Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 88. szám

350 ját mázsalása szerint 2308 kilót s ugyanennyiért felperes neki 2166 frtot fizetett — a vasutnáli átadásnál azonban kitűnt, rnikép e bőrök súlya csak 1837 kilogramm Tolt mert alperes 10 kilogr. helyett a mérésnél 10 bécsi font mértéket használt s ekként felperes 458 írtnál többet fizetett. Alperes k i fog ás o 11 a az illetőséget — Abpesti ker. törvényszék f. év aug. 25. — 63980. sz. a. annak helyt nem adott; mert az ügylet, melyből a jelen tartozatlan fizetés iránti kereset származik, nemcsak a ker. törv. 258. §. 1. p. — hanem mivel mindkét fél kereskedő, a 260. §. szerint is keresk. ügyletet képez. És a ker. törv. 324. §-ként pénzbeli tartozások, a millveu a kereseti tartozatlan fizetés is, azon helyen fizetendők, ahol az ügylet megkötésekor a hitelező kereskedői telepe volt, az pedig Pesten volt s van jeleuleg is; és a kereset tárgyának értéke 300 frtot meghalad,* Ez ellen alperes — Emmer Kornél ügyvéd jegyzése mellett semm. panaszt adott be. — A Semmit ő szék azt el vetette; „mert azon jogügylet, mely a jelen perre alkalmat szolgáltatott, Budapesten jött létre; „s mert ebből következőleg felpares a pert, tekintettel a perr. 55. §. rendelkezésére, ugyanazon hely birósága előtt is indíthatta; v . „alperes átalános tagadásba vette ugyan az ügyletiek Budapesten, — lett megkötését, — a kereset azon állítását azonban, hogy Gcalantán létező marhabS'reitmeg.állapitott ár szerint felperesnek Budapesten személyesen ^ajdta el, s hogy ennek folytán 100 frt foglalót felperes üzletében vett fel, — határozottan kétségbe nem vonta, •—r-'következőleg hallgatag beismerte; • „minthogy pedig ezen cselekvények a ker. törv. első -„bekezdése szerint a vétel teljes megkötésének criteriumait magokban foglalják: ennélfogva a szerződés létrejöttének puszta tagadása mi joghatállyal sem birhat. : \. „Ép oly kevéssé vétethetett figyelembe alperes azon További érvelése: hogy felperes keresete nem irányulna sem a kérdéses szerződés teljesítésére, séma teljesítésének elmulasztásából felmerült kár megvételére; s hogy azért a perr. 35. §. hatálya alkalmazást nem nyerhetne; „mert a kereset szerint felperes kártalanítást követelt azon anyagi hátrányért, melyet neki alperes állítólag azáltal okozott, hogy az áru átadásánál hamis mértéket használván, csekélyebb sulyu és értékű árut adott át, mint a melyet felperes terhére a számlában feltüntetett; alperesnek ezen állítólagos cselekvényei pedig — egyébb lehető következményektől eltekintve — a szerződés nem pontos teljesítésének fogalma alá esnek. „Hogy végül felperes kártalanítását azon pénzöszszeg visszakövetelésére korlátozza, melyet a fenuebbieknek következtében alperesnek feleslegesen fizetett: az a perr. 3 5. § ban megállapított illetőségen, — mely egyébként is, a szerződési viszonyból felmerülő összes igényekre egyaránt kiterjed — mi változást sem okozhat.u (1879. okt. 23. — 20965. sz. a.) Életbiztosítási esetben a kedvezményezett keresetének, a biztosítóit összeg kifizetésére vonatkozólag hely nem adható, midőn a díjrészletek kellő időben, a biztosított haláláig, sem be nem fizetettek, sem birói kézhez le nem tétettek,— habár a biztosítási szerződés érvénye iránt per volt is folyamatban. Cseh Sándor — /Tisza' bizt. társaság e. 1000 frt életbiztosítási díj iránt 1878. sept. a debreczeni t s z é k mint kereskedelmi bíróság előtt pert indított — melynek letárgyalása