Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 77. szám

306 A hátralékban természetesen legnagyobb számot képviselnek a polgáriak t. i. 3694 — az úrbéri 218, a váltó csőd kereskedelmi 212-fegyelmi 53 darabbal. Az azonban legszomorúbb, mikép september végén nem kevesebb, mint: 2230 bűnvádi restaotia volt. Ez annál súlyosabb helyzet, minthogy a mult év septemberit körülbelül ezerrel haladja meg. A tálában a hátraléknak roppant szaporodása komoly aggodalmakra nyújthat okot. — Tudjuk, mikép e fórum kitűnő és nagy buzgalmu. elnöke mindent el fog követni, hogy a hátralék összege az év végéig minél kisebb számra szállitassék. — De elvégre túlerőltetni még sem lehet a dolgokat, és pedig nemcsak azért, hogy a birák, kik ugy is sokat betegeskednek, végkép ki ne dőljenek a munka alatt,— hanem az alapos judicatura érdekében sem. A kisegítő b rák ujabbi alkalmazása nem fog sokat változtatni a helyzeten. Azok nem igen szoktak ugy kiszemeltetni, hogy nagy segélyt s könnyebbülést. nyújthassanak. Az igazságügyi ministernek tehát inás, alkalmasabb segélyforrásról kell gondoskodnia. Mert azt nem lehet megengedni, hogy a legfelsőbb fórumon oly roppant összegre szaporodjanak fel a hátralékok. — Ily helyzet Össze nem egyeztethető az igazságszolgáltatás magasb érdekéivel — sőt az valódi satyrája lenne a legfelsőbb fórum hivatásának, mely mindenek felett abban áll, hogy az alapos s gyors jogszolgáltatás érvényesítésében legjobban kitűnjék. A segély nyújtásnak pedig mielőbb kell megtörténni mert minél tovább ha^ad a baj, — annál nehezebben lesz az orvosolható. Jogeset. A zárlat joghatálya, nem a zárlatot rendelő végzés jogerőre emelkedésétől, hanem a zárlat foganatosítása idejétől kezdődvén, — a zárgondnokot azon körülmény, hogy a zárlali végzés megsemmisiteletl s zárgondnoki minősége, az általa kötőit termcnyvételi szerződésben kitűzött véghalárnap elölt két nappal megszűnt, elválalt kötelezettsége teljesi'.ése alól nem mentheti fel, — miután elválalt kötelezettségét azon napig teljesíthette volna. A zárgoninok által kötött eladási ügylel kötelező erővel nem bírván, a zárgondnok által képviselt zárlatkérök, a gondnok által felvett vételár megfizetésére, a más kárán meggazdagodás czimón csak akkor lennének kötelezhetők, ha bebizonyitatnék, hogy azon felvett összeg valósággal az ö javukra forditatott. Schenk Ferencz gabona-kereskedő — Ha bel Ferencz földbirtokos 1-ső— b. Nyáry Gyula 2-od b. Nyáry Albert 3-d és Nyáry Jenő 4-ed r. alperes e. 855 frt termény vételár megfizetése s kármegtéritése iránt 1876. okt. abgyarmati tszékhél pert indított. A tszék 187$. jun. 26. — 3423. sz. a. ítéletével felperest elutasította s 2—4-ed r. alp. részére 47 frt 50 kr. perköltségben marasztalta; „mert a kereset alapjául vett, felperes s az 1-ső r. alperes mint zárgondnok közt létesült A. kötlevél szerinti jogügylet tárgyát, a 2. 3. 4-ed r. alperesek tulajdonához tartozó s bíróilag zár alá helyezett ingó vagyon képezvén, az ezen jogügyletből származtatott kereseti követelés fennállása kötve volt azon feltételezéshez, hogy a zárlat jogérvényessé vált, vagy utóbb azzá válni fog, — s ebből folyólag, teljes érvényessége mellett utóbb nem áll be oly akadály, nuly érvényes fenmaradását és a szerződő felek intézkedési jogát kizárja. „S miután az A. a. kötlevél szerint, a tárgyát képezett rozs 1876. okt. 15 én a szerűn felperes által átveendő volt, de a D. a. okirattal s a fálek