Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 80. szám

318 utóbbi azonnal elfogatott, falperes pedig a szolgabíró elébe idéztetett, és itt délutáni 4 órától késő éjjelig mindenféle drastícus faggatásoknak s különösen azon fenyegetésnek tétetett ki, hogy ha le nem moad kárkövetelési igényéről, pandurok által fog bekisértetní az illető birói hatósághoz; mely morális kényszer eszközöknek utóvégre ellentálni képes nem levén, a lemondási okiratot aláirta. Mind a mellett a bűnvádi feljelentés megtörtént, de mind felperes, mind sáfárja, maga az ügyészség indítványára, tényálladék hiányából felmentetett, az eljárás beszüntettetek, — és ezt a kir. tábla is helybenhagyta. A vizsgálatból kitűnt különösen, hogy felperes számos év óta biztositatja terméseit, többször 100,000 frt értékben is, és soha legkisebb tűzkár sem fordult elő; valamint az is, hogy nem biztosította jelen esetben termését, tubágos árban. A b p es ti k e re s k. tszé k f. év jul. 11. —50703. sz. a. végzésével felperest illetékesség hiányából utasította el keresetével — kov. indokokból: „A keresetnek két tárgya van, először felperes az 1877. decz. 8. kiállított azon nyilatkozatnak, melyszerint alperes e. követeléséről lemond, érvénytelenítését, — s annak utána a bizt. szerződés alapján 12 299 frt kár megítélését kéri. — Felperes tehát maga is elismeri s ez a dolog természetében is fekszik, hogy a kárösszeg iránti keresete, azon előzetes kérdés eldöntésétől függ, hogy azon lemondási nyilatkozat érvénytelennek kimondassék, mert ha az érvényesnek mondatik ki; felperesnek a kárösszeg iránt keresete nincs. „A lemondási nyilatkozat érvénytelenítése iránti per azonban a keresk. bíróság hatáskörébe nem tartozik ; — mert felperes azon ténye, hogy állítólag kényszer folytán egy oly okmányt állított ki, melyben alperes e. követeléséről lemond, — igy alperes azon ténye, hogy ezen lemondást elfogadta, s kötelezte magát, hogy a tűzeset folytán sem birói, sem közig, hatóság előtt felperest kérdőre nem vonja, — a ker. t. 258. 25yt §§. alá esőkeresk. ügyletet nem.képez, — sem a ker. t. 260. §. alá eső oly Ügyletnek, mely alperes üzletefolytatásához tartoznék,— nem tekinthető. Minthogy tehát a kérdéses lemondási nyilatkozat kiállítása s elfogadása a 258. 259.260. §§-bani ügyletek közé nem tartozik; „minthogy továbbá felperes az okirat érvénytelenítése és a kárösszeg iránti kérelmet egy keresetbe foglalta, s maga is mint előzetes kérdést első sorban a nyilatkozat érvénytelenségét kérte kimondatni, mi a dolog természetéből is következik stb. minthogy végre ezen két kérdést egymástól elválasztani, s a kereset szerint is csak a második sorban előálható kérdésre nézve, a birói illetőséget megállapítani czélhoz nem vezetne, mert ez esetben a lemondási nyilatkozat érvényességének kérdése alperes kifogása folytán ismét csak előtérbe lépne, — annálfogva stb. stb. Fel peres s e m m. panaszt adott be — A Sem mitő szék azt elvetette ; „mert az eljáró tszék a neheztelt végzésben felhozott indokoknál fogva helyesen mondotta ki magát illetéktelennek." (1879. okt. 9. — 181)17. sz. a.) Jogászgyülés. A IV. szakosztály -— mint a II. is okt. 20. délután tartotta első ülését, — melyben Bróde Li pót betegeskedése folytán az elnöki helyet el nem válalhatván arra Te I esz k y István — s az alelnökire Vavrik Antal jbiró választatott meg. — A