Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 19. szám

74 A legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: „Tekintve, hogy a jelen eset elbírálására alkalmazandó 1781. évi ált. osztrák polg. perr. 183. §-sza értelmében a végrehajtási becslést e rendelő végzésben a határnap, melyre a becslés foganatosítása kitüzetett, megjelelendő, — ugy a becslésnél alkalmazandó szakértők ís megnevezendő!?. „tekÍ!itve,hogy az 1876.jul.l3.1234.8Z. a. hozott végzéssel ennek megfelelve nem lett, s hogy a kiküldött bírósági tag által utólag, sem a becslés foganagatositására kitűzött határnapról, sem pedig a kinevezett szakértőkről — kik ellen a hivatkozott perrend 191. §. szerint kifogással élhetnek, — a felek előzetesen nem értesítettek ; és ekként a felülvizsgálatot kérőnek meg nem jelenése a becslési eljárásnál — mulasztásául fel nem róható. „tekintve végre, hogy a mondottak szerint a hí rátolt perrendtartás ]én}Teges rendelkezései lettek figyelmen kívül hagyva: „a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek helyadatik — az 1876. július 13. — 1234. sz. a. végzés, s az azt követő egész eljárás megsemmisitetik s az eljáró tszék oda utasitat'k: miszerint a törvény fentérintt rendelkezéseinek megfelelően járjon el." (1879. jan. 28.—-23.sz.a.) Kereskodeleinjogl döntvények. A csödnyilás alapján tett illetőségi kifogás elvetendő, ha kitűnik, mikép a perbe vont adós ellen a csőd nem Magyarországban, hanem Bécsben lett megnyílva. Neugebauer Miksa bpesti bej. kereskedő — Weisz és Rí esz bécsi borkereskedő czég ellen 1276 frt 75 kr. hordók kölcsöndijának megfizetésére, a bpesti V. ker. já rás- mint keresk. bíróság előtt 1878. novemberben keresetet indított, mely felett tartott tárgyalásnál alperesért, ki időközben csődbe esett, megjelent csődtömeg képviselő kifogásolta az illetőséget, mert alperes czég csőd alá jutván, illetékes bírósága csak a bécsi keresk. tszék lehet. A járás- mint keresk. bíróság 1879. jan. 28. — 3004. végzésével e kifogást elvetette. Ez ellen alperes részéről semm. panasz emeltetett. A Semmitőszék az elvetette; „mert panaszttevő czég maga sem állítja, hogy Magyarországban vulna ellene csőd nyitva, — a csődnyitás alapján tett helytelen illetőségi kifogás elvelése miatt emelt semm. panasz eszerint alaptalan. (1879. febr. 28.— 3263. sz. a.) Semmiséget képez., ha kereskedelmi törvényszék mint nem birtok bíráséig, valamely nem telekkönyvezett, de természeténél fogva ingatlan vagyont képező házra vonatkozó végrehajtási eljárás foganatosítása végett saját végrehajtóját küldötte ki. DetsinyiVictors társa bpesti czég — Bonyó Lajos s neje e. 3-31 frt 55 kr. erejéig — jogérvényre emelkedett marasztaló ítélet alapján —a bpesti keresk. tszékhez végrehajtásért folyamodott. A bpesti keresk. tsz ék f. év jan. 8. — 1658. sz. végzésével azt alperesnek ingóságaira, és Uj-Pesten fekvő nem telek k öny vezet t házukra elrendelte, 8 foganatosítására Tipula Aurél bír. végrehajtóját kiküldötte, ki azt foganatositotta. Alperesek semm. panaszára— A Semmi tő szék a tszék végrehajtási végzésének azon részét, melyszerint az alperes akkoron nem telekkönyvezett ingatlanjának összeírására s megbecslésére saját végrehajtóját küldötte ki, s ez utóbbinak ezen ingatlanra vonatkozó eljárását megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a végrehajtási iratokat további eljárás végett a birtokbirósághoz áttétetni rendelte; „mert a p rr. 18. §. szerint, az ingatlan vagyonra vonatkozó jogok feletti bíráskodás a birtokbiróság hatásköréhez tartozik; s a perr. 353. §. szerint az ingatlanra elrendelt végrehajtás foganatosítására is azon bíróság van hivatva; és ennélfogva — „a kérdéses s a végzés hozatala i lején, a telekönyvbe még be nem jegyzett, de természeténél fogva ingatlan vagyont képező házra uézve is a végrehajtási eljárás foganatosítására a per bíróságának kiküldötrje illetékes nem volt." (1879. febr. 28. - 3148. sz. a.) Az árkülönbözet meghatározásánál mérvadó nem lehet, hogy valaki hasonló áru után mennyit nyert, hanem a piaczi vagy tőzsdei árral biró áruknál csak azon különbözet állapítandó meg, mely a teljesítés helyén s idejében^ a szerződési és piaczi vagy tőzsdei ár között mutatkozik. Roth Zsigmond — Schvarcz Samu ellen 82 frt vétel előleg s árkülönbözet fizetésre az egri járás- mint keresk. bíróságnál pert indított 1877. évi deczemberben. A jbiróság 1878. május 31. — 5447. sz. a. alperest a keresetben elmarasztalta az esetre, ha felperes főés becslő esküt tesz arra: „hogy alperes részére nem 33 mázsa 65 kiló, hanemcsak 24. m. árpát szállított s ezen 24 mázsa árpán mázsánként 1 frt nyeressége volt.tt „Mert a kihalgatott tanuk bizonytalan vallomása semmi bizonyítékot nem nyújtván, egyébb bizonyíték hiányában az alperes által kínált s felp. által elfogadott főesküt — s ezenfelül a b^csloesküt felperesnek odaítélni stb. kellett. A kir. tábla 1878. okt. 15 — 3411. sz. a. Ítéletével az első bíróságit az 56 frt előlegre nézve indokaiból hbagyta — a többiben megváltoztatta s felperest 26 frt árkülönbözet iránti keresetével elutasította s a perköltséget a főeskünek felperes általi letétele esetére kölcsönösen megszüntette — ellenkező esetben felperest 18 frt perbeli s felebbezési költségben marasztalta; „mert az árkülönbözet nem tanuk — illetőleg becslőeskü által, hanem tőzsdei árjegyzékkel bizonyítandó. A legfőbb I tél ős z é k következőleg határozott: „A kir. tábla ítélete az 56 frt előlegre s perköltségre nézve felhivott s felhozott indokaiból — a 26 frt árkülönbözetre nézve pedig azért hagyatik helyben; „mert az árkülönbözet meghatározására nem lehet mérvadó, hogy felperes vagy más valaki hasonló áru után mennyit nyert, hanem a keresk. törvény értelmében oly áruknál, melyek piaczi vagy tőzsdei árral bírnak, azon kü'önbözet állapítandó meg, mely a teljesítés helyén és idejében, a szerződési s piaczi, illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik, — mely irányban azonban felperes bizonyítékot nem szolgái tátott.8 (13 79. febr. 5. — 48. sz. a.) A gyógyszerészek és segédek közt fenforgó vitás kérdésekre a keresk. törő. 55. §~sza alkalmazást nem nyerhet. Hofbauer Adolf — Harcz Jánosé. 394 frt iránt a szegedi tszék előtt pert indított — melynek 187K