Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 21. szám

Budapest, 1879. kedd, márcz. 18. 21. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom : Jogeset: Főpapok végrendelkezhetése.—Semmitőszék plenáris döntvényei.— Keresk. döntv. Mintán a január -már czinsi ehi fizetési időszak már lejár, tisztelettel felkérjük eltifizetö­inliet, szíveskedjenek az eíclizetés megujitása iránt mielőbb intézkedni. — Hagy köszönettel verniük, ha lapunk támogatói Itatás- és ismeret­be gi kői ükben előfizetőink szaporítására közre­működnének. — Az év elejéről meg teljes példá­nyokkal ezolgálliatunk. — Az előfizetési dij ezen­túl is évnegyedre 2 írt, fel évre 4 írt, egész évre $ forint Jogeset. A k. főpapok vég rendelkezési jogosultsága. A magyar polgári magánjog visszaállítása után, a hath. főpapok végrendelkezést képességére nézte ismét a Kolonits-féle egyezmény szolgálván irányadóul — annak értelmében a főpa­pok szerzenunyi javainak i/9 része törvényt $ Örökrész aimén a hir. fii cvst illeti, s arci azok kit . engedély, jevehagás nélkül érvényesen nem rendelkezhetnek- kiilörden a végrendel elüknek V^-tészén túl terjedő rendelkező része félreteendő; — azontúl czanl-an a fitevs irckédcsi joga mm terjedt énhabár a vég­rendelet, külkellékek hiánya miatt egészlen semmis lenne is. A M. k. Kincstár 1 ép-s nelve a kincstári jögügyek igazgatóága által — néhai Papp Szilágyi József nagyváradi g. e. püspök végrendeleti örökösei s hagy err anyósai, u. m. a káptalan prépostja Borból a Mi­klós, Papp Szilágyi Irén, Be ki Jo.-efa, Papp Jánosné, Papp Szilágyi Berta, több kegyes alapítvány kezelői stb. stb. ellen — fent nevezett püspök 1873. évben kelt vég­rendeletének érvénytelenítése s a fscus törvényes örökö­dén jogának nif gállapitása iránt 1876. évben a nváradi ts zék előtt ptrt indított. A tsz ék 1877. okf. 23. — 15574. sz. a. ítéletével kérdéses végrendeletet az elhalt püspök szerzeményi ja­vai tekintetében, bd-és kül kellékek hiányából érvényte Jennek kimondotta s a fiscus törv. öröklési jogát, a ha­gyatéki terhek levonása után fenmaradó püspöki szerze­ményi javak y3-ié^zére megállapította, de a nváradi szőlőre vonatkozó keresetével elutasitotta s a perköltsége­ket kölcsönösen megszüntette — alperesi ügyvéd Rcman József diját saját fele irányában 160 frtra határozván meg — következő indokokból: ,1. Az id. törv. szab. I. R. 1. §-sza a magyar polg. anyagi törvényeket visszaállítván, ezek a főpapok szerze­ményi javai /z részére a íiscus öröklési jogát biztosítják — s minthogy a k. jogügyek igazgatósága tényleg fenn­álló működésével a fiscus jogkörét tölti be: annálfogva alpereseknek a kereset czime s perelhetőség é. kifogását elvetni s felperesnek a fiscus képviseletében perelhetősé­gét megállapítani kellett. I „2. Az elhalt püspök hagyatéka tárgyalásakor örök­lési igényeivel perre utasított k. jogiigyek igazgatósága keresetét az 1715:16. tezikkre alapítván, e szerint a ma­gyar főpapok szerzeményeik feletti szabad rendelkezhetés tekintetéből, kir. jóváhagyást eszközölni kötelesek, — különben a hivatott törvény által elfogadott Kol onics­íéle egyezményt végintézkedésüknél alkalmazni tartoz­nak. Minthogy pedig alperesek a per-során beismerték, hogy a néhai püspök végrendeletét kir. jóváhagyás nél­kül tette s albán összes szerzeményeiről intézkedett, s ezze! a Kolomcsféle egyezményt megszegte — minthogy végre alperesek azt, hogy a szőlő kivételével a többi va­gyon szerzeményi— felperes belkellékek hiányából vég­rendelet érvénytelenítésére irányzott keresetének annál­ínkább helytadni kel'ett, mert alperesek által a szabad rendelkezhetés indokolásául felhozott conce rdatum Ma­gyarországban törvényho?ásilag soha el nem fogadtatott, — következőleg mint töt vény fenforgó esésben nem al­kalmazható; a fennálló 1715:16. tcz. elenére tehát a néhai püspök állal oly vagyonról tett végrendelet, mely­ről törvény szerint nem rendelkezhetett — belkellékek hiányából érvénytelenitendő volt. ,.3. Felpeies kincstár törvényileg öröklésre hivatott fél levén, a végrendeletet külkellékek hiányából is jogo­sult megtámadni; tekintve, hogy alperesek beismerték— mit a végrende'et megtekintése is igazol — begy az a törvény kívánta együttes jelenlétü tanuk aláírását s igy az ünne­pélyes végrendelet minőségét nélkülözi, — bárha a vég­rendelet egész terjedelmében az elhúnyt által Íratott s aláíratott, — azon alperesi kifogás ellenére, hogy a vég­rendelet keletkeztekor Nagyváradon cholera járvány volt, s hogy e miatt az kiváltságos minőséggel bir,— ér­vénytelen külkellékek hiányából, mert a sajátkezű irás s aláírás, az elhunytnak irásba foglalt szándékát, de nem végakaratát tünteti ki; azon körülményt pedig, hogy a püspök cholerában balt volna meg s a végrendelet kelet­kezése s annak elhunyta közt Nagyváradon oly nagy­mérvű cholera volt mely a végr. tanuk alkalmazását gátolta volna, s ennélfogva kivált*-ágos végrendelet esete forogna fenn—alperesek nem igazolták; azon alperesi ál­lítást pedig, hogy a püspöki utód, mint az egyházmegyei aíapitványok főfelügyelője is perbe lett volna idézendő, megezáfolja ama perbeli körülmény,hogy az egyházmegyei alapítványokat kezelő káptalan perbe vonatott; a pusz­tán felügyeleti jogot gyakorló püspöki utód beidéztetése tehát felesleges volt. 4; A nváradi szólőre mint szerzeményi vagyonra irányzott keresetével felperes elutasítandó volt, mert al­peresek azt, hogy ezeu szőlő szerzeményi, megtagadván, felperes kötelességében állott igazolni, hogy az nem örök­lött vagyon,— mit meg sem kísérlett. Ezek szerint az öröklött szőlőre nézve érintetlenül ma­radt,— a püspöki szerzemények t kintetében pedig bel- s 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom