Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 90. szám

360 maga részéről lett teljesítése, — felperesnek arra fektetett jogalapja, hogy a szállított kukoricza a kikötött kellékeknek meg nem felelt, s hogy így annak átvételét megtagadni jogosítva volt, — megdöntlenül fennállónak tekintendő. — Minthogy pedig ily esetben a ker. t. 34. §. szerint, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, s netaláni kára megtérítését követelni: alperes azon nyilatkozata, hogy most is kész a kukoricza szállítására — figyelembe nem jöhet; és mivel ily körülmények közt, alperesnek, a kapott előleg még kiegyenlítetlenül nála levő részének visszatartására jogczime nincs: őt az e czimen követelt 657 frt stb. visszafizetésére kötelezni kellett. ,,Az ezenfelüli kárkövetelésével felperes helyesen lett elutasítva, minthogy eziránt sem felhívott tanúival bizonyítékot nem szolgáltatott, sem a fenforgó körülményekben a becslő eskünek hely nem adathatott." (1879. okt. 6. — 742. sz. a.) Semmitöszéki döntvény. Valamely perben Hz alperes levén, addig mig felperes mindannyi alperesre nézve válasziratát be nem adta — a 10. r. alperes viszonválaszát sem lehet elkésettnek tekinteni. A Kincstári jogügyek igazgatósága — Schuster Constantin r. k. megyei püspök ellen a kassai tszék előtt Öröködési, illetve az előbbi püspök végrendeletének érvénytelenítésére pert folytatott—melyben .a tszék f. óv jul. 16. — 9354. sz. végzést hozott: Minthogy 10 r. alperes f. év június 19. viszonválaszát be nem adta, felperes a pert itólet alá terjesztette június 24-én és a pertárnok ezen alperes elkésetten beadott viszonválaszát többé el nem fogadhatta (perr. 143. §.) miért az ügyvédének visszaadatik. Közbevetett Bemm. panaszára — A Semmitőszék azt megsemmisítette; (297.$. i. P.) ' • „Tekintve, hogy azon esetben, ha több alperes van, valamennyi jogügyet ngyanazon egy Ítélettel kell eldönteni; hogy a törvény ezen rendeletével kapcsolatban, azon esetben, ha az alperes pertársak az elleniratot különkülön adták be, felperesre nézve a perr. 135. §. szerint külön beadható válasziratának határnapja, a legutóbb beadott ellenirat napjától számitatik; — a 136. §. szerint pedig a viszonválaszra nézve ugyanezen szabály érvényes; miből következik, hogy mindenik alperesre nézve a viszonválasz beadási napját a legutóbb beadott válaszirat napjától kell számítani; mert a perfolyam egyszerűsítése csak ily módon lehetséges; „tekintve, hogy jelen esetben felperes több alperesre nézve a lü. r. alperes áltáljuk 8. bemutatott viszon válasz előterjesztése előtt végválasziratát nem adta be, — addig pedig mig felperes mindannyi alperesre nézve válasziratát be nem adja,— tekinttel a perr. 133. 135. 136. §§-ra — e 10 r. alperes viszonválaszát sem lehet elkésettnek tekinteni." (1879. nov. 4. — 19810. sz. a.) Kórrendelet. A végrendelet kihirdetésének illetősége iránt. E tárgyban valamennyi e. f. bíróság vezetője (kivéve Fiumét, badapesi váltó kereskedelmi törvényszéket, budapesti büntető járásbíróságot) s valamennyi közjegyzői kamarához az igazs. minister következő rendeletet intézett: Tapasztaltam, hogy az 1874 :XXXV. tczikk 85. §-a arra nézve, hogy az „eljáró bíróság" kifejezés alatt az örökhagyó illetékes hagyatéki bírósága vagy a kir. közjegyző személyes bírósága értendő-e — több kir. bíróság s kir. közjegyző által eltérőleg értelmeztetett. Egy concret eset — melyben az örökhagyó illetékes hagyatéki bíróságát képező járásbíróság tartotta magát hivatottnak a soproni kir. közjegyző által őrzött végrendelet kihirdetésére, az érdekeltek közbevetett semmiségi panasza folytán a kir. Curia, mint semmitőszék felülvizsgálata alá kerülvén: egyöntetű eljárás czéljából közlöm a (czimmel) a kir. Curia mint semmitőséknek azon alkalomból folyó évi október hó 1-én 15478. szám alatt kelt következő határozatát. A neheztelt végzés a p. t. r. 297. §. 22. pontja alapján megsemmisíttetik, és az eljáró bíróság utasittatik, hogy a végrendelet kihirdetése iránt a soproni kir. járásbíróságot keresse meg; Mert az 1874. évi XXXV. tcz. 85. §. második bekezdésében kötelezóleg van előírva, hogy a közjegyző által őrzött végrendelet kihirdetése annak jelenlétében történjék, és kihirdetés után az eredeti a közjegyzőnek adassék vissza, — a körjegyzői törvény ezen intézkedéséből, és a perrdt. 565. §«ából, melyszerint az érdekelt felek jelenléte a kihirdetésnél nem szükséges, alaposan következtethető, hogy a végrendelet kihirdetésére, a közjegyző lakhelyén székelő járásbiróság illetékes, — miután fel nem tehető, hogy a törvény a feleket már a kihirdetésnél a körjegyző utazási költségei, és napi dijai viselésével terhelni akarta volna. Az 1877. évi XX. tcz. 227. és 228. §§. intézkedése sem ellenkezik a fenforgó kérdés ekkénti megoldásával, mert a 226. §. második bekezdéséből nyilvánvaló, hogy ezez intézkedés csak arra az esetre vonatkozik, ha az eredeti végrendelet, a haláleseti felvételhez csatollatott, illetőleg a végrendelet, habár utólag is, annak őrzője által kiadatott, — ez által tehát az 1874. évi XXXV. tczikk 85. §-& meg nem változtatott, — s azon felfogás, mintha a végrendelet kihirdetése kizárólag az örökösödési eljárásra hivatott bíróság, illetve azon bíróság által volna teljesitendő, melynek területén az örökhagyó elhalálozott, már a prrdr. 564. §. zártételóbe is ütközik, miután e szerint a végrendelet kihirdetése nem csak más bíróság, hanem nem birói hatóság által is eszközölhető. Budapesten, 1879. nov. 21-én (31478. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar A legfőbb Itélöszéken e hétre 609 uj ügy volt bejelentve, — magában a VI. tanácsban: 181. — A mult hétről elintézetlenül maradt — és igy 634 ügy volt elintézendő. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I em. Büda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.