Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 21. szám

Budapest, 1879. kedd, márcz. 18. 21. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom : Jogeset: Főpapok végrendelkezhetése.—Semmitőszék plenáris döntvényei.— Keresk. döntv. Mintán a január -már czinsi ehi fizetési időszak már lejár, tisztelettel felkérjük eltifizetöinliet, szíveskedjenek az eíclizetés megujitása iránt mielőbb intézkedni. — Hagy köszönettel verniük, ha lapunk támogatói Itatás- és ismeretbe gi kői ükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről meg teljes példányokkal ezolgálliatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 írt, fel évre 4 írt, egész évre $ forint Jogeset. A k. főpapok vég rendelkezési jogosultsága. A magyar polgári magánjog visszaállítása után, a hath. főpapok végrendelkezést képességére nézte ismét a Kolonits-féle egyezmény szolgálván irányadóul — annak értelmében a főpapok szerzenunyi javainak i/9 része törvényt $ Örökrész aimén a hir. fii cvst illeti, s arci azok kit . engedély, jevehagás nélkül érvényesen nem rendelkezhetnek- kiilörden a végrendel elüknek V^-tészén túl terjedő rendelkező része félreteendő; — azontúl czanl-an a fitevs irckédcsi joga mm terjedt énhabár a végrendelet, külkellékek hiánya miatt egészlen semmis lenne is. A M. k. Kincstár 1 ép-s nelve a kincstári jögügyek igazgatóága által — néhai Papp Szilágyi József nagyváradi g. e. püspök végrendeleti örökösei s hagy err anyósai, u. m. a káptalan prépostja Borból a Miklós, Papp Szilágyi Irén, Be ki Jo.-efa, Papp Jánosné, Papp Szilágyi Berta, több kegyes alapítvány kezelői stb. stb. ellen — fent nevezett püspök 1873. évben kelt végrendeletének érvénytelenítése s a fscus törvényes öröködén jogának nif gállapitása iránt 1876. évben a nváradi ts zék előtt ptrt indított. A tsz ék 1877. okf. 23. — 15574. sz. a. ítéletével kérdéses végrendeletet az elhalt püspök szerzeményi javai tekintetében, bd-és kül kellékek hiányából érvényte Jennek kimondotta s a fiscus törv. öröklési jogát, a hagyatéki terhek levonása után fenmaradó püspöki szerzeményi javak y3-ié^zére megállapította, de a nváradi szőlőre vonatkozó keresetével elutasitotta s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette — alperesi ügyvéd Rcman József diját saját fele irányában 160 frtra határozván meg — következő indokokból: ,1. Az id. törv. szab. I. R. 1. §-sza a magyar polg. anyagi törvényeket visszaállítván, ezek a főpapok szerzeményi javai /z részére a íiscus öröklési jogát biztosítják — s minthogy a k. jogügyek igazgatósága tényleg fennálló működésével a fiscus jogkörét tölti be: annálfogva alpereseknek a kereset czime s perelhetőség é. kifogását elvetni s felperesnek a fiscus képviseletében perelhetőségét megállapítani kellett. I „2. Az elhalt püspök hagyatéka tárgyalásakor öröklési igényeivel perre utasított k. jogiigyek igazgatósága keresetét az 1715:16. tezikkre alapítván, e szerint a magyar főpapok szerzeményeik feletti szabad rendelkezhetés tekintetéből, kir. jóváhagyást eszközölni kötelesek, — különben a hivatott törvény által elfogadott Kol onicsíéle egyezményt végintézkedésüknél alkalmazni tartoznak. Minthogy pedig alperesek a per-során beismerték, hogy a néhai püspök végrendeletét kir. jóváhagyás nélkül tette s albán összes szerzeményeiről intézkedett, s ezze! a Kolomcsféle egyezményt megszegte — minthogy végre alperesek azt, hogy a szőlő kivételével a többi vagyon szerzeményi— felperes belkellékek hiányából végrendelet érvénytelenítésére irányzott keresetének annálínkább helytadni kel'ett, mert alperesek által a szabad rendelkezhetés indokolásául felhozott conce rdatum Magyarországban törvényho?ásilag soha el nem fogadtatott, — következőleg mint töt vény fenforgó esésben nem alkalmazható; a fennálló 1715:16. tcz. elenére tehát a néhai püspök állal oly vagyonról tett végrendelet, melyről törvény szerint nem rendelkezhetett — belkellékek hiányából érvénytelenitendő volt. ,.3. Felpeies kincstár törvényileg öröklésre hivatott fél levén, a végrendeletet külkellékek hiányából is jogosult megtámadni; tekintve, hogy alperesek beismerték— mit a végrende'et megtekintése is igazol — begy az a törvény kívánta együttes jelenlétü tanuk aláírását s igy az ünnepélyes végrendelet minőségét nélkülözi, — bárha a végrendelet egész terjedelmében az elhúnyt által Íratott s aláíratott, — azon alperesi kifogás ellenére, hogy a végrendelet keletkeztekor Nagyváradon cholera járvány volt, s hogy e miatt az kiváltságos minőséggel bir,— érvénytelen külkellékek hiányából, mert a sajátkezű irás s aláírás, az elhunytnak irásba foglalt szándékát, de nem végakaratát tünteti ki; azon körülményt pedig, hogy a püspök cholerában balt volna meg s a végrendelet keletkezése s annak elhunyta közt Nagyváradon oly nagymérvű cholera volt mely a végr. tanuk alkalmazását gátolta volna, s ennélfogva kivált*-ágos végrendelet esete forogna fenn—alperesek nem igazolták; azon alperesi állítást pedig, hogy a püspöki utód, mint az egyházmegyei aíapitványok főfelügyelője is perbe lett volna idézendő, megezáfolja ama perbeli körülmény,hogy az egyházmegyei alapítványokat kezelő káptalan perbe vonatott; a pusztán felügyeleti jogot gyakorló püspöki utód beidéztetése tehát felesleges volt. 4; A nváradi szólőre mint szerzeményi vagyonra irányzott keresetével felperes elutasítandó volt, mert alperesek azt, hogy ezeu szőlő szerzeményi, megtagadván, felperes kötelességében állott igazolni, hogy az nem öröklött vagyon,— mit meg sem kísérlett. Ezek szerint az öröklött szőlőre nézve érintetlenül maradt,— a püspöki szerzemények t kintetében pedig bel- s 21