Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 1. szám

2 ,,A gyógyszertárak raiat közegésségi intézetek az iparüzletek sorába tartoznak — s a gyógyszerészek kereskedőknek tekinthetők-e ? Ezen kérdés teljes tanácsiilésileg következőleg oldatott meg : VA gyógyszertárak az 1876. kdzegészségi törvény 128. §. szerint az ipartörvény rendelkezése alá nem esnek, s ez alól magának az 1872-diki ipar tör vénynek 105. §. I pontjában is határozottan kivetettek ; ehhezképest pedig a gyógyszertárakban alkalmazott segédek sem tekintethetvén az ipartörvény értelmébent iparos, illetve kereskedői (Ipartörv. 1 .§.) segédeknek: ebből önként következik, miszerint az azok s főnökeik közötti viszonyra a keres, peres eljárási szabályozó rend. 6. §. 8. pontjának intézkedése, mely félreérlhetlenül csak az ipartörvény 98. §-ban (1. §.) megjelölt személyekre vonatkozik — ép oly kevéssé nyerhet alkalmazást, mint nem alkalmazható az a keresk. czégjegyzékbe bevezetett államvasutak igazgatósága s ennek hivaialnokai közt a szolgálati viszonyból felmerülő vitás kérdésekre. „De hogy a gyógyszerészek azért, mivel az ipartörvény alól kivétettek, és közegészségi közegnek neveztetnek, kereskedőknek egyátaljában nem tekintethetnének; ezt a kir. Semmilöszék a szóbanlevö határozatában nemcsak kimondottnak nem találja, — de ugy van meggyőződve, miszerint ez kimondható sem volí\ minthogy hasonló kijelentés a keres. törv. 258. §. 1. pontjával kiegyenlilhetlen ellenkezésbe jönne, melyszerint áruknak a végböli vétele^ hogy azok természetben, vagy feldolgozva tovább eladassanak, absolut, mindenkire nézve egyiránt kereskedelmi ügyletéi képez, s az ki az áruknak akkénti forgalomba helyezésével rendszerint foglalkozik, a keres. törv. 3. §. értelmében, kivétel nélkül kereskedőnek tekintendő. „Hogy pedig a gyógyszerészeknek üzleti állandó foglalkozását áraknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi: ezek oly köztudomású tények, melyekre elég diaijában hivatkozni. „Végül a gyógyszerészeknek, a keres, törvényben megállapított fogalmak Szerinti kereskedői minőségükéi kétségtelenné teszi még a közegészségi törvény 127. %sza is, melyhezképest azoknak üzleti könyvei a „többi" kereskedelmi könyvek cnteyoriájába soroztainak, és (összhangzólag a fennállott 1840: XV. tcz. II.fí. 106 107. és XVI. tcz. 23. §£-szaival) oly bizonyítási hatállyal ruháztatnak fel, minővel a keres. törv. 31. §. értelmében egyedül a bejegyzett kereskedők könyvei birnak." (1878. decz. 27. — 26713. sz a.) A Scmmitöszék IStS. évi ügy kimutatása A Semmitőszék — a fórum ezen ritka jelességü intézménye — folyvást a legbuzgóbb elnöki vezetés, s a legeröfeszitettebb munkásság bizonyítékait szolgáltatja. Krről tanúskodik 1878. évi tevékenységének kimutatása is. Ezen év folyamában beérkezeti uj ügy: 27,552. — Ebhez járult, az 1877. évi hátralék: 3540; — és igy öszszesen 31,092 volt az elinlézendok száma. Ezen roppant nagy összegből elintéztetett: 28798 — s igy elintézetlen hátralék maradt: 2294. A legelső, mi itt feltűnik, az: mikép 1200 darabbal több intéztetett el, mint a mennyi egész év alatt bejött. — Ha tehát a Semmitőszék a nagy ügyhalmaznak megfelelő birói személyzettel lenne ellátva, kivéve a két utolsó hét bejövetelét, semmi hátralék sem maradna, s a lehető legnagyobb gyorsaság is elérve lenne. gyógyszerészek kereskedőknek nőin tekinthetők — ámbár ezon kérdésre a Semmitőszék időzött határozata legtávolabbról sem terjedt ki, tehát azon, elvet