Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 77. szám

308 tésre felszólította ugyan, minthogy azonban az átadást, ezen intés tartalma szerint, nem Tamásiban, hanem Kecsegén kívánta eszközölni, — mire pedig alperes a szerződés szerint nem kötelezhető; — minthogy továbbá felperes az árut a kereset beadásáig Tamásiba el nem szállította; s igy szerződé-i kötelezettségének saját részéről eleget nem tett: a szerződés teljesítését alperestől nem követelheti (ker. törv. 335. §.) „Azon körülmény, hogy alperes Kecsegére zsákokat küldött s az árunak megmáz^áltatását ugyanott részben eszközöltette, — a per eldöntésére befolyással nem bír, miután aljeres erre a szer ődésben kötelezve nem volt; s azon állítása, hogy a zsákok elküldését s az előleges mázsáltatását, c.*ak a Tamásiban történendő átadás könnyítése végett eszközölte, sem a tanuk vallomása, sem a per egyébb körülményei által megczáfolva nincs. „Alperes viszonkeresetével elutasítandó volt, mert fentiek szerint a szállítását határozott időpont kikötve nem volt s igy a ker. törv. 355. §-sza itt nem alkalmazható; a 354. §. rendeletének pedig alperes sem tett eleget." Alegf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét a kereset érdemében s a perköltségre nézve megváltoztatta, s e részben az első bíróságét hhelyben indokainál fogva \ akként „hogy felperes egyidejűleg köteles a még ki nem szolgáltatott mák mennyiségét alperesnek Kecsegén átadni ; — az alperesi viszonkövetelésre nézve pedig, a k. tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik." (1879. sept. 30. — 556. ez.a.) A szó vita közben hiejtelt azon kifejezés, hogy: „a heresh. j segéd mas helyet kereshet" — a kereskedő és segédje közötti szerződés felmondásának nem tekinthető. Glauber Miksa — Gruttma n s fia czég e. 44 frt cereskedő segédi fizetésnek megitélésére, a budapesti IV. ker. járás mint keresk. bíróság elótt pert ink pesti ditott. Ajbiróság f. ev febr. 26. — 4519. sz. a. Ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta, ha felperes leteszi a fóesküt arra: rbogy alperes attya neki még 1878. év nov.30-án fel nem mondott"— és felperes ügyvéde diját fele irányában 12 frtban állapította meg; „mert alp. a kereset azon kitételét, hogy felp. nála mint segéd, havi 40 írt fizetéssel alkalmazva volt, — tagadásba nem vévén — ezen állítás valódinak veendő; eszerint pedig alperes azon kifogása, hogy felperest 6 heti felmondás nem illeti meg, mint alaptalan, figyelembe vehető nem volt; s csakis azon kifogásként felhozott alpeTesi állítást lehetett figyelembe venni, melyszerint felperes részére, a felmondás kellő időben megtörtént. Miután pedig alperes ezen állítását, felperes tagadása ellenében, az általa felhívott s kihallgatott Willinger tanuja vallomásával, még csak fél próba erejéig sem volt képes beigazolni; annálfogva a tőeskü általi bizonyítást igénybe venni s ehhezképest az alperes által megkínált s felperesileg elfogadott főesküt utóbbinak megítélni stb. kellett — annálinkább, mert a felperes által utólag megnevezett tanuk, mint nemleges körülmény és igy olyannak igazolására felhívottak, mely tanukkal nem igazolható— mellőzendők voltak. A kir. tábla f. év apr. 23. — 1399. sz. a. az első bíróság ítéletét indokolásánál fogva hhagytaAlegf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból s még azért is hhagyta; ,,mert az alperesi tanú kimondása szerint, szóvita közben ejtett azon kifejezést: hogy „felperes más helyet kereshet" — a kereskedő és segédje közti szerződés felmondásának elfogadni nem lehet.(1879.sept. 25. 609. sz. a.) A szerződés betöltési perben kifogásként, mind a tévedés, illetőleg a tévedésnek egyik sserzödö fél részéről tudva felhasználása, mind a felén túli megrövidítés — érvényesen felhozható. Schram János — Csernák József e. két darab 1839. évi Rot?child '/5 jegy kiszolgáltatása iránt, a karansebesi tszék mint keresk. bíróság előtt pert indított. Alperes azon kifogással élt, mikép 6 ezen ügylet kötésénél tévedésbe jött, mert több mint felével olcsóbban adta azon sorsjegyeket, mint ezek ára ugyanakkora börzén jegyeztetett; s felperes ezen tévedését felhasználta,— ennélfogva felénél nagyobb kárt szenvedett. A tszék 1877. april 28. — 508. sz. a. ítéletével az említett kifogást figyelembe nem véve — alperest, a hátralékos 65 és 90 frt vételár megfizetése után, a kereseti sorsjegyek kiszolgáltatására s 42 frt 75 kr. perköltség fizetésére kötelezte; „inert alperes beismerésével igazoltatott (perr. 107. §.) miszerint 1873. febr. 2. ő kötelezte magát felperesnek két Rotschildct (1/5 részben) a kölcsönösen megállapított 75 frt és 100 frt vételárért szállítani, s hogy azokért 20 forintot előlegül fel is vett. — A felek közt tehát érvényes szerződés jővén létre, — alperes ezen szerződés teljesítéséül, a kereset tárgyát képező sorsjegyek átadására kötelezendő volt. „Azon körülmény, hogy alperes a szerződés létrejöttekor, a tőzsde árfolyamban tévedett, mivel a sorsjegyek ára kétszerte magasabb volt, mint hogy alperes azok szállítására magát kötelezte, — jelen esetben irányadó nem lehet; mivel a mennyiben a létrejött szerződés az osxtr. polg. tkönyv 876. és 934. §-sza szerint érvénytelen lehetne is, — ez alperest csak arra jogosítja, hogy a szerződés teljesítését a törvény rendes útján érvényesittse.u A bpesti kir. tábla 1878. márczius 28.— 1191. sz. a. ítéletével az első bíróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta. Alegf. ítélőszék köv. végzést hozott: „Szerződés betöltésére indított perben, mind a tévedés, illetőleg a tévedésnek egyik szerződő fél részéről tudva felhasználása — mind pedig a felén túli megrövidítés kifogásként érvényesen ellenvethető levén: „mindkét alsó biróság ítélete feloldatik, és az eljáró bíróság oda utasitatik, hogy alperesnek a fenti irányban tett kifogásaira is kiterjeszkedve Ítéletet hozzon.* (1879. sept. 29.—633. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.