Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 69. szám

276 1877:22. törvény czikk szerint külön ügy bírósághoz tartoznak. A Semmitőszék az Ítéletet hivatalból megsemmisítette; (297. §. ]. 3. p.) „mert tekintve, hogy részint perben megállapított, részint peren kivül felmerült költség képezi a kereset tárgyát, — melyek elbírálása az Ügyv. rendt. 58. §. értelmében a per bírájához utasítva nincsen, — miután ekként a kereseti összeg a kisebb polg. bíróság körét meg nem haladja: a jbiióság hivatalból fígyelembevenni kellett semmiséget követett el, midőn e keresetet elfogadva, érdemileg döntötte el a helyett, hogy felperest mindjárt hivatalból a fenn jelzett bíróság mint ügybii ósághoz utasította volna.-' (1879. aug. 19. — 13626. sz. a.) Körrendelet a pénzbírságok behajtása iránt. Az igazhágtigyminister a kisebb polgári peres ügyekben bíráskodással felruházott szolgabirák és békebiráklioz következő rendeletet intézett 11887. sz. alatt: A kisebb polgári peres ügyekben követendő ügyvitel tárgyában a járásbíróságok, szolgabirák és békebirák számára 1878. óvi február 4-én kiadott rendelet 25. §-a csakis az 1877. évi XXII. tcz. alapján (L:88. §.) kiszabott pénzbírságok behajtása és nyilvántartása iránt intézkedvén, ama pénzbírságok behajtása és nyilvántartása .körül követendő eljárásra nézve, a melyek a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben illetékes biró által szabatnak ugyan kí, de a melyek a fennálló törvények és törvényes gyakorlat szerint egészben •vagy részben a kincstárt illetik, a belügyministeriuni vezetésével megbízott kormányelnök és a pénzügyi kir. niinÍBter urakkal egyetértóleg a következőket rendelem: A kérdéses pénzbírságok behajtása nem hivatalból, hanem vagy a kincstár bármely illetékes képviselőjének, vagy a bírság egy részére jogosított félnek kérelmére CBzközlendő. Ennélfogva a következő eljárás követendő: Ha a kérdéses természetű pénzbirság s^abatik ki, ez az ügyviteli szabályok 11. §-ához kiadott I. sz. minta szerinti panaszkönyv „jegyzetek'- rovatában „pénzbirság" szó által kitüntetendő. A mint a marasztaló határozat jogerőre emelkedett, annak hiteles másolata azon kir. pénzügyigazgatóságnak küldendő meg, a melynek terüietén az eljáró biró székhelye van, s az elküldés napja a panaszkönyv rjegyzetek" rovatában szintén feljegyzendő. Ha a marasztalt fél a bírságot lefizetni óhajtja a fizetés Írásbeli beadvány vagy szóbeli nyilatkozat mellett, mely az illető ügyre vonatkozó tárgyalási jgyzőkönyvbe írandó, elfogadandó, s a befizetett összegnek, az államkincstárt illető része 24 óra alatt azon kir. adóhivatalba szállítandó be, a melynek kerületében a birói székhelye van. Ha a beszállítás pósta útján történik, a levélboriték „pénzbírság" szóval jelölendő meg, az átiratban pedig a marasztaló határozat kelte és száma is kiteendő. A teljesített fizetés a marasztaló határozat fogalmazványára is szembeötlöleg feljegyzendő, és ha a határozat a pénzügyigazgatóságnak már átküldetett, az értesítendő. Ha az Önként le nem fizetett pénzbirságnak végrehajtás útján való behajtását a bírság egy részére jogosított fél kéri, a végrehajtás a kincstárt illető részre is — ha pedig a kincstár képviselője kéri, csakis a kincstárt illető hányadra rendelendő el. Az elrendelt végrehajtásról az első esetben a pénzügyigazgatóság értesítendő. A végrehajtás elrendelése a panaszkönyv illető rovatába jegyzendő fel. A végrehajtás útján befolyt bírságnak a kincstárt illető része a fennebbi utasítás szerint a kir. adóhivatalba szállítandó be, 8 erről a pénzügyigazgatóság értesítendő. Az V. számú minta szerinti jegyzéknek első rovatába a folyó szám mellett a marasztaló határozzt száma is bejegyzendő, a 3-ik rovatba a birság összege alá beírandó annak a kincstárt illető hányada is, és a 4-ikbe azon kir. adóhivatal neve, a melybe a birság beszállítatott, valamint a beszállítás napja. Ezen jegyzék a bélyegellenőrzési szemlére kiküldött pénzügyi közegnek mindenkor előmutatandó, s annak a kincstárt illető bírságokra vonatkozó része kivonatos másolatban a pénzügyi kir. ministeriumnak vagy a pénzügyigazgatóságoknak kívánságára kiadandó. Budapesten 1879. augustus 23-án. Br. Pauler Tivadar Ügyvédi kamarákból. A szegedi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Serban György nagylaki ügyvéd, a kamara lajstromába fölvétetett, ellenben Hu dák Andor, szegedi lakos ügyvéd, Miskolczra lett elköltözése folytán a fenti lajstromból kitörültetett. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint elmebetegség miatt az ügyködéstől már előbb felfüggesztetett Ámon Antal győri lakos ügyvéd elhalálozván, e kamara ügyvédi lajsiromából kitörültetett s irodája részére gondnokul Széphegyi Jakab győri ügyvéd kirendeltetett továbbá, hogy K r i s z t i n k*o v i c h Antal győri lakos ügyvéd, székhelyét Téthre, ezen kamara terüietén belől tette át. Csődök. L i n g e r Károly brassói kereskedő ellen bej. hat. idő okt. 9-ig, perügy. Csiki Endre. Czeiszler Sámuel és neje szohugyi lakosok ellen okt. 29, 30, 31., perügy Kandó Jenő. Vilcsek Jakab és Ignácy k.-ugróczi lakosok ellen (ar.~ maróthi tszék) b. h. i. nov. 12, 13, 14, p. ü. és i. t. g. Morvay György. Joliann Kopp bpesti keresk. ellen (keresk. és váltótszék), b. b. i. okt. 20, 21, 22. p. ü. és i. t. g. Kemény Samu. Szeszler M. bpesti kereskedő és váltótszék) b. h. i. okt. 13, 14, 15. p. ü. és i. t. g. Sorsich Ferencz. Grünfeld Lipót f.hahóti lakos ellen (n.-kanizsai tszék), b. h. i. okt. 27, 28, 29, p. ü. Varga Lajos, i. t. g. Koltay Mihály. Cs ud megszüntetések. Popper Jakab sümegi lakos.— Janicsári Jozefina temesvári lakesnő ellen. — Tyrnauer György mármarosi kereskedő és bpesti lakos ellen. — Hermann V. bpesti keresk. javára. — Ábrahám Antal kolozsvári kereskedő javára. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.