Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 24. szám

94 a titoknak kicsalni, de azok szépen jártak! A hivatalos titok fontossága szülte komolyságba burkolva, mind meg annyi méltó megütközéssel utasította vissza azon feltevést, hogy ő a bizottság eljárásáról valamit elbeszéljen! de nem is volt erre szükség, mert itt-ott egy kegyben álló egyén,ki ehhez vagy ahhoz közel áll,és itt-ott valamitfelfogott s/,iute sóvárgott már utánna, hogy avatotságát bámultathassa, s bizonyos intim körökben subrosa eicsepegtethesse azt a mit meglesett és alig négy nap múlva — mikor este felé az Erzsebettéren át haza megyek, halr lom már a verebeket nagy chorushan csiripelni a hírt, hogy egy fiatal törvényszéki biró lett az egyik állomásra első helyre javaslatba hozva, ki vagy 7 évvel ez előtt még a jegyzőség terén szelte be az első babérjait, mikor a, vele folyamodóknak talán a fele is akkor vagy már elnöki yagy legalább is birói széken ült. Altalános meglepetés! Sohase láttam a népet annyira bámulni a kis verebeket, mint mikor azt az uj-ágot elzengték. — Pedig nem olyan nagyon különös história az, hanem persze a ferde nézetpont, melyből valaki egy dolgot megtekint, néha torzalakban mutatja azt neki, mi helyes álláspontról nézve semmi különösnek vagy botrányosnak nem tűnik fel. Ha az a törvényszéki elnök vagjr táblai pót biró, ki most egy évtized óta és tovább működik e minőségben talán azt gondolta, hogy ő azért van ott azon állásban s volt eddig, hogy most a rendes 3000 frtba lépjen fel — az ily ferde felfogás mellett persze rosszul eshetett a hir. — No de hát miért ülnek is azok évtizedig ott, és miért ne legyen nekik is igényjük az előléptetésre ? Rövidlátó kérdő! Hát azért ülnek ott, hogy azon helyek be legyenek töltve, s ha egy törvényszéki biró szándékozik a táblához feljönni, neki no kellenék azon helyre beálni, hanem szépecskén rögtön a 3030 frtba mehessen ! mert az ujabbkor embereitől csak nem lehet már azt a nagy tü relmet követelni, mit amazok egy évtized előtt még magukkal hoztak; aztán azok meg is szokták már a várakozást; a ki egyszer 10 évig várt, sokkal könnyebben elvár az még egy pár évig, mint a ki most feljön, annak sokkal nehezebben esnék nem mindjárt a 3000 frtba menni. Hát az nem ferde nézet, mit még felhoznak a javaslott ellen, hogy az csak szért sem bir jogosultsággal, mert számtalan más competens nemcsak évtized számra tovább szolgál, és már birói rangot viselt, mikor az illető még csak az iskola porát rázta le czipőiről, s igy nem is bírhat annyi praxissal, mint amazok? — Nevetséges! a mai korszakban, mikor az avultságokon már oly győzedelmesen túltettük magunkat, még azt fogjuk talán nézni a hivatalnokoknál, váljon ez, vagy amaz született e korábban ? És a mi a rangot illeti: hát éppen ez a szép: a szabad versenyzési — hogy az, a ki még tegnap hátul volt, most elől van, és hátrahagyja azokat, kik egy évtizeddel megelőzték őt. Tagadhatatlan ugyan, hogy ez némi kellemetlen hatású lehet az elmaradtakra, és azért nem viselek én hivatalt, illetve oda hagytam azt, mikor fiam született, mert a mint én már hires szerencse madár vagyok, velem szentül megtörtént volna, hogy 25-ki szolgálati évemben a fiam lett volna elnököm. Végre a mi a praxist illeti, az sem igaz. Hát annak a törvényszéki birónak talán nincs praxisa abban, hogy mikép dolgoznak a táblánál? dehogy nincs! hisz már vagy 8 év óta kapja a táblabírák és pótbirák által hozott megváltoztató Ítéleteit kézhez, s meglássák, hogy fogja ö most, ha feljön, azokat az ujoncz tiz éves pótbirákat tanítani arra, hogy mii tahüU tőlük ! No de éz csak égy hibája volt a perrendtartásunknak, és a mint hallom már készül egy novella, mely szerint ezentúl, a mint ducál, a törvényszéki birák fogják felülvizsgálni a táblai pótbirák munkálatait. Akkor mindjárt helyesebben fogta fel az a törvényszéki biró a bizottságnak intentióját, és azért sokkal megelégedettebb is az eredménnyel mint amazok. O t. i. meggyőződött arról, hogy a bizottság azért szemelte ki őt, mert korszerű ember, ki egy merész ugrással oda készül álni, hová-inás kifáradt, vagy flegmaticus ember csak égy évtizeden át tartó fáradságos uton igyekszik feljutni. Márcsak azért az egy szerénység végett is alig lehet ezektől annyit várni, mint amattól, mikor már Goethe kimondta, hogy: „Nur Lumpé sind bescheiden." Mint a bohócz, ha elhagyja a maneget, egy perezre lerántja bohóezsipkáját, és a közönségnek elbucsuzásául tréfás eladásával néha éppen össze nem egyező azezát és fejét mutatja, ugy én is olvasóimtól elbúcsúzva azon komolyabb szavakkal zárom be soraimat: hogy e javaslat még az igazságügyi minister által lesz felülbírálandó, s kíváncsiak vagyunk, váljon ez a javaslatba hozott törvényszéki birót szinte fogja-e a legjogosultabbnak tartani valamennyi competens közt rangra ós korra nézve? Kereskedelemjogi döntvények. A birói ítéletnek külföldön esetleges végrehajthallansága, a hazai törvények alapján megbírálandó birói illetőség kérdésénél figyelembe nem vehető. B rachfeid Miksa bpesti bej. kereskedő — Bernheim József (Elsassban) mühlhauseni keresk. e. A. könyvkivonat alapján áruvétel után maradt 3461 frt 91 kr. fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt 1878. júniusban pert indított. Alperes kifogásolta az illetékességet, különösen mert Németország, nevezeteden Elsass és Magyarország közt jogviszonosság nem létezvén. ell< ne végrehajtható Ítélet itt nem hozható. A tszék 1878. decz. 23. - 100-!29. sz.végzésével annak helyt nem adva —illetőségét megállapította ; „mert alperes nem tagadja, hogy kereskedő; felperes pedig mint bpesti kereskedő könyveit Bpesten vezeti, — ezen könyvkivonaton alapuló kereset tehát ezen bíróság elébe tartozik. — És mert a birói illetőség kérdése a hazai törvények alapján levén megoldandó: azon kérdés, hogy a hozandó Ítélet az illető külfoHi bíróság által végre fog-e hajtatni — az illetőség megállapítására befolyást nem gyakorolhat." Alperes se mm. pa n as zsza 1 élt. A S e m m i tősz ék azt .elvetette ; „mert az ítélet esetleges végrehajthatlansága, — a hazai törvények alapján megbírálandó birói illetőség kérdésénél már ezúttal figyelembe nem vehető s a tszék kellően indokolt végzése e. megsemmisítésére mi alapos ok sem forog fenn.* (1879. febr. 5. — 1927. sz. a.) Bizonyos áruk jogérvényes, a hazai bíróságok által hozott ítélet által már megítélve levén, de a külföldön lakó adós azok kiadását megtagadván, ezen kiadatás nem uj perrel a hitelező könyvviteli helyének belföldi—hanem az adói személyes bírósága előtt siorgalmazandó,fökép ha az ula$ás i<em volt ezen belfotdi helyre kötelezve,... .. :