Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 82. szám

328 „tekintve továbbá, hogy az 5. sz. a. nyilatkozatnak Potyondy A. által lett kiállítása kétségbe sem vonatott,— e nyilatkozatban pedig maga Potyondy A. beismeri, hogy a kereseti váltó alperes által már kifizettetett; „tekintve végre, hogy a kifizetés megtörténtét beismerő nyilatkozat hatályára nézve azon körülmény, hogy Potyondy A. vizsgálati fogságban van, és hegy e nyilatkozat a kereset beadása után állítatott ki, — legkisebb befolyással sem lehet, — miutáu jelen perben csak az a kérdés: hogy a váltó kifizetését beismerő Potyondy A. mint a kinek jogán léphetett fel felperes, jogosítva lenne-e alperestől fizetést követelni? „Ezeknélfogva stb." (1879. okt. 23. — 864. sz. a.) Semniitöszéki döntvények. A Semmitőszék körébe tartozó hivatalbólt semmiségi esetet nem képez annak vizsgálata: váljon az üresedésbe jött püspökség képviseletében alperesként megjelent kir. ügyigazgatóság perben álló félnek tekinthető-e, midőn a per folyama alatt a püspöki szék betöltetett s az uj püspök védekezését ügyvédje által előterjesztette ? Uhlyárik György mérnök — Hamar Pál közalap, ügyek igazgatója által képviselt beszterczebányai üresedésben volt püspökség uradalma e. 3972 frt 42 kr. mérnöki munkadíj fizetésére a besztercebányai, később a selmeczi s az ar.-marótbi tszék előtt még 1871. júniustól kezdve per folytatott. Időközben nevezett püspöki hely betöltetett, — Ipolyi Stummer Arnold személyében. Az uj püspök tiltakozott, alperessége ellen, miután beidézve s a keresetlevél neki kézbesítve nem lett. Ennek alapján, miután a püspökséget képviselő közalap, igazgatóság 1871. augustustól 1879. aug. közepéig elleniratát be nem adta,—a selmeczi tszék 1879.sept. 18. kelt végzésével annak Hamar Pál általi beadására ujabb határnapot tűzött ki — mi jogérvényre is emelkedett. — Később az illetékes első bíróság Ítéletet hozott, és Hamar Pált mint a püspökség képviselőjét marasztalta el. A kir. tábla — hová felebbezés történt — fentebbiekben hivatalból észlelendő semmiségi esetet látott fenforogni, mert a tszék a közalap, ügyigazgatóságot marasztalta el, holott a püspöki szék már betöltve volt, s az Ügyigazgatóság a perből kihagyatott, tehát marasztalható sem volt, miért az iratokat felterjesztette. ASemmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta. „Minthogy annak vizsgálata s elbírálása, váljon a közalap kir. ügyigazgatóság mint az üresedésben volt beszterczebányai püspökség uradalmának jogi képviselője ellen, a keresetbevett kérdéses követelés megvétele iránt támasztott, ós szabályszerüleg idézett és perben állott alperessel, pertárilag lefolytatott jelen per, — miután ennek folyama alatt a beszt. püspöki szék betöltetett s a kinevezett püspök az eljáró tszéknek 1872. évi 1842. sz. határozata folytán, e perbeni védekezését igazolt ügyvédje által szintén előterjesztette volt, — e miatt a perben álló közalap, kir. ügyigizgatóságra, mint alperesre nézve megszűntnek vehető, s illetve az perbenálló félnek tekinthető-e vagy sem? — továbbá hogy a per ily állásában s tekintettel a per fejleményeire érintett alperes ellen marasztaló ítélet hozható volt-e vagy nem? — egyiránt az ügy érdemének elbírálását feltételezi, a melyre azonban a Semmitőszék hatásköre ki nem ierjed." (1879. oki. 1. — 16995. sz. a.) A kötelezvény átruházása folytán az engedményező a követelés valódisága s behajthatósága iránt az endedményes hitelezőnek szavatossággal tartozik; de abból az adósok irányában szavatossági kötelezettsége nem következik, midőn ezek az engedményes ellen mindazon kifogásokkal élhetnek, melyeket az eredeti hitelező^ a mostani engedményező e, érvényesíthetnének. A tatai takarékpénztár — Bárki Zsigmond s társai ellen 4200 frt iránt tatai jbiróság előtt sommás pert folytatott — a jbiróság f. év május 19. — 2610. sz. végzésével a szavatosrai hivatkozásnak helytadott; mert a felhívott szavatos Mihályi János mint engedményező jelenik meg, igy a közte s felperes közt létesült jogügyletnek eredménye lett a jelen por, — miért Ő alperesek irányában szavatosságot válalt, s velők szoros viszonyban áll; minthogy felperes maga is csak annyi joggal bir. alperesek ellenében, a mennyivel a felhívott szavatos bírt. Közbevetett semm. panaszra — A Semmitőszék a jbiró-ság végzését megsemmisítette (297. §. 6. p.) s a szavatosrai hivatkozásnak helyt nem adván, azt további eljárásra utasította; ,,mert az A. a. kötelezvénynek átruházása által Mihályi János a mostani felperes irányában, a követelés valódisága s behajthatósága tekintetéből szavatossággal ugyan tartozik, — ezen engedményezésből azonban, annak alperesek irányabani szavatossági kötelezettsége azért nem következik, mivel alperesek jelenleg is felperes ellenében mindazon kifogásokkal élhetnek, a melyeket az eredeti hitelező és most engedményező ellen érvényesíthettek volna. Ha tehát az adósok az engedményezést megelőzőleg fizetéseket tettek, ez a perben kifogázt képezhet, és ha ezen előadás a perben itéletileg elismertetnék valónak, — ebből csak a mostani felperesre támadhat hátrány, — és alperesek e miatt jogsérelmet nem szenvedhetnek; és mert „Bárky Zs. s neje a felperesi követelést valónak elismervén, ezen egyetemleges adósok irányában a szavatosrai hivatkozásnak helyadható általában nem volt." (1879. sept. 16. — 14928. sz. a.) Csődök Kibel Zsigmond soproni kereskedő ellen, b. h.i. nov. 24, 25, 26, p. ü. Hering Zsigmond. —Naftaly Münz et Sohn bpesti czég ellen, b. h. i. nov. 24, 25, 26, perügy. Schmidl Ignácz. — K o h n Gábor bpesti kereskedő ellen, b. h. i. deczember 1, 2, 3, p. ü. dr. Englander Ede. Csödmedszüntetés. Feldinger Jánns temesvári és Stapfl József soproni lakosnál. Lapunk most kedden a közbejött ünnep napok miatt nem jelenhetett meg. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.