; s megsemmisítésnek csak akkor volna helye, ha már az első bi­róság előtt oly cselekmény miatt emelte­tett volna, és oly törvényszakasz alapján a vád, vagy pedig a minősítés s büntetésre nézve az első biróság oly törvényszakaszt vett volna alapul, amely törvényszakasz elbírálására a megkeresett biróság nem il­letékes. — Ily körülmények azonban fenn nem forogván jelen esetben, — a 2-od bi­róság végzését megsemmisíteni stb. kellett. < (1883. febr. 14. — 12321. sz. a.) Megsemmisítendők hivatalból az oly védelem folytán hozott Ítéletek, melyszerint akkor, mi­dőn a két vádlott érdeke egymással ellenté­tes annyira, hogy az egyiknek védője épen a másik vádlottat vádolta a bűncselekmény elkövetésével, mégis ugyanaz ez utóbbinak védelmével is megbízatott — mi az ügyvéd magasztos feladata által igényelt független védelmezést lehetleniti. Bonyár József 31 és Bazsó Józsefit éves földmivesek súlyos testi sértés miatt a pécsi tszéknél bünperbe fogattak. Törvényszék 1882. febr. 20. a vereke­dés s testi bántalmazás vádja alól Bonyárt és 2. rendűt a halált okozó súlyos testi sér­tés s mindkettőt a halált okozó súlyos testi sértés vádja alól felmentette. Kir. Tábla 1882. febr. 20. megvál­toztatta s mindkét vádlottat a halált okozó súlyos testi sértésben bűnösöknek kimon­dotta s 2—2 évi börtönre stb. stb. ítélte. Kir. Curia köv. végzést hozott: • Mindkét alsó bír. ítélet hivatalból megsemmisittetik s a tszéknek meghagya­tik, hogy Bonyár József részére Péterfy J. ügyvéd mellőzésével hivatalból uj védőt nevezzen, ennek az összes ügyiratok tanul­mányozására valamint a netán szükséges­nek találandó vizsgálati kiegészítések in­dítványozásának előterjesztésére elegendő időt engedjen, ezek után az érdekeltek je­lenlétében póttárgyalást tartson s ugy a Bonyár József védője mint a kir. ügyész s vádlott Bazsó József képviselőjének meg­hallgatása után ujabb ítéletet hozzon, mely az ügy főbenjáró természeténél fogva azon esetre is hivatalbóli felülvizsgálat végett a felsőbb biróság elébe lesz terjesztendő, ha azt egyik fél sem felebbezné. Indokok: A kir. tábla 1881. juu. 21. kelt feloldó végzésében helyesen rendelte el, hogy vádlottak (tulajdonkép csak vá­dolt Bonyár J.) részére védő ügyvéd ne­veztessék ki, miután a vád tárgyát szán­dékos bántalmazás által okozott emberha­lál képezi. A kir. tábla ezen utasításának azon­ban a tszék kellően nem felelt meg, amenyi­ben Bonyár védelmével ugyanazon ügyvé­det bízta meg, ki a korábbi tárgyalásoknál Bazsót képviselte, kinek érdeke Bonyár ér­dekével annyira kirivólag ellenkezik, hogy a jkönyv tanúsága szerint védője a vád­cselekmény elkövetésével Bonyárt vádolta. >Ily körülmények közt Péterfy ügy­véd a legjobb akarat mellett sem volt ké­pes Bonyárt a másik vádlott érdekére való minden tekintet nélkül annyira függetle­nül védelmezni, amint azt az ügy fontos­sága és a védő ügyvéd magasztos feladata egyiránt követeli. (1883. febr. 6. — 0680. sz. a.) Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékbea Budapest, 1883. Az Athenaeum irod. és nyomdai r. társulat. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom