Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 16. szám

64 njitás megengedésével, első bir. szabályszerű érdemleges ítélet hiányában, határozott érdemlegesen. A Semmitőszék a kir. táblaitéletét hivatalból megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert az első bíróság a periritásnak helyt nem adván, az alapperben eldöntött ügy érdeme felett ujabb Ítéletet nem hozott,— a 2 od bíróság tehát a midőn a perújításnak helyt adott, az alapperben eldöntött ügy érdeme felett, első bir. Ítélet hiányában nem ítélhetett, hanem az első" bíróságot kellett volna utasítania, hogy a perújítás kérdésének jogerejü eldöntése után, az alapperben eldöntött ügyérdeme felett hozzon ítéletet." (1879. jan. 14. — 26365. sz. a.) Helyhatósági bizonyítvánnyal csak az levén igazolandó, hogy valamely ismert alperes tartózkodási helyét felfedezni nem sikerült, arra szükség nincs, midőn az ellenfél örökösei ismeretlenek. Nem képez hivatalbóli semm. esetet, ha felperes a perbe vont egyen haláláról a kézbesítési ivböl nyervén tudomást, — csak ezután kérte ismeretlen örököseit ügygondnok s hírlapi hirdetmény útján meyidezletni. A kir. jogügyek igazgatósága — Rudics Sándor e. 305 frt 88 kr. iránt indított per —fokozatos felebbezések folytán a legf. ítélőszék elébe került, mely az alsó bíróságok eljárásában hivatalbóli semm. esetet észlelt, mert az ügygondnok kirendelésére nézve a perr. 268. §. szerinti eljárás mellőztetett, mert felperes az elhalt alperest személyesen idéztette; s mert az örökösök ismeretlen volta sincs helyhatósági bizonyítvánnyal igazolva. A Semmitőszék itt a 304. §-szt nem találta alkalmazhatónak ; „mert az, hogy felperes a keresetet Rudics Sándor e. intézte s csak azután, hogy a kézbesítési ívből annak haláláról meggyőződött, kérte annak ismeretlen örököseit ügygondnok s hírlapi hirdetmény utján megidéztetni, — a perr. 2G8. 269. §§-nak szellemével nem ellenkezik; „mert továbbá akkor, a midőn felperes azt állitja, ! hogy ellenfelének örökösei ismeretlenek, helyhatósági bi- 1 zonyitványra szükség nincs, — minthogy a perr. 268. ! §. a. p. szerint ily bizonyítvánnyal csak az igazolható, | hogy valamely ismert alperes tartózkodási helyét felfe- ! dezni nem sikerült, — de nem az is, hogy az örökös sze- I mélye ismeretlen." (1879. jan. 14. — 25553. sz. a.) A végelválásra irányzott per, vegyes házasságöeliek közi, csak alperes illetékes bírósága előtt érvényesíthető, — habar az ágy-asztaltóli elválásra nézve közöltük valamely polgári bíróság elölt egyesség jött is létre, Trodl Hermine — Trodl József e. a házassági kötelék végfelbontása iránt a pozsonyi tszékhez keresetlevelet adott be, melyre nézve a tszék 1878. okt. 30. — 22647. sz. végzésével magát illetéktelennek mondó:ta ki. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresetlevélhez csatolt eskétesibizonyítvány szerint fel- és alperes között a házasság a r. kath. vallás hitelvei szerint köttetett meg; „mert felperes a maga részéről igazoltaugyan,hogy az evangelicus hitvallásra tért át, azt azonban, hogy alperes is más oly vallásra tért volna át, melynek válópereire nézve a polgári bíróságok illetékesek, mivel sem igazolta 5 „mert eszerint a/.on házasság, melynek végleges felbontása czéloztatik, vegyes házasságnak tekintendő; a vegyes házassági válóperek pedig, 9 mennyiben a házassági kötelék érvényességét, és az ideiglenes elválást, vagy végfelbontásttágyazzák, az 1868:48. tcz. 1. §. szerint alperes illetékes bírósága előtt inditandók meg, — és erre nézve azon körülmény, hogy fel- s alperes közt az ágyasztaltóli elválásra nézve már a Korneuburgi cs. k. jbiróság előtt egyesség jött létre, különbséget azért nem tesz, mivel az egyesség szerint csupán ideiglenes elválás történt, — a végelválásra irányzott per tehát a felhivott törvényben előirt, az alperes bírósága előtt érvényesítendő előzetes fokozaton még keresztül nem ment." (1878. dec. 30. — 34440. sz. a.) Halálozás. Erdélyi Mór bpesti ügyvéd élte 38. évben szerencsétlenül kimúlt a világból Kinevezések. A király dr. Láncz Miksa ügyvédet tiszteletbeli pénzügyministeri fogalmazónak nevezte ki. A vallás- és kÖzoktatásügyiminister, dr. Hayda Mihály győri jogakadémiai tanárnak a budapesti egyetemen a váltó- és kereskedelmi jogból egyetemi magántanárrá lett képesítését helybenhagyólag tudomásul vette, s őt ezen minőségben megerősítette. — A igazságügyminister, H.-Dorog rendezett tanácsú város területén békebiróvá Nagy Miklós ottani polgármestert ne vezte ki. — A király Szögyöny István miskolczi kir. törvényszéki elnöknek — saját kérelmére — a debreczeni kir. törvényszékhez leendő áthelyezést megengedte. •— Az igazságügyiminister Váry Mózes, pozsonyi kir. törvényszéki dijnoket a borosjenői királyi járásbírósághoz segédtelekköuyvvezetővé nevezte ki. Áthelyezések. A király megengedte G o c z i g h József szeniczei járásbirósági albirónak a miskolczi — és Papp Dániel igali járásbirósági albirónak a bonyhádi kir. járásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyezésüket.— Az igazságügyiminister L i s z k a i Sándor szarvasi kir. járásbirósági Írnokot, a békésgyulai kir. járásbírósághoz helyezte át. Kinevezések és áthelyezések. Az igazságügyiminister a Bártfán rendszeresített kir. közjegyzői állomásra dr. Weisz. Bernát, miskolczi kir. közjegyzői helyettest nevezte ki, O c svay Árpád a karánsebesi törvényszéki aljegyzőt, az abrudbányai kir. jbirósághoz helyezte át. Kitüntetés. A király Kossuth Péter, közalapítványi ügyigazgatósági I-ső ügyésznek, a királyi tanácsosi czimet adományozta. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkiut kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeuoi-kőrut 10. sz.