Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 11. szám

42 A legfőbb ítélőszék mindkét alsó bir. Ítélet megváltoztatásával felperest keresetével egészben elutasította. Indokok: „Felperes az alperestől megvett termés vételárának s bebordási s nyomtatási költségeinek azon részét követeli vissza, melynek egyenértékét terményekben meg nem kapta. Ezzel felperes tulajdonkép a kétoldalú s részben már tesjesedésbe is ment adásvételi szerződésnek felbontását czélozza azon részben, mely nem teljesítetett. „De alperes a szerződés felbontását ellenzi, s felperes nem bizonyította be, hogy alperes a szerződéstől valaha elállott, vagy annak felbontására a maga részéről okot szolgáltatott volna Mert az, hogy alperes megtiltotta a kinyomtatott termény elhordását s a kukoriczának szedését, okul az ügylet felbontására nem szolgálhatott íikkor, midőn felperes a vételárt a nyomtatás befelezte s a kukoricza szedés megkezdése előtt, saját előadása szerint is nem fizette meg teljesen, — holott a 4. sz. szerződésben kiköttetett, hogy a hátralevő 2000 frt vételárból 1500 frt a nyomtatáskor, 500 frt pedig a kukoricza szedés előtt fizetessék. — Csak jogával élt tehát alperes, midőn teljes kielégittetése előtt, az eladott tárgy átadását megtagadta, s a szerződést felperes szegte meg." (1879. jan. 29. — 12691. sz. a.) Kereskedelem s váltójogi döntvények. A biztosítási végrehajtás elrendelendő, ha alperes takarékpénztári betéti könyvecskét oly megszorításokkal ajánlkozik birói letétbe helyezni, melyek folytán letété nem nyújtana törvényszerű feltétlen biztosítást. Quentzer Paulin — Robey etCorap. londoni czég e. 1129 font Sterl. iránti ügyében, alperes ellen a bpesti keresk. tsz ék 1878. évi 84757. sz. végzésével biztosítás rendeltetett el, s ennek folytán foglalás eszközöltetett. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszttevő beadványával egy takarékpénztári betéti könyvecskét oly megszorításokkal ajánlkozott birói letétbe helyezni, melyek következtében ezen letété nem nyújtotta azon feltétlen biztosítást, milyent pernyertes fél a pervesztes és felebbező ellenfelétől a perr. 338. 340. §§. értelmében követelni jogosítva van: ennélfogva felperes kérelmére a biztosítási végrehajtás helyesen lett elrendelve. „A foglalási eljárás tekintetében pedig — a semm. panasz — tárgy nélküli, miután a tszék a foglalást feloldotta s e vég/ése jogérvényre emelkedett." (1879. január 29. — 26856. sz. a.) A füszerkereskedő s vendéglős közti adásvételi ügylet, tekintettel a vendéglői üdéire, és elvonaikozva az áruk mennyiségétől, kereskedelmi ügyletnek tekintendő. Mantsu C. füszerkeresksdó — Praglovski József vendéglős e. 332 frt fizetésére a brassói tszék mint keresk. bíróság előtt pert indított — melyben a keresk. ilieíékesség kifogásoltatott alperesileg azon alapon, hogy ő a számlában felsorolt árukat saját használatára rendelte, s vásárolta — minek azonban a tszék helyt nem adott. Ezen végzés e. semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperesnek vendéglői üzlettel való foglalkozására tekintettel, nyilvánvaló az, hogy a számlában kitett czikkeket alperes a felperesnek kereskedéséből nem saját használatára, hanem vendéglői üzletében leendő továbbadási szándékkal vette; a tszék tehát a keresk. törv.258. §. 1. pontját helyesen alkalmazta, midőn a peres felek közti adásvételt keresk. ügyletnek nyilvánította." (1878. decz. 28. — 22284. sz. a.) Perújítás esetében, azon körülmény, hogy az alapper az előbb érvényben volt jogszabályok értelmében intéztelett el, törvényes alapul nem szolgáihal arra, hogy a jelenben hatályban levő törvények s eljárástól eltérés történhessék. Katz Jakab — Grutman Lipót s NiszliJózsef e. 204 frt iránt uji to tt áruszerzési keresetet támasztott a debreczeni tszék mint keresk. bíróság előtt, mely 1878. május 27. — 5831. sz. a. az ügyérdemét végzéssel döntötte el, miért akir. tábla hová az ügy felebbeztetett, hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A Semmitőszék a tszék végzését hivatalból megsemraisitette ; „mert mindazon kereskedelmi ügyekben, melyek 1876. jan. l-jétől inditattak, az eljárásra nézve az igazs. ministeri eljárási rend. értelmében a perrendtartás a szabályadó. „Miután pedig jelen áruszerződésre alapított kereset kereskedelmi ügyet képez s az ujitott per 1877. apr. 28-án tétetett folyamatba : s azon körülmény, hogy az alapper az előbb fennállott törvények értelmében intéztetett el, a jelenben hatályban levő törvények s eljárástól való eltérésre nézve a felhívott min. rend. 1. s 30. §. szerint törvényes alapot nem szolgáltathat; ,,miután továbbá a perr. 246. §. értelmében az ügy érdeme nem végzéssel, hanem Ítélettel döntendő el, s ennek figyelmen kívül hagyása által a peres felek a használható perorvoslatokra nézve tévedésbe ejtettek — az ügy érdemben hozott végzést stb. (1878. decz. 28. — 23524. sz. a.) A váltókereset alapjául szolgáló, s a váltóadós mellett tett kezességi nyilatkozat, váltójogi kezességül nem szolgálhat, ha az a váltó lejárata, és a váltó-adósnak jogérvényes ítélettel, fizetésre való köleleztetése után állítatott ki. Kolisch Antal pesti kereskedő — Wesztermayer Károly sziszeki kereskedőé. 110 frt váltó tartozás kielégítésére 1878. juli a bpesti váltó tszék előtt keresetet támasztott, melyre hozott sommás végzés e. beadott kifogások feletti jkönyi tárgyalás után — a tszék 1878. sept. 9. — 65747. sz. a. ítélettel az illetékességi kifogások elvetése mellett, a sommás végzést részben fentartotta, s alperest mint kezest az 1874. május 1. 160 frttól kiállított váltó alapján 40 frt hátralék összegben 1875. jan. 1-tőli kamataiban, s 45 frt perköltségben marasztalta; „mert az, hogy az 1875. jan. 1. lejárt váltó iránt 1878. jul. 31. megindított kereset elévültlenne, elvetendő; miután az elévülés az 4. keresettel megszakitatott; ugy az is,hogy a keresetnem reá hanem az elfogadóra vonatkozván, az elévülés megszakítása itt helyt nem foghatna; mert alperes kezesi minőségben a kereseti el nem évült váltóra né/,v kötelezte magát s igy az elévülés megszakítása czéljából ellenében: külön per megindításának szüksége fenn