után a tszék f. év jan. 27. — 14525. sz. a. felperest keresetével elutasította s 27 frt 40 kr. perköltségben marasztalta; „mert felperes saját beismerése szerint, a díjrészletek 1875. sept. 26-tól a biztosított Fancsali Borbálának 1878. jan. 6. történt haláláig sem le nem fizettettek, sem a kötvény iránti per indítása folytán, a közbeeső lejárati időpontokban, esetről esetre birói kézbe le nem tétettek; a felperes által bizonyítékul felhozott B. jogerejü ítéletben pedig, a bizt. kötvény érvényének kimondásával, a bizt. feltételek betöltése alól, a biztosított, illetőleg a kedvezményezett nemcsak fel nem mentetett, de sőt azon ítélet: „az esedékes dijakból l->75. sept. 26-ig s azóta lejárt s birói kézhez letett részletek felvételét s az ezentúl lejárandó díjrészietek elfogadását alperes kötelességévé tevő meghagyásával, ama feltételek mindkét fél általi megtartását szigorúan körvonalozta, — a mennyiben az idézett „azóta letett" kifejezésben csak is azon feltevés foglaltatik: hogy a kereset beadásától, az ítélet jogerőre emelkedéséig, esetleg az előbb bekövetkező halálozásig, a díjrészletek minden lejáratkor pontosan letétettek, — az „ezentúl" szó pedig nem mást jelent, mint az Ítélet jogerőre emelkedése utáni időt, — melynek azonban az előbb történt haláleset miatt, gyakorlati alkalmazása elő nem fordulhatott. Mert másrészről az 1874. évben s igy a ker. törvény előtt kiállított A.kötvény elbírálására egyedül irányadó bizt. feltételek 17. §. szerint, a haláleset bejelentését követő, alperesi visszautasító nyilatkozatnak 1878. febr. 21. történt átvételétőli 6 havi időn túl, elkésve adatott be felp. jelen keresete ; — nem jöhetvén tekintetbe azon felperesi ellenvetés, hogy a bizt. kötvény érvényét megállapító C. a. másod bir. Ítélet jogerőre emelkedése előtt, az 1000 frt bízt. dij iránti igény nem volt érvényesíthető — a mennyiben ezen ítélet már 1878. jul. 6. kézbesitetvén, a csak aug. 21. lejárt kötvényszerü (i havi határidő lejárta előtt, a jelen per megindítására felperesnek phisikailag is elég idsje volt. A kir. tábla f. év apr. 2^. — 1043. sz. a. az első bir. ítélet megváltoztatásával, alperest 922 frt 26 kr. s 1878 febr. 19-tőli kamatjában s 56 frt perköltségben marasztalta ; „mert alperes elévülési kifogása mellőzendő volt, minthogy nem vonta kétségbe, mikép a haláleset az ügynöknél s ezáltal táviratilag az igazgatóságnál azonnal bejelentetett s igy a bizt. 17. § nak elégtétetett. — Továbbá mert a biztositott Inlálakor a bi'.t. szerződés érvénye iránt még per volt folyamatban, s igy a dolog természetéből következik, hogy az elévülés csakis ezen per végleges befejezése után kezdődhetett — jelen kereset pedig a 2-od bir. Ítélet kézbesitésétőli 3 hó múlva már beadatott. ,.De mellőzendő volt az is, mintha a díjrészletek nem fizetése miatt a szerződés hatályát vesztette volna, mert a B. C. Ítéletekben a bizt. szerződés feltétlenül érvényesnek mondatott ki, s azokban oly megszorítás, hogy a szerződés érvénye az időközben lejárt díjrészleteknek birói kézhez letételétől függővé tétetett volna, — egyátalában nem foglaltatik, — s ily megszorítást, az 1-ső bir. ítélet egy tételének utólagos magyarázata által megállapítani nem lehet; továbbá mert azon alperesi állítás, mintha a letéti kérvényében (3. sz.) a Fancsali Róza kötelezte volna magát a perfolyamában lejárandó díjrészleteket birói kézhez letenni, azon 3. sr4. beadvány által megczáfoltatik, miután