Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 17. szám

66 Sőt oly törvényt s intézményeket léptetett életbe,melyek egyenesen az ügyvédség érdekei és előmenetele ellen harczolnak. Ilyen ügyvédségünk helyzete a lefolyt év mozzanataiban is. Természetes tehát, hogy szellemi haladása, kifejlődése, szakképzt trsége szintén nem megy előre. A SemiiMtosssck (eSj^ tasiac^ülési döntvényei. A febr. 4-hi plénumbatt. Következő elvi kérdések kerültek szőnyegre: Ha váltóbirtokos a kibocsátó s előzők ellen nyert marasztaló ítélet alapján, a végrehajtást csak azok egyike ellen foganatosítja, megszakitja-e ezen eselekvénye által a végrehajtási jog elévüését (p. t. r. 378. és v. e. r. 87. §.) azon adós társak tekintetében is, kik ellen a végrehajtást nem foganatosította? II. Megszakítja e a végrehajtási jog elévülését a valóban teljesített végrehajtási cselekvény, ha ezt a végrehajtató utóbb feltétlenül megszüntette? Ezen kérdések a plénumban következőleg dón tettek el — és pedig az /. „Tekintve, hogy a váltóbirtokos az egyetemleg elmarasztalt váltóadósok közül, kik e'len n végrehajtás már elrendeltetett, azt tetszene szerint azok bármelyike^ vagy minnyája ellen is foganatosíthatja; „tekintve továbbá, hogy a perrend 378. §-szában a végrehajtási jog elévülésere vonatkozó rendé kezesnek okit azon vélelem képezi, miszerint azon követelés, melynek behajtása végett a végrehajtás elrendeltetett, fizetés által vagy egyébb módon megszűnt ; {Vállá eljár. 87. §.) ezen vélelem azonban helyt nem foghat azon esetben, a midőn a váltóbirtokos az egyetemlegesen, következve egyenlően kötelezett adóstársaknak csak egyike ellen is a végrehajtást foganatosítottaÍ ; „tekintve végre, hogy az egyik adóstárs ellen megkisértett végrehajt,is sikertelensége a többi egyetemleg mirasztalt adóstárs ellen, az egyetemlegesség fogalmánál fogva, nem a végrehajtás megújítását, hanem annak csupán folytatását vonhatja maga után „ezeknélfogva a váltóbirtokos azon esetben, ha a kibocsátó s a többi előzők ellen nyert marasztaló ítélet alapján a végrehajtást csak azok egyike elten foganatosítja, — ezen cseiekménye állal megszakítja a végrehajtási jog elévülésé/, azon adóstársak elleneben is} kik ellen a végrehajtást nem foganatosította. a 11. ^.Tekintve, hogy a végrehajtási jog elévülését, a végrehajtásnak megkísérlése megszakítja ; Jekintve továbbá, hogy a végrehajtató, ki valamely valóban teljesíteti végrehajtási eselekvénytöl feltétlenül eláll, ezen csupán a végrehajtási eljárás módozatait érintő lipései által nem eny észtet i el a végrehajtás megkísérlése iránti tényét '. „ezeknélfogva a valóban teljesített végrehajtási cselehvény, habar ezt a végrehajtató utóbb feltétlenül megszüntette is, a végrehajtási jog elévülését megszakítja." Ezen két elvi kérdés szőnyegre hozatalát következő jogeset idézte elő: Pósa Hortensia mint Simonfy Kálmán engedményese — Beöthy A Ige inon orsz. képviselő e. 1248 frt 54 kr. erejéig 1878. nov. 23. beadott, kérvénnyel a bpesti váltótszéknél folytatólagos végrehajtást intéztetett. A váltó tszék 187S. nov. 29. — 91883. sz. a. azt alperes összes ingóságaira, különösen képviselői járulékaira is elrendelte s annak M i I a ssi n Vilmos jtudor ügyvéd közbejöttéveli foganatosítására bir. végrehajtóját kiküldötte. Megjegyeztetett, mikép előbbi végrehajtási jkönyv tanúsága szerint, végrehajtást szenvedő ellen az utolsó végrehajtási lépés 1876. évi márczius H én foganatositatott s igy fe'pere-nek az 1875. évi 85090. sz. marasztaló határozaton alapuló 1875. aug. 28 án megkísértett váltó végrehajtási joga még el nem évült: és hogy alperes felülfoglah ingóságai <l74 írtra becsültetvén azok a felperesi követelés felezésére elégséges alapnak nem tnuj tatkoztak, — miért a folytatólagos végrehajtásnak helye volt. — Megjegyeztélik továbbá, mikéi) felperes jogelődje 1876. évben az érintett végrehajtástól feltétiénül elállott — miből némelyek azt vélik következtethetni, hogy az elévülési f Jyam szeinp>ntjából az ugyanazon tekintet alá lenne vehető, mintha az elrendelve sem lett volna, x^lperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a neheztelt végzést, következményeivel együtt megsemmisítette; (Váltó elj. 91. §. b p.) „mert Pó>a Hortensia a végrehajtáshoz való jogát arra alapítja, hogy a ..Kisbirtokos >k földhitel intézete" mint pernyertes váltó birtokos, a kere^etbeni váltót 1248 frt 54 krraszámított értékben, végrehajtási jogával együtt Simonfy Kálmánra forgatmányozta, ez pedig ebbeli öszszes jogait neki (Pósa Honensenek) engedményezte volna : azt azonban, hogy Szervánszky Sándor, ki a váltót a i „Kis birtokosok föld hitel intézetének" nevében Simonfy ! Kálmánra forgatmáoyozta, erre jogosítva lett volna, — I nem igazolta." (1879* febr. 6. — 1027. sz. a,) Jogeset. Valamely magán hídépítési, szerződés hatályon kívül helyezendő, ha az építész s megbízó tulajdonos közt megillapito't építési tervezel az állammérnöki hivatal á'lal elveit''tett, annak létesítése betiltatott, s ennek folytán a váialkozó megbízója által a munka abbahagyás ira utas itatott. És ez esetben az építész által beszerzett fakészlelek egyenértéke a megbízó áltat megtérítendő. Szabó József — Herzfelder Dinora e. 1876. novemberben egy hí lépitésre vonatkozó szerződés hatályon kívül helyezése és ő9l frt ugy 85 frt fizetésére a bpesti t s z é k flott pert indított. A tsz ék 1877. decz. 4. következőleg itélt: Az 1875. febr. 12. létrejött, f lp<res által alperes részére egy hídépítését tárgyazó szerződés (Q) — annak kivételével, hogy egyi é.-zt alperes a felperes által részére már átadott a hídépítésére szántfanemüeket tulajdonául megtartandja, — de azon további hozzáadá-sal helyeztetik hatályon kívül, hogy alperes köteles 572 frt 74 krt s perkezdéstoli 6°/0 kamatait s 8 ) frt perköltséget megfizetni— következő indokokból: „A Q szerződés szerint köteleztetett felperes alperes részére ennek binoká a Körös ásott medrére 1875. jun. 1-itr, megállapított terv s érint 3400 írtért hidat építeni. Bárha azonban £ lper<-s ezen híd főrészeit ki is állította, ő az építkezést nem teliesithette, mert alperes őt a C. a. távirat szerint az építés abbahagyására utasította, — miután alperes a hídnak a kikötött terv szerinti építésétol az illető kir. főmérnöki hivatal 1875. márcz. 22. kelt hivatalos meghagyása folytán (1. sz.) eltiltatott. Ehhez-