Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 85. szám

340 Pacz János — Hennél Ádám e. (15 frtos sommás "ügyében, a gölniczbányai jbiróság Ítelete felebbeztetett. A kir. tábla bivatalbóli semm. esetet észlelt, mert a jkönyvek aláírásából s az ítéleti indok végpontjából kitünőleg, a felek képviselői a 117. §. ellenére biró nélkül táigyaltak. ASemmitó'szék itt nem találta a 304. § szt alkalmazhatónak ; „mert a tárgyalási jkönyvek a felek ügyvédei, s a jbiró által aláíratván, — semmiségi okot csak az képezhetne, bogy az ítéletet nem azon biró hozta, a ki a tárgyalási jkönyveket aláirta; ezen körülmény azonban tekintve, hogy a per tárgyalása több hónapon keresztül folyt s az ítélet nem azonnal az első tárgyalás kapcsában hozatott, — a megsemmisítésre okul nem szolgálhat." (1879. — 19995. ez. a.) Körredelet — a hagyatéki iratok kezelése iránt. Az igazságügyminister valamennyi kir. törvényszékhez, királyi jbrásbirósághoz (a budapesti váltó s kereskedelmi törvényszéket s a budapesti büntető járásbíróságot kivéve) következő rendeletet intézett: „Kétely merült fel arra nézve, hogy azon esetekben, melyekben az örökösödésre hivatottak, vagy azok egy része atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt "állanak az örökséget képező ingatlanoknak birói átadása (beszavatolása), illetve a telekkönyvi átírás befejezése után, a hagyatéki iratok a kir. bíróságok irattáraiban őrizendők, vagy az árvaszékhez küldendők-e vissza? „Minthogy a kir. belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úrral létrejött megállapodás követ-Jkeztében, az árvaszékek a hagyatéktárgyalás alkalmával felvett jegyzőkönyvben foglalt s az érdekelt felek közt létrejött egyesség hiteles kiadványának kiállítására köteleztettek : az egyöntetű eljárás czéljából rendelem, hogy a hagyatéki iratok az érintett birói jogcselekmények befejezése uián az árvaszékhez huladék nélkül visszaküldendők, és a bíróságok — mint hagyatéki bíróság —• irattáraiban csakis a hagyaték tárgyalása alkalmával felvett jegyzőkönyvben, az érdekelt felek között létrejött egyességről az árvaszékek által kiállított hiteles kiadvány őrzendő. „Azon hagyatéki ügyekre vonatkozó iratok pedig, melyek az 1877: XX. tczikk életbelépte után tétetttk folyamatbas s a kir. biróságok által hozott átadási végzéssel, illetve a telekkönyvi átirás foganatosításával már befejezést nyertek, csak az árvaszékek megkeresésére és csak azon föltétel alatt küldethetnek állandó irattári kezelés végett az árvaszékekhez vissza, ha azok a hagyatéki tárgyalás alkalmával felvett jeg3rzőkönyvben foglalt egyességről utólagosan hiteles kiadványt állítanak ki, s azt a biróságok irattárai számára megküldik. Budapesten 1879. aug. 24. (19302. sz.) A m. kir. igazságügyminister rendeletéből. A bpesti Ügyvédi Kamara hivataláról következő közlést kaptunk: Értesítés. A budapesti ügyvédi kamara tagjai figyelmeztetnek, hogy a hivatásukban tapasztalt sérelmeknek nyilvántartása és lehető orvoslása czéljából a, kamara irodájában sérelmi jegyzék kezeltetik, melynek igénybe vétele minden kamarai tagnak szabadságában áll. Kinevezések. Az igazságügyminister, B o é r Gábor marosvásárhelyi kir. tszéki Írnokot ugyanoda segódtelekkönyvvezetővé nevezte ki. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszékhez U. osztályú hivatalszolgává Snyinszky János kir. tszéki segédszolgát, és T a k á t s Pál sátoralja-ujhelyi kir. törvényszéki börtönört segédszolgává nevezte ki. Az igazságügyminister, Mármarosmegyében, Szinevér és Kalocsa községek körjegyzőségében szövetkezett községek területére, Nyegre László szinevéri lakost békebiróvá nevezte ki. Gömbös Antal vaáli kir. járásbirósági végrehajtót, a székesfehérvári kir. járásbíróság mellé helyezte át. Rusnov Adolf, a zágrábi törvényszék tanácsjegyzője és a károlyvárosi járásbíróság vezetője, a horvát-slavon hétszemélyes táblánál elnöki- és tanácstitkárrá nevezte ki. Áthelyezések. Az igazságügyminister Bérczy Lajos balassa-gyarmati kir. alügyészt az ipolysági, Kacskovics Jenő ipolysági alügyészt pedig a balassa-gyarmati kir. ügyészséghez helyezte át. Átkeblezés. Doh szilágymegyei község a tasnádi szolgabírósági járásból a szilágysomlyóiba kebeleztetett át. Csődök. Frankfurter Samu pécsi bejegyzett kereskedő ellen, bejelentési idő decz. 20, 21, 22, perügyelő Grünhut Ignácz ügyv., ideigl. tömmegg.: Tilgman Alajos pécsi kereskedő. Herczfeld József ellen a kaposvári kir. tszék részéről bej. nov. 20, 21, 22, ideigl. tömegg.: Vasdinnyei Béla kadarkuti lakos perügy. Matolcsi Sándor kaposvári ügyvéd. Semmiíöszéki tanácsok nov. 18-tól. I. tanács elnök: Mailátb György országbiró; birák : Babos, Beke, Barta, Sánta. II. tanács elnök: Perczel Béla; birák: Soltész, Pápay, Elekes, Lehoczky, Csóók. III. tanácselnök: Tóth Lőrincz; birák: Láday, Mersics, Osvald, Gallu. IV. tanácselnök: Szabó Imre; birák: Manoilovich, Szloboda, Németh Miklós, Oberschall, Erdélyi. V. tanácselnök: Soltész ;birák : Vértesy, Masiérevic, Nagy Samu, Lacza. Be jeleníetell összesen: 566 ügy, ezek közt 10 kereskedelmi, — 18 semm. panasz a legfőbb Ítélőszék — és 15 a kir. táblák ellen. A legfőbb Jtélőszéken e hétre 671 ügy jelentetett be előadásra — es ezek közt 306 bűnvádi per. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt.,. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.