Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 86. szám

344 része időközben a fizetés képtelen adósok által törlesztetett, a 3919 írt terhére rovandó. „Mivel felperes ebből 300 frtot alperes biztosítéka által kívánja fedeztetni és 1875. évre CBak a fenmaradt 99 frtot s kamatait követeli; mivel tehát alperes ezen 300 irtot vissza nem követelheti— az erre irányzott viszonkeresetével mint alaptalannak elutasítandó s a 99 frts kamatai fizetésére stb. kötelezendő. „A kereseti tőke másik része — 708 frt. az 1876. évi veszteségek fejében követeltetik. Bárha ennek körülményei legnagyobbrészt azonosok a fenti összeg körülményeivel: azzal még is felp. elutasítandó; mert alperes 1876. febr. 12. már bejelentette kilépési szándokát, — öt tehát az O. a. alapszab. 31. §. szerint behajthatlanság ecetére, társainak csak azon tartozásai terheltetnék, melyek az emiitett napon már fennállottak ; felperes tehát köteles lett volna ezt kimutatni; de azt nem tette; mert a G. a. zárszámadás az 1876. évi behajthatlan követeléseket, keletkezésük időpontjai nélkül sorolja fel s a perben eziránt felderítést nem nyújt; s igy meg nem határozható, hogy alp. kilépése bejelentése előtt, a kimutatott követelések közül, melyek léteztek már, EŐt hogy addig ilyenek léteztek-e V Ezeknélfogva stb. stb. A kir. tábla 1879. jan. 29. — 65924. sz. a. az első bír. ítéletet hhagyta indokaiból és még azért: „mert alperesnek a felperes irányábani kötelezettsége, csak azon alapszabályok értelmében bírálható meg, a melyek alatt az A. alattiban foglalt kötelezettséget magára válalta; és igy az alapszabályok későbbi, a társulatbóli kilépést korlátozó módosiiása, mivel a kötelezettséget ennek íolytán meg nem ujitctta — nem kötelező: "felperes tehát az 1376. évre követelésbe vett összeg iránti keresetével helyesen lett elutasítva.1,1 A legf. Ítélőszék a felebbezett részükben, melynélfogva felperes a 99 frtot haladó kereseti összegre nézve elutaztatott — az alsó bir. ítélt tekét megváltoztatta s alperest kötelezte a megiiélt 99 frton felül még 708 frt tőkét s kamatait, ugy 50 frt per s 41 frt 30 kr. felebbezési költséget fizetni. Indokok: ,.Áz 1868. nov. 13. kelt /i. nyilatkozatában kijelentette alj eres, hogy felp. iparbank alapszabályait s ügyrendét magára nézve mindenekben érvényesek s kötelezőnek ismeri. — Az akkor érvényben volt O alapsz. 85. 86. §§. feljogosították a közgyűlést alapszabályok megváltoztatására. — Én e jogával élve a kö/gyülés — 1875. ft br. 14. az alapszab. némely §§-szait jelest n a 31 ket is módosította. Ez a §. eredetileg azt tartalmazta: ,,hogy a kilépő tíig azon naptól kezdve, melyen az ö reá eső biztosítéki százalékot lefizette, — azon napig, melyen kilépési S'/áncie'kái bejt lentette, felelős marad mindazon veszteségekéri, melyeket az fgylet ezen időköz alatt szenvedeti. — A módo>itás ped g azt rendeli: „hogy a kilépő felelős marad azon veszteségekér t, melyeket az egylet azon idő aiatt szenvedett, mely ben Ő annak tagja volt4', — és hogy: „egyleti tagnak tekintetik minden hiteltulajdonos azon év elejétől, melyben belépett, azon év bezártáig, a melyben felmondását bejelentette." ,>Vüágos tehát, hogy a hiteltulajdonosnak a veszteségekérti felelősége, mely az eredeti alapszab. szerint, csak a kilépés bejelentése napjáig tartott — a móáositott alapszabályokban kiterjesztetett azon év végéig, a melyben akilépés bejelentetett.— Eszerint alperes felelősége kiterjedt nemcsak 1876. febr. 12-ig, mely napon kilépését bejelentette, kanem az 1876. év végéig, s miután a H. jkönyvel igazoltatott, hogy a közgyűlés 1877. febr. 4. hozott határozata szerint, az 1876. évi veszteségek törlesztésére alperesre 708 frt pótfizetés esett: kellett ugyanőt ennek megfizetésében stb. stb." (1879. sept. 20. — 5843. sz. a.) Semmitöszéki döntvény. A felebbviteli bíróságnak oly végzése, mely által az első bíróság ítélete nem lett sem helybenhagyta, sem megváltoztatva, sem feloldva, — a perrend s ügyviteli szabályoknak meg nem felel, s mint ilyen megsemmisítendő. Ni ederma Pál — Jónás Lőrincz s neje ellen 20 frtos kölcsön iránti ügyében, az eljáró muzslai járásbíróság 1877. jan. 2. hozott ítélete, 1877. jan. 7-én felebbeztetett. A kir. tábla 1879. jan 8. vizsgálat alá vévén köv. végzést hozott: „Tekintve, mikép az alperesek 2, sz. okmánya szerint Volner A. épen a jelen per tárgya iránt s ugyanazon jogalapon, még a jelen keresetet megelőzőleg ellenük egy más bíróságnál pert indított, melynek befejezése előtt jelen ügyet elbírálni nem lehet, ennélfogva jelen peres ügy elbírálása, a fentebbi előzményes jogügyletnek befejezéséig függőben tartatik.1' Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a kir. tábla végzését — „miután azzal az első biróság ítélete nem lett sem helybenhagyva, sem megváltoztatva, sem feloldva, — mint a perrend s az ügyviteli szabályoknak meg nem felelőt megsemmisítette; (297. §. 1. p.) s a táblát szabályszerű ujabb határozat hozatalra utasította.fc< (1879. sept. 30. — 14514. sz. a.) Csődök. Roszn agl Antal székesfehérvári bej. kereskedő ellen, bejei. decz. 9. 10, és 11. ideigl. tömegg. Lechner Ferencz, perügyelő Pálffy Károly ügyv. — Czettel Gábor b.-gyulai bej. kereskedő ellen, bejei, idő decz. 22, 23, 29. ideiglenes tömegg. Duttkay Béla, perügyelő Schroder Kornél b.-gyulai ügyvédek. — Hennél Ádám gölniczi lakos ellen elrendelt csodbeu bej. határidő nov. 19. Csödmegszünteté&ek. Höntz ,Conrád lőcsei kereskedő ellen kiegyezés folytán. — Wurm Sámuel budapesti bej. szűcsmester ellen tömegfelosztás folytán. — Z. Stanisits pancsovai bej. szabómester ellen, hitelezők beleegyezése folytán. Kitüntetés. Roszival Mihály, Kisvárad községe birájának, sok évi hű szolgálatai elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományoztatott. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOít-nál muzeum-kőrut 10. sz.