Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 20. szám

78 Amaroavásárhé 1 yi kir. tábla 1878. június 1. 4662. sz. a. végzésével a jbirósági végzést megváltoztatta, alperesek kifogásainak helytadott s a végreh. kérelmet visszautasította s a 890. sz. végzőst hatályon kívül helyezte; „mert a közjegyzői okirat, illetve az az által tanúsított jogügylet gr. Komis Gábor közreműködése nélkül — felperes és gr. Toldalagi Zs. között jövón létre, ezen okirat előbbire nézve sem bizonyító, sem kötelező erővel nem bír, s igy Kornis Grábor s jogutódaira nézve nem tekinthető oly közjegyzői okiratnak, melynek alapján végrehajtás elrendelhető lenne (Közj. törv. 111. §.) sigy a kü/j. törv. 113. §. e. p. szerinti kifogásnak helye van, — de helye van az a. szerinti kifogásnak is, mert Toldalagi azon okmányban csak a maga személyére vonatkozólag köthetett ki felperes általi szabad biró választást, azáltal tehát gr. Kornis s jogutódaik személyes bíróságuk alól el nem vonhatók. „Miken nem változtat az, hogy azon A. a. közj. okirat, a gr. Kornis által kiállított B. alatti közjegyzői okiratra van fektetve, — mert a B. okirat óvadéki okmány gr. Toldalagi Zs. részére s csak vagyoni kötelezettséget tartalmaz, — ellenben az A. alatti nemcsak vagyoni, de személyes fizetési kötelezettséget s a rendes birói illetőségtŐli eltérést is, — következéskép az A. alatti csak az azt aláirt személyekre kötelező. '.ffj „Minthogy tehát az A. alapján a végrehajtás csak Toldalagi s nem Kornis s jogutódai e. is volt elrendelhető, — s minthogy utóbbiak mint nem személyes adósok, hanemcsak jelzálogos birtokosok, a perr. 466. §. stelekk. rend. 118. §. 1. 2. p. illetékes bíróságuk előtt beperelve nem voltak — a kifogásoknak helyadandó volt. A kir. tábla végzése e. felp. semm. panaszt adott be. A Semmitőszék annak azon részét, melyben az első bíróság illetéktelennek mondatott — megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „tekintve, hogy az első bíróság végzése, a mennyiben magát illetékesnek kijelentette, semm. panaszszal s igy ezirányban egyedül helyt fogható perorvoslattal (297. §. 4. p.) megtámadva nem levén, — ezen kérdés vizsgálatáb (a tábla) nem bocsátkozhatott, sót erre birói hatásköre ki sem terjed. „Egyebekben a semm. pauaszt elvetette ; „mert az 1874:85. tcz. 113. §. szerint a végreh. végzés ellen nemcsak alaki, hanem a közjegyzői okiratban foglalt jogügylet érvényességére vonatkozó kifogások is adathatnak elő, s tárgyalás folytán hozott végzés ellen, ugyanazon törvény 119. §. értelmében, a perrend szerinti jogorvoslatnak, tehát az ügy érdemére vonatkozó kérdések tekintetéből felebbezésnek van helye — következve a kifogásoló fél ebbeli jogorvoslata elfogadandó s az ügy másodbiróságilag, és pedig tekintettel a perr. 290. §. rendelkezésére, minden alperes fél érdekében — vizsgálat alá vehető volt; mert „annak eldöntése: hogy a végrehajtás előzetes per nélkül a közjegyzői okirat alapján kifogásolók ellen is elrendelhető-e, vagy sem? ez ügyben érdemleges kérdés levén, ennek elbirálása a felebbezési bíróság jogköréhez tartozik; a megtámadott végzés érdemleges indokai pedig semm. panasz tárgyát nem képezik. Egyúttal felebbezés folytán az iratok a legf. Itéiőszékhez áttóttetnek.'4 (1878. — 16917. sz. a.) A legfőbb ítélőszék a marosvásárhelyi kir. tábla végzését hhagyta. n mert a kifogásolók jogelőde gr. Kornis WÍMW^ alatti közjegyzői okiratban felvett s 1876. május 9. kelt nyilatkozatában csak bekebelezési engedélyt adott gr. Toldalagi Zsigmondnak, de fizetés vagy más egyébb kötelezettség teljesítésére magát sem nevezett gr. Toídálegi Zsigmond, sem Jautel Náthán irányában nem kötelezte; s ennélfogva a B. alatti okmány nem képez az 1874: 35. tczikk 111. §-höz képest oly közjegyzői okiratot, melynek alapján a végrehajtást Jantel Náthán gr. Toldalagi Zsigmond elleni követelése behajtása czéljából birói ítélet előtt elrendelni lehetne; „mert a perköltséget megszüntető 2-od bir. végzÓ3 ellen a kifogásolók felebbezéssel nem éltek. (1878. - 10018. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvények. A heresk. törvény nem nyilvánítván a kereskedő minden ügyleteit keresk. ügyleteknek, hanem azokat ilyeneknek csak vélelmeztetni rendelvén; és vélelmezhető csak az levén, a mi a dolog természetével, vagy a törvény rendelkezésével nem ellenkezik: azon vélelmezés, hogy a kereskedő mint terményző saját függő terményeinek elárnsitása, keresk. üzlete folytatásához tartoznék — már a priori ki van zárva. Breuer Ignácz zala-szentgyörgyi lakos—Lenk Samu alsó-lendvai főbérnök s fiai Emil s Ödön soproni lakosok e. 1853 frt 40 kr. kártérítésre 1378. nov. 5. a zalaegerszegi tszék mint keresk. biróság előtt pert indított, — minthogy a főbérnökség által kihirdetett márcz. 16-ki árverésen a sz. györgyi erdőben még a fákon levő gubacs termést megvette, arra az ott jelen volt Lenk Emil s Ödön kezeikhez kikötés szerint 150 forintot fizetett, miről A. alatt elismervény állitatott ki; midőn azonban embereit a szedésre kiküldötte, azok elutasitattak azon állítás mellett, hogy az árverési vétel a főbérnökség által jóvá nem hagyatván, a gubacs másnak adatott el. Alperesek részéről kifogások adattak be a keresk. illetőség e. minthogy ők bérlők s nem kereskedők, — és a gubacsot mint saját termésüket bocsátották áruba; itt tehát keresk. ügylet nem létezik. — Tárgy a 1 á s befejeztével. — A zalaegerszegi tszék 1878. decz. 31.—6027. sz. végzéséve illetőségét megállapította; tekintve, hogy a gubacs minőségénél fogva keresk. áruczikket képez, hogy a keresk. törv. 258.§. 1. p. értelmében oly ügylet, melynek tárgyát áruk megvétele, megszerzése képezi azon szándékból, hogy azok természetben, át- vagy feldolgozva ismét tovább adassanak keres, ügyletet képez, s azt, hogy felperes nem azon szándékból, vásárolta, alperesek nem igazolták; végre tekintve, hogy azon ügyletben résztvevő személyek bej. kereskedők is. Alperesek semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 4. p.) utasítván azt a felmerült alperesi költségek megállapítása s megítélésére ; „mert a kérdésbeni eladás tárgyát alp. Lenk Samunak, saját erdei még fákon állott gubács termése képezte ; saját termények eladása pedig a ker. t. 259. §. 6. p. szeéint egyedül azon esetben tekintendő keres, ügyletnek, midőn a termény a termelő által át- vagy feldolgozott áipotban adatik el. „Ezen általános szabályon azon körülmény mitsem változtathat, hogy jelen esetben a termelő egyébb foglalkozására nézve kereskedő;