kölcsönös beismerésével jogerejiileg bebizonyitatván, hogy a Semmitőszék 1876. aug. 30. — 15716. sz. határozatával, a szóban levő zárlat inegszüntettetett s ennek folytán 1-ső r. alp. zárgondnoki minősége is, az átadási határidőt megelőző két nappal előbb megszűnt, —- az A. kötlevél szerinti ügylet érvényes fenmaradását kizáró oly akadály állott elő, melyfelperes kereseti követelésének feltételezett feunállását jogilag megszüntette — mert azzal a jogügylet szerinti kötelme teljesitésének lehetősége is megszűnt. „A 2. 3. 4-ed r. alperes ellenében foganatosított zárlat pedig, az A. szerinti jogügylet teljes valósítását megelőzőleg, a kifejtettek szerint megszüntetve levén, megdönthetlen jogérvényőnek beállta előtt, a zárlati tárgyakat illetőleg, a zárgondnok által kötött jogügyletek, ezen alperesek irányában jogérvényes hatályuaknak nem tekinthetők, — még pedig a/. A. szerinti jogügylet annálkevésbé, mert az alapjául közvetve szolgáthatott XI. 2. alatti végzés is, a Semmitőszék által megsemmisitetett. „Ezekhez képest a kereset jogalapja az alperesek valamennyié irányában hiányozván s felperes károsodása üzleti óvatosságának hiányára vezetethetvén vissza csak,— /elperes keresetével elutasítandó stb. volt.* Á k i r. tábla f. év apr. 1. — 13366, sz. a. az első bíróság Ítéletét hhagyta iadokaiból, s még azért is: „mert felperes a Semmitőszéknek, a zárlatot s következményeit megsemmisítő határozata folytán, a keresetbe vett vételárból 2. 3. s 4-ed r. alperesektói, csak a kérdéses termés előállítására tényleg fordított s befektetett öszszeget lehet jogosítva követelni; e/.en összeget azokban hitelt érdemlőleg ki nem mutatta s nem bizonyította." A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét, amennyiben felperes 2. 3. s 4-ed r. alperes irányában el utasitatott, s ezek részére perköltségben marasztatott, — sameunyiben 165 frt tényleges kár s óvásdij összegből 10 frt keresetével 1-ső r. alperes irányában is elutasitatott — h. hagyta, — egyebekben 1 so r. alperes irányában mindkét alsó bír. Ítéletet megváltoztatta s azt 690 frt s ennek 1876. okt. 15-től 6°/0 kamatai —- 33 frt 10 kr. óvásdij s 23 frt 40 kr. perköltség fizetésére kötelezte — viszkereseti jogának a zár'atot kies^közdök, esetleg a zárlatot szenvedők e. fenmaradásával. Indokok: „A 2. 3, 4-ed r. alperesre vonatkozólag hhagyandó volt, mert felperes és a zárlatot kérők érdekében kinevezett gondnok közt létrejött adásvevési ügylet kötelező erővel nem bírván — azok a zárgondnok által felperestől felvett 690 frt megfizetésére, a más kárával meggazdagodás czimén, csak az esetben köteleztethettek volna, ha tagadásuk ellenében bebizonyitatott volna, hogy azon 690 frt valósággal az ő javukra, nevezetesen a tulajdonukat képezett termények learatására szüksége3 költség fedezésére forditatott; már pedig erre nézve felperes perrendszerü bizonyítékot nem szolgáltatott,— miután azon egyedüli körülmény, hogy a zárgondnok által beadott számadásban — H. a. bizonyítvány szerint, —a kérdéses 690 frt bevételkép vétetett fel, a kiadás pedig ezen összegetmeghaladólagterjesztetett elő—bizonyítékot nem képez. „1-ső r. alperesre nézve mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatni, sőt a zárlatból felmerülő költségek előlegezésével köteles zárlatot kérők, esetleg a más kárával nem gazdagodható 2. 3. 4. r. alperesek elleni kereseti jogának fenhagyása mellett, a rozs ára fejében felvett 690