Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 18. szám

elnökséghez intézendő felirat útján megkerestetni rendelte —ugy a lefizetett birság visszaküldéáéuek eszközlésére a kincstári jogügyek igazgatóságát megkerestetni rendelte. Mende Bódog semm. panaszszal élt. A legfőbb ítélőszék azt vizsgálat alá vevén^következő végzést hozott: SA kir. tábla 31158. sz. végzésének azon része, melylyel a kir. ügyész felabbezése elfogadtatott, megvá toztattatik s a tszék 11)046. sz. visszautasító végzése hagyatik hely ben,— egyébb részében pedig Mende 13. semm. panaszának helyadásával — megsemniisitetik s az ügyiratok a tszékhez felülvizsgálatlanui visszaküldetni rendeltetnek. Indokok: „Az 1843:13. tcz. 31. §-sza átalában zárja ki a felebbezést a nélkül, hogy e részben a közvádlóra nézve kivételt tenne; de különben is olyatén törvény értelmezés, mely tágabb tért nyújt a vádolásra, mint a védelemre, a magyar igazságszolgáltatás jogviszonossági szellemével is merőben ellenkezik. „Ezen törvény határozott rendelete s ennek világos értelmében a bpesti kir. tábla által 1878. aug. 19. — 25587. sz. alatt s ezt megerősitőleg a legf. ítélőszék által 1878. decz. 23. — 9683. sz. alatt ózott végzésekkel *) megállapított törvényes gyakorlat szerint tehát a kir. ügyésznek nem levén joga felebbezni a kir. táblai végzés eme részének megváltoztatásával az első biróság visszautasító végzése az ott felhozott indokoknál fogva is volt hhagyandó. „Minthogy pedig ezekszerint a kir. ügyésznek a törvényszék 18948. sz. Ítélete elleni í'elebbezése semmis vala, — s így a kir. tábla az eUő biró-ág érdera'eges eljárásának megsemmitésére s e részbeni további intézkedésre sem hívatva, sem jogosítva nem volt: annálfogva a másod bir. végzést eme részében megsemmisíteni keüett* (l$7í). febr. 25. — 1066. sz.a.) Semmitöszéki döntvények. Hivatni't/óli semmiségi emelet képez, ha a hagyatéki- vagy ügygondnok dijtri peren kivüt nemcsupán megállapiiatnak bíróilag, hanem az illető a m»g állapított gondnoki dijaknak végrehajtás terhe alatti fizetésére is köteleztetik. : Semmuegi okul szolgál, ha a bíróság a gondnok dijait s kö'is'geit oly aránytalanul csekély összegben határozza meg, mikép ezt a gondnok által tett készkiadások tetemesen túlhaladják. B'-ck József hagyatéki ügyében — a bpesti tszék 1878. jun. 8. — 5563. sz. a. vagyon hiányából a hagyatéki eljárást beszü .tette, és Balogh Sándor bpesti ügy véd mint hagya*) Ezen végzések Kaminek Rezsó pozsonyi nyomdísz elleni, szin'én a hírlapi óvadék le nem tétele miatt indított sajtóvétségi fenyítő ügyre vonatkoznak, s a melyben vádlott a pozsonyi tszék 1878. jun. 17. —3424. sz. a. ítéletével a vád térbe alól, büntetésre méltó cselekmény hiányából felmentetett— és a mely Ítélet e. a kir. ügyészság szintén felebbozéssel ólt — mi is felterjesztetet*. — A kir. tábla azonbau hivatalból visszautasította s ez ellen ismét semm. pmaszt ad >tt be a melyet a legfőbb ítélőszék mint alaptalant viskiutasította; ós ezen két falebbviteli bíróság azon- végzéseiben egybehangzói ig kimondotta azon elvet:-hogy az-1848 :18. tcz. 31. §-sza általában kizárván a felebbezhetést — e részben a .közvádlóra nézve sem létezik kivétel. t éki go ndnok diját s költségeit 20 frtban állapította meg, — és Beck Katalin egyedül jelentkezett örököst annak végrehajtás terhe alatti fizotésére kötelezte. Balogh Sándor jtudor ügyvéd — a megállapított dij s költség csekélysége miatt semm. panaszt adott be. A Semmitőszéka tszék végzését hivatalból megsemmisitet'e; „mert a hagyatéki vagy ügygondnok dijai peren kivül bíróilag csak megállapitandók levén, a tszék nem járt eí a perrendsz tbályái szerint, rnidön Beck Katalint a megállapított gondnoki diiaknak végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére kötelezte.; továbbá „mert a gondnok által beterjeszteti', s adatokkal támogatóit felszámitás szerint, az általa ezen ügyben tett ké-zkiadások a részére megállapított 2 ) frt összeget tetemesen túlhaladják; a tszék tehát a gondn ak dijait s költségeit aránytalanul csekély összegben határolta meg." (1579. jan. 15. — 25T05.) Az orvosi szolgálatukért járó djak megfizetése iránti ke~ réselek, az összegre való tekintet nélkül, sommás eljárásra tartoznak. Ozv. Eltér Józsefné mint sz. fehérvári orvos Eltér József jogutódja — Mis ke y Ferencz bpesti ügyvéd miüt Fehérvárott elhunyt Miskey Aloizia áulános örököse e. 340 frt a néhai Eltér József orvos által teljesített orvosi gyógykezelés után járó dij megfizetésére a sz. fehérvári tszék előtt pert iuditutt, — melyben alperes kifogásolta az illetőséget. A tszék 1378. apr. 17. végzésével felperest sommás perutra utasította. Felperes közbevetett se m ra. panasza folytán. A SemniitŐszék azt vizsgálat alá vette és elvetette — „minthogy a kereset tárgyát orvosi dij képezi; és minthogy a munkadíjak iránti keresetek, melyek közé az orvosi szolgálatokért járó dijak is tartoznak, a perr. 93. §. k. tétele értelmében, az összegre való tekintet nélkül, a soramás eljárásra utalvák.4' (1879, jan 14. —25481.sz.a.) A pevrend 50. §-sza szerint elintézendő illetőségi összeütközést nem képez, ha egyik törvényszék a másiknak megkeresését teljesíteni vonakodik. Kereczman Andrásnak—Nagy Ferenczné e. 407 frtos ügyében a volt ungvári tszék által a nyíregyházi tszék Kralovánszky Gyula nyíregyházi lakos mint tanúnak kibalgattatása végett megkerestetett, mi teljesítetvén, a tanú dija általa 5 frtban megállapitarott, s annak behaj ása végett az ungvári helyett életbelépett beregszászi tszék megkerestetett. Aberegszászi tszék ezen ismételve megújított megkeresés folytán, felperes e. végrehajtást rendelt de az vagyon hiányából sikerre nem vezetett, — miről a nyíregyházi tsréket értesítette, és kiküldött végrehajtójának 2 írtban megállapított diját Kralovánszky Gyulától behajtatni kérte. — A nyíregyházi tszék ennek a perr. 208. §. alap'án ell mmon lott, s miután a beregszászi tszék előbbi kivánatához ragaszkodott, a perr. 50. §. hasonlóságánál fogva, illetőségi összeütközésnek tekintett jelen ügyet felterjesztette. A , Semmitőszék itt az 50. §. alkalmazásának helyét nem találta; 17*