Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 64. szám

254 1920 frtért, — s igy egyik évi 1920 frt értékkel biró haszonvételt, alperes az 1920 frt összeg egy évi kamatja fejében kapná, „ezek alapján az 1877. sept. 1-től 1878. sept. l-ig tartó időszakra a felek közt az utóbbi évre létrejött megállapodás nyomán, a felperesnek járandó haszonbért 1920 frtban bíróilag felismerni s alperest az ebből esedékes félévi részlet fejében a kereseti 960 frt haszonbér összegnek stb. fizetésére kötelezni kellett." Alegf. ítélőszék következőleg itélt: „Tekintve, hogy a közjegyzői okiratban haszonbérnek nevezett ügylet, — felperesnek kereseti saját előadása, s Pongrácz P. tanú vallomása, de magának a közjegyzői okiratnak helyes értelme, s főleg a 11-ik pont azon rendelkezése szerint: 5)hogy az esetben, ha alperes az 1878. évre a bérletben maradna, teljes joga leend az összes termést, ugy sarjút, kukoriczát és kolompért elvinni* — mint a mely jog az évi bér mellett haszonbérlőt különben is megilletvén — annak különös kifejezése az esetben, ha alperes a birtoknak évi bér fizetése melletti haszonbérlője lett volna, teljesen felesleges leendett: kétségtelenné válik, hogy nem haszonbérleti- hanem oly kölcsön ügylet volt, melynélfogva az alperes által felperesnek kölcsönzött összeg az esetben, ha azt felperes 1877. évi sept. hó l-ig le nem fizetné, az alperes részére átadott birtoknak 1877. és 1878. évi használata által fog kiegyenlítetni; „tekintve továbbá, hogy az itt nem is vitatott azon kérdés: hogy felperesre miut kölcsönvevőre, ezen jogügylet által hárult-e oly hátrány, melyet alperes elhárítani tartoznék, — jelen perben elbírálás tárgyát nem képezheti : ; „a másod bíróság ítéletének megváltoztatásával, az első bír. ítélete indokolásánál fogva is helybenhagyatik." (1879. jul. 17. — 6392. sz. a.) Jogeset. Az örökség kézhezvétele — ügyefogyott részéről. (Vége.) Alegf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: ,Mindkét alsó bír. ítélet felebbezett részének részbeni megváltoztatása mellett, ugy l-ső mint 2-od r. alperesek kötelesek felperesnek a kereseti belső épületes laktelek Vg-részéhez való tulajdonjogát elismerni s ugyanazt felperes közös birtoklásába bocsátani, a perköltségek kölcsönösen megszüntetetvón. A mennyiben felperes a kereseti egész ingatlan V6 iránti keresetével elutasitatott — a kir. tábla ítélete hhagyatik. Indokok: A keresetlevél A, mellékletével bizonyítva van, sőt a peres felek is kölcsönösen beismerik, hogy felperes Nagy Anna s az 1848. sept. 4. leszármazottak s végrendelet nélkül elhalt Nagy Julianna Kovács Dánielné, a Nagy András s Halász Zsuzsanna közötti házasságból származott édes testvérek voltak, s hogy Nagy András s Halász Zs. házaspárnak a nevezett N. Anna s Juli leányaikon kivül más leszármazottaik nem maradtak. — Bizonyítva van továbbá az 1. s 2-od r. alperesek közt folyt perre vonatkozó s a jelen perben is felmutatott okiratokkal, hogy felp. Nagy Anna mint ügyefogyott, testvérének N. Juliannának gondozása és ellátása mellett a kereseti belsőségen együtt élt a lakott nemcsak nevezett testvérével annak haláláig, hanem azután is azon rokonaival, kik a mondott ingatlant tényleg \i bírták vagy bírálták. — Ebből folyólag minthogy a régibb hazai törvények szerint az örökség kézhezvétele rendszerint birói cselek vény vagy intézkedés nélkül is megtörténhetett, — a perbeli iratokból pedig nem tűnik ki s a peres felek sem állitják, hogy Nagy Annát mint ügyefogyottat illetőleg azon időben valamely gyámhatósági intézkedés tétetett volna: Nagy Anna s Julianna a szüleiktől maradt s őket egyenlő arányban illetett ingatlannak osztatlan állapotban volt közös birtokosainak tekintendők. ,»Azon ingatlan hason fele része tehát Nagy Julianna életében is Nagy Anna jogos birtokát képezvén, — a Nagy Julianna hagyatékához nem tartozhatott; és igy miután Nagy Anna birtok illetősége a nevezettnek mint ügyefogyottnak törvényes képviselete által másra át nem ruháztatott, — az l-ső s 2-od r. alperesek közt folyt perben kelt ítélet, az azon perben nem állott Nagy Annára nézve a perr. 12. §. értelmében kötelezettséget meg nem állapit: a kereset tárgyának fele része tekintetében, mint a melynek jogalapja nem Kovács Julianna utáni örökösödés, sem az ősis. pat. 9. §-nak zárhatáridó iránti intézkedése nem alkalmazható, sem pedig a Kovács Dániellel, illetve Salatia Józseffel mint a Nagy Anna tulajdona feletti rendelkezésre nem jogosult személyekkel kötött jogügyletre, — sem végül az 1. 2. 3. alatti Ítéletekre fektetett alperesi kifogásnak helytadni nem lehetett. „Ellenben a Nagy Julianna Kovács Dánielné birtokilletősége iránti keresetével, a mennyiben az a Bálint Jó zsef s társai 2-od r. alperesek részére l ső r. alperessel szemben megítélt ya birtokrészt tárgyázza, el volt felperes utasítandó; mert mellőzve azon kérdés vitatását, hogy nevezett 2-od r. alperesek Kovács Dánieltől, illetve ennek jogutóda Salatia Józseftől, az előbb nevezettnek magtalanul elhalt neje Nagy Julianna után maradt birtokrészt, mily jogczimen szerezték légyen meg, — minthogy a kereset e részben az 1848-ban elhalt N. Julianna utáni öröködés érvényesítését czélozza, ily igény az ősis. pat. 9. §. értelmében 1877. aug. 25-én indított keresettel érvényesíthető nem volt. „Hogy a fentebbi tényállás mellett az Összes alperesek felperesnek a kereseti ingatlan 5/6-részéhez való tulajdonjoga elismerésére, s annak birtokba bocsátására köteleztettek, abban leli magyarázatát, hogy miután Nagy Károly s társai l-ső r. alperesek felperesnek a kereseti egész ingatlanhoz való tulajdonjogát kifejezetten beismerték s annak birtokba bocsátásába beleegyezésüket nyilvánították, — a perbeli adatok szerint pedig a kereseti ingatlannak 2/3 vagy V6-része képezi nevezett alpereseknek harmadik személyek jogai bejegyzésével nem terhelt telekk. birtokát: nevezett alpereseket kevesebie, minta mennyibe magok is beegyeztek, kötelezni nem lehetett (perr. 248. §.) — Másod r. alperesek pedig az általok igényelt V3 rész felének jogos megszerzését a kifejtettek szerint felperes irányában nem igazolván, ezen !/6 az első r. alp. ellen megítélt 4/6-hoz számitva — eredményezi a marasztalási öt hatodot." (1879. június 18.—5441. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvények. A gőz fürész által feldolgozott fának, a m. k. kincstár részéről kötelezett szállítása, kereskedelmi ügyletet képez, — s annah nem teljesítéséből származtatott kártérítési keresetek a keresked. bíróság hatáskörébe tartoznak.