Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 57. szám

228 a birói eljárás az 1868:55. tczikk 42. §. értelmében s annak megfelelőleg inditatott meg*. „mert továbbá a szakértők szabályszerüleg választatván, miután a személyesen jelentkező panaszló a tárgyalási jkönyv tanúsága szerint a felhívott törv. 55.§-ban előirt figyelmeztetéshez képest, a választott szakértők e. kifogással nem élt, — ezt utólagos panaszában törvényszerűség annálkevésbe érvényesítheti, minthogy e tekintetben mi elfogadható indokot sem hozott fel. — A szakértők véleményének bizonyítékul mily mérvben lett alkalmazása, s ennek alapján a kártérítési összegnek megállapítása pedig az ügy érdemére tartozik. „Mert végre a kérdés alatti tér iránt az előlegesen fenforgott birtokháboritási pernek bíróilag miként lett elintézése — ezen a törv. szabályok megtartása mellett folyamatba tett kisajátítási eljárásra hatással nem lehet." (1879. apr. 2. — 3042. sz. a.) A törvény szabályain nem alapszik az, hogy a kereset leszállilassék azon okból, mert alperesek csak felzelileg idéztettek. Herbst János — Russ Katalin s társai ellen 268 frt iránt a bajai j bíróság előtt pert indított *) Ajbiróság f. év márez. 31. — 4385. sz. a. következő végzést hozott: „Felperes keresete leszállitatik s köteleztetik alpereseknek 39 frt 20 kr. perköltséget stb.fizetni. Indokok: Alperesek megidéztetése, a mennyiben kereseti példányok nem, — hanem csakis puszta felzetek kézbesítettek nekik, a perr. 115. §. ellenére történvén, — ez okból a kereset leszállítandó stb. Felp. semm, panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisített; (297. §. 1. p.) „mert a kereset benyújtása után az eljáió bíróság aziránt, hogy a névszerint s lakhelyükre nézve kellőleg megjelölt alperesek szabályszerüleg beidéztessenek, s hogy a kellő idézés tekintetéből szükséges kereseti példányok felperes által benyujtassanak — intézkedni tartozván: a neheztelt végzés, melynélfogva felperes keresete azon okból, mert az alperesek csak felzetileg idéztettek — leszállitatott, — a törvényben s perrendtartás szabványaiban alapját nem találja.'1 (1879. jun. 10. —10801. sz. a.) Oly ügyvédi dijak iránti keresetek, melyekre nézve az ügyvéd felével már kiegyezett, az ügyvéd személyes bírósaga előtt, sommás úton érvényesíthetők. Keiser Lajos temesvári ügyvéd — özv. Gábor J ó z s e f n é e. 3260 frt ü g y v é d i díj fizetésére a temesvári jbiró\<ág előtt pert indított, — melyben a j bíróság f. év apr. 19. — 6466. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki s felperest 8 frt perköltségben marasztalta ; mert az 1874: 34. tczikk 5. §. él teimében a perben meg nem állapított ügyvédi dijak s költségek iránti keresetek a per bírájához tartoznak; azonfelül a C. okmányban a sommás bíróság nincs is kikötve. *) Csak curiosumul közöljük s jeléül, hogy mily bíróságaink vannak! t ^ Felperes semm. panaszszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) s a jbiróságot illetékesnek mondotta ki; „mert felperes oly ügyvédi dij iránt támasztotta követelését, melyre nézve C. okirata szerint alperessel állítólag már kiegyezett. — Ilynemű keresetek pedig az 1874:34. tcz. 58. §. utolsó pontja szerint az ügyvéd személyes bírósága előtt — figyelemmel a perr. 93. §. K. pontjára — sommás uton raegindithatók." (1879. május 20. — 10240. sz. a.) Az, ki mint jogelőd, a részére megítélt esküre való jelentkezési kérelem beadására saját személyében jogosítva volt, — a jelentkezés elmulasztása miatt, az igazolási kérelemnek saját személyében való beadására szinte jogositotlnak tekintendő. KlenotaPál — (Bock Yincze jogutóda) — (xollentLőrincz e. 360 frtos perében Bock Yincze részére főeskü ítéltetett — minek letevésére azonban kellő időben nem jelentkezvén— igazolással élt. Azaradi tszék f. é márczius 12. kelt végzésével az igazolási kérelemnek helyt nem adott, mert az igazolás nem a perben álló felek részéről kéretett. Ez ellen Bock Vincze semm. panaszt adván be — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert az Ítéletről külön értesített panaszló mint felperesnek jogelőde a részére megítélt esküre való jelentkezés iránti kérelem beadására saját személyében kétségtelenül jogositva volt; következőleg az esküre jelentkezés elmulasztása miatt saját nevében igazolási kérelem előterjesztésére szintén jogosítottnak tekintendő.*4 (1879. június 19. — 8815. sz. a.) Kinevezések. Az igazságügyminister DemkőLászló kassai kii\ tszékidijas joggyakornokot ugyanazon kir. törvényszékhez aljegyzővé nevete ki. Az igazságügyminister Körtvélyessy Bertalan girálti kir. járásbirósági írnokot saját kérelmére az eperjesi kir. törvényszékhez helyezte át. Az igazságügyminister dr. S á r f y Guido szabadkai kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanazon kir. törvényszékhez jegyzővé, Sughó János szakolczai kir. járásbirósági Írnokot pedig a nyitrai kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki.— Kovordányi László ökörmezei kir. járásbirósági aljegyzőt a beregszászi kir. tszékhez helyezte át. Atkehlezés. A pónzügyministerium Nyitramegye területén: Andacs, Szil ésUjlacska községeket a galgóczi adóhivatali kerületből, a nyitrai adóhivatalhoz átkebelezte. JExequtur. A király Frankovich Lajos fiumei lakos magyar honpolgárnak, a részére Fiume városra nézve adományozott portugál királyi alconsuli állomás elfogadhatását megengedte, s az erre vonatkozó kinevezési okmányhoz az exeqaturt megengedte. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.