Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 85. szám

338 rKeméther Antal váltójából eredő 200 frt hiány el van ugyan ismerve, — de tekintve az intézeti kezelés végnélküli zavarára és vádlottnak abbeli, a körüluiények által több mint valószintinek bizonyult állítására: hogy elfoglal tatása alkalmával az érintett 200 frt más által csempésztetett nyugtázás* alá, s hogy az eredeti 1800 frtos váltó egyidejűleg neki nem adatott át — ezen vádpontot nem lehet a bűntett súlya alá vonni. ,Á vád azon része, miszerint lehetetlen, hogy vádlott nem észlelte volna az intézet károsítását, — és hogy a könyvecskékben a bevételezett összegeket betűkkel beirván, a kifizetésnél a bevéti összegek lesz ámít ás át, ugy a bevételek s kivételek különbözetét, végre a váltók mások által történt elcsempószését észre nem vette volna, — mindannyi puszta feltevéseken és bírói individuális meggyőződésen alapszik, de concrét büutctt alakrésze hiányában, vádlott határozott 3 lényegesb ré?zéhcíti indokolt tagadása ellenébea csakis a Feltevésen 8 gyanún túl, törvényes bizonyítékra nem emelkedhetik. „A 3-ad r. Hofecker János abbeli vádja, hogy 1. r. vádlott Wíiigand Károly s 2-od r. Feldhammer Alajos rendszeresen loptak s őtet is részesítették, minden bírói figyelmen kivül esik, mert ezen előadás, rnint el magán yzott s ahhoz még mint szinté vádlott vallomása,— másrészt pedig concrét vád nélkülözése miatt épen sem mi tekintetbe nem vétethetik — főleg azért: mert Hofecker János az 1874. decz. 14-én Feldbammerrel e tárgyban történt szembesítése alkalmával, ezen vádat Feldhammer irányában tökéletesen visszavonta. v „Tekintve tehát, hogy büntetés alá vonható eset Feldhammer e. bizonyítva nincsen, sőt maga a fővádlott Wáigand az 1871. apr. 12-éni vallomásaiban az 5. s 0. pont alatt az egyenes biiói kérdésre azt felelte: hogy Feldbanimer e. semmit sem mondhat, —további vallomásaiban pedig nevezetesen 1871. sept. 5. snov. 11. és 18/1. sépt. 6. Feldhammert semmiben sem terheli; nem különben az igazgató Strohberger K. vádlott Feldhammer e. semmi vádat fel nem holott, — ellenében az alanyi tényálladék stb. „V". r. v. Hauser Lipótra nézve „Tekintve, hogy bár egyszerű megszemlélés folytán az incrimiuált „8." sz. a váltóbani beszúrása alaposan vé Ielmeztethetik; de magában véve Varga András és Kuncze F. mint váltókötelesek állításain kivül, egyébb bizonyítékkal legyen az tanukkal vagy szakértőkkel, a beszúrás bizonyítva nem lett, s már azért is, a vádlott határozott tagadása mellett, a vád nem emelkedhetik törvényszerű jogerőre. „Tekintve, hogy Varga s Kunce 1874. decz. 14. beismerik, mikép az incriminált váltó többször prolongáltatott, — hogy voltakép ők panaszt nem is emelnek Hauser ellen és ezt Varga az 1874. nov. 22. Hauserhez irt levelében is megerősíti — nem is levén a levélben, a 2. év előtti okmányra nézve bármi hamisítási említés. „Tekintve, hogy az ollyatén 2 éven át prolongált váltó a beadott polg. kereset értelmében 130 frtra leapadt, h ekként eredeti természetét tökéletesen elvesztette, — az ekként történt prolongátió azonfelül még Probászka János s Denhof Aron tanukkal is igazolva levén vádlott e. büntethető cselekmény tárgyi tényálladéka megállapítható nem volt — azért őt stb."(1879. okt. 20 - 5354. sz. a.) Scmmitöszéki döntvények. A plébános a papi javadalmaknak nem tulajdonosa, ha nemes ah meg nem határozható időre haszonélvezője levén, — az azokkal egybekötött párbér jöoedeltnek, végrehajtás esetében, árverés utján haszonbérbe nem adhatók. S z. Antal plébános e. több ren Ibeli végrehaj tás eszközöltetvén, a hitelezők a plébánia zár alá vett jövedelmeinek haszonbérbe adását kérték — a pécsi j bíróság 1879. június 6.— .r> 9 8 8. sz. a. végzéssel a községek lakosaitól járó s részint készpénzben, részint terményekben fizetendő párbérnek, 3 évre, 1 ö00 frt kikiáltási ár mellett árverés utjáni bérbeadatását elrendelte. Végrehajtást szenvedő plébános semm. panasz* szal élvén — ASemmitőszék a jbiróság végzését megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert a perr. 417. §-sza csak azon esetben alkalmazható, ha a végrehajtató fel, valamely a végrehajtás alá került felet tulajdonjoggal illető ingatlan vagyonnak jövedelmeiből kívánja kielégítését, mely jövedelmek, ha; földbirtokról van szó, a föld mivelését és az azzal egybekötött munkákat teszik szükségessé. — A jelen esetben, azonban a haszonbérbe adatni kivántjövedelmek,a papi javadalommal vannak összekötve, mely javadalmaknak a végrehajtás alá került fél nem tulajdonosa, hauem meg nem határozható időig csak haszonélvezője, — a miért a haszonbérbeadás már az idő tartamának határozatlansága miatt is ki van zárva: de azonfelül a végzésben elősorolt jövedelmek — a végrehajtás alá került fél részéről a mezei iparral egybekötött munkát nem is igényelnek, — hanem azok a hívektől egyszerűen beszedhetők, — mely beszedési tény teljesítése végett, nem haszonbérlőre, hanem zárgondnokra van szükség." (1879. okt. 1. — 16091. sz. a.) Az ingók s telekhöny vezeti ingatlanokra egyidejűleg elrenielt végrehajtás foganatosítására, a telekkönyvi hatóság van hivatva. Akkor, midőn a kérdés tárgyát valamely megkeresoény teljesítésének kötelezettsége képezi, — a járásbíróság és törvényszék között illetőségi összeütközésnek helye nem lehel. Az Erdélyi keres k. 'bank — számos K ö p éczi lakos e. ingó s ingatlan javaikra kielég. végrehajtást szorgalmazott, melyet azokra az eljáró marosvásárhelyi jbiróság egyidejűleg elrendelt s a javak összeírása s megbecslése végett a kezdivásárhelyi tszéket, — a végreh. zálogjog bejegyzése végett pedig a szepsi-szt.-györgyi jbiróságot mint telekk. hatóságot megkereste — amaz azonban annak eszközlését megtagadván, az iratokat ajárásbirósághoz visszaküldötte, mely azokat állítólagos illetékességi összeütközés alapján — felterjesztette. A Semmitőszék következő határozatot hozott: Mindenekelőtt figyelmeztetik a jbiróság, hogy jelen esetekben közte és a kezdivásárhelyi tszék közt birói illetőségi összeütközés fenn nem forog, hanem a kérdés tárgyát egy megkeresvény teljesítésének kötelezettsége (60. §.) képezi, s hogy ehhe;képest az iratok felterjesztése helyett, a k.-vásárhelyi tszék tagadó válaszai a végrehajtó féllel egyszerűen közlendők, s ennek további kérelme, esetleg panasza bevárandó lett volna. „Minthogy azonban ezzel ellenke'-tő eljárás követtetett s ide az ügyiratok felterjesztve lettek: nehogy azok