tanácskozás első tárgya a 7-ik kérdés volt—a b i r ó-k i n e v e z é s i eljárásról. — A bizottság által megbízott Grü nther Antal köv. indítványt terjesztett elő: „Mondja ki a jogá$zgyülés< mihép kívánatosnak tártját a birói kinevezések s előléptetéseknél követendő eljárás törvényhozási szabályozását. — Szükségesnek véli e tekintetben azt, hogy a birói kiuevezések s előléptetésekre, magoknak a bíróságoknak hatályos befolyás biztositassék, —- elvként mondatván ki, hogy a bírói testületnek kiegészítése bizonyos működési időtartamhoz kötött kinevezési, illetőleg fokozatos előléptetési qualiíicatió megállapítása mellett, kizárólag az igazságszolgáltatás, vagy a jogtudomány terén, hivatásuknál fogva működő egyének köréből történjék.u Ezen szakülés képezte az összes tanácskozások fénypontját — miután abban O Extiája az országbíró megjelenvén, felemelte ismét hatalmas szavát azon sajnálatraméitó eljárás ellen, mely nálunk a kinevezéseknél gyakoroltatik — a melyet mi szerény körünkben, nem gondolva, sem a jogász testületek közömbösségével, sem a hatalmasak haragjával — kezdettől fogva, igazságügyi bajaink, mondhatni szerencsétlenségeink legfőbb forrásául jelöltünk ki. A vitatkozás megnyitatván — az előadó Garay D. pártolja az indítványt, de azon módosítással: hogy a birói kinevezésekre a legf. biróiágnak elhatározó befolyás butositassék. Dell' Ad a m i az nditvány ellen szól, nein egyeztethetvén össze azt a felelős kormány elvével. — Bróde védi az indítványt — de Garay módosítása nélkül. Ezután — Csemegi szólal fel az indítvány ellen. Figyelmeztet arra, hogy ama nagy kérdés, melyet az indítvány m egoldani kíván, az egész világon épen most a legélénkebb eszmecsere és tudományos vitatkozás tárgyát képezi. Megállapodás még nem jött létre s a kontinens egy államában sincs az törvényhozásilag szabályozva. Különben m a g á t a b iró i kandidáczió elvét is helyteleníti, főleg azon formában, melyet Garay módositványa tartalmaz. Ez ellenkezik a parliamentáris kormányzat elveivel. De a birói kandidáczió a hatalmak felosztásának tényleg elfogadott theoriájába is ütközik, a mennyiben a végrehajtó hatalom körébe tartozó ügyekre gyakorol befolyást, pedig ezek kizárólag a parliamenti felelőség által szabáiyoztatnak. E mellett a bírósági kandidáczionális s főleg a Garay által pártolt elhatározási jog kaszttá tenné a bíróságot s emlékeztet M i r a b e a u szavaira, ki azt mondá: hogy ha valamely közeg önmagát egészíti ki, az megörökíti magát és hatalmát. Végül figyelmeztet arra, hogy bíráink függetlensége törvény által van biztosítva s a bíráskodás az administrácziótól törvényileg el van választva. A kinevezésekre való befolyás pedig határozottan administrativ functió. Ennélfogva e k é r d é s t, tekintettel arra, hogy az a megoldásra még nem érett meg, az állandó bizottsághoz kívánja újra kitűzés végett utasittatni. Günther Antal kijelenti, hogy az előadó által tett módosítást nem fogadhatja el, mert arra nézve alaposaknak tartja Csemegi érveit. Saját indítványát azonban fentartja s a bíróságok befolyását a birói kinevezésekre épen a Csemegi által hangoztatott hatalom-megosztási theoria által látja indokolva. Visszapillantást vet azon küzdelmekre, melyek az impérium kizárólagos hatalmát mindinkább megtörték s annak a polgári társadalomban fokozatosan nagyobb és nagyobb befolyást biztosítottak. Utal