nen is declarálja. — Azon tévedésro, mely magát az igazs. ministeriumot $s sajnos tévedésbe hozta, Nagy Ferenci egyetemi magántanár munkája szolgáltatott alkalmat, ki abban azt irta, hogy forrásul különösen Dárdai—Gallu döntvénytárát ésFaycr Thcmisct használta. — A másik adat, a munkásság fokozatos emelkedésének tanúságául az, mikép az elintézendők összege mindkét évben — 200 darab különbséggel — ugyanaz volt t. i. 31 ezer — és mégis az 1878. évi hátralék 1300 darabbal kevesebb lett az 1877. évinél-, mi csak azáltal idéztethetett elő, miszerint 1878-ban ezer darabbal több végeztetett, mint az azt megelőző évben ; — daczára annak, mikép itt már 1877 ben is oly tálfeszitett munkásságot kellett kifejteni, miszerint az egyes bíráknak ezer darabnál többet kellett előadni, mi némelyeknél a másfél ezret is elérte — mi követtetett a lefolyt évben is. Innen következik, mikép a lefolyt év is az elintézések fokozatos emelkedéséhez járul, a mi következőleg nyilvá nult: 1874 évben elintéztetett: 21328 1875-ben . . 2240S 1876 ban . . 23318 1877- ben . . 27734 1878- ban . . 28708 A dolog természete hozta volna magával, mikép a birói személyzetnek is fokozatosan kellett volna emelkedni, mi azonban nem történt; sőt nagy küzdelembe került némi szaporítás is, mi a melleit, hogy nem volt kielégítő, mert nem volt aránylagos, — egyszersmind mindig elkésve is történt, mi mellett a hátralék nagy száma elhárítható nem leheteti. A túlfeszített munkásság további következménye, mikép a hátralékok 1877. végéig folyvást, szaporodtak — ugy hogy az 1873. évi 1590 hátralék 1876-ban 3170-et tett, s ez 1877-ben 3540-ig emelkedett. — Ezt az 1878. évi munkásság, öt kisegitö biró hozzájárulásával, legyőzte, a hátralék szaporultát félbeszakította, s azt 124 i darabbal lejebb szállította; mert az 1877. évi .'5540. hátralék 1878-ban 2294-re apadt le.— Az igaz, 1878. évben a beérkezések eddigi folytonos emelkedése is változási szenvedett; miután a beérkezett uj ügyek száma 18 i3. évben 20 ezer —1871-ben 21 ezer — 1875-ben 22 ezer — 1876-ban 24 és 1877-ben 28 ezer volt — ellenben 1878-ban: 27552 — tehát 6 százzal kevesebb. Az elintézések száma azonban jóval nagyobb összeget mutat fel t. i. mint fent már emiitettük, ezer darabnál többet, — mi mindenesetre a birói személyzet szaporításának is tulajdonítandó. A Semmitőszék működésének részleteit illetőleg ismét két elszomoritó adat újult meg; egyrészt az, mikép a megsemmisítések folytonos emelkedése a lefolyt évben is tartott; másrészt, miképa bíróságok hiányos intézkedései következtében a kiegészítés végetti visszaküldések a lefolyt évben is szaporitattak. 1873. évben 5?'50. megsemmisítés történt, — 1874-ben 6171, — 1875-ben 6581,— 1876-ban 6854,- 1877-ben 7857 — és a lefolyt 1878. évben: 8154 — tebát ismét három százzal szaporodtak. — A többi semm. panasz ugyanis: 12094 elveilelett — 1636 pedig visszaulasitatotl. — 1876. évben pedig 11520 panasz lett elvetve. A kiegészítés végetti visszaküldés volt 1875-ben : 3587 - 1876. évben 3822 — 1877-ben 4322 — és 1878-ban 4621 — Tehát ez is emelkedett. Hasonló következtetésre vezet a hivatalból észlelt semm. esetek adata is, melyek szintén mindig nagyobb tért foglalnak el. Ezek száma lefolyt évben 1365 volt — mig 1874-ben csak: 924 — 1877-ik évben pedig: 1207. A felsőbb bíróságok elleni panaszok is szép nagy számot állitanak elő; a lefolyt évben a kir. táblák ellen: 646 s a legf. ítélőszék ellen: 416 panasz emeltetetett — utób-