Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 53. szám

Budapest, 1879. péntek, július 18. 53. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom : Jogesetek : Törvényesített gyermek utáni öröködés.—Ügyvéd által behajtott pénzek visszaadása.— Semm. döntv. Lapunk utolsó száma a jan.-juniusi fél évben már megjelenvén — tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megnjitása iránt mielőbb intézkedni. — JWagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk, — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 írt, fél évre 4 Irt, egész évre 8 forint. Jogeset. Valamint a fejedelmi kegyelemből törvényesített gyermek ne m tarthat öröhjogi igényt ailya és oldalrokonai Örökölt, az az égi vagyonára', ugy annak hagyatékához is az oldalrokonok oldalági öröködési joga csak okkor érvényesíthető) ha bebizonyitalik, hogy a törvényesítettnek hagyatéka közös elődeiktől leszármazott ági vagyont képez. Koppi József — Alex androvics Arnold cs. k. alezredes e. néhai Sándor Mária Joséfa hagyatékáhozi törvényes ör ö k ö d é sí jogának elismerése, s 9000 frt erdélyi úrbéri kötvény átadása iránt, a kolozsvári tsíék előtt újított pert kezdett, melyben a tsz ék 1878. márcz. 30. a perújításnak helytadva, alperest a kereset értelmében s 100 frt perköltségben marasztalta; és pedig az ügy érdemére nézve azért: „mert a kereset mellékletei által felperes annyának Sándor Annának Koppi Sándorral, továbbá nagy attya Sándor Jánosnak Sreiner Franciskával való törv. házasságát, s ezáltal nagyattya Sándor Jánostól való törv. leszármazását és Sándor András Jánossali rokonságát kellőleg bebizonyította,' az E. a. okmánnyal pedig igazolva van, hegy öiökhagyó Sándor 3VJ. Josefa Sándor András Jánosnak — F. szerint 1847-ben fejedelmi kegy által törvényesített gyermeke; tehát azon kérdés oldandó meg: hogy a hazai törvények érvénye alatt fejedelmi kegy általi lörvényesilésnek, mi volt jogi hatálya aiörv ényes öröködés tekintetében? Errenézve támpontot nyújt a törvényesítő levelekben használtatni szokott azon kifejezés is: „a gyermek, élenyésztetvén születésük gyalázata törvényesitetnek s mindazon haszon, tisztesség és becsültetésrészeseivé tétetnek, melyekkel más törvényes házasságból született gyermekek bírnak" stb. — Továbbá azon körülmény, hogy a törvény esitett gyermek a //. T. K. I. B. 108. sz. szerint csak az örökhagyó ősi vagyonábani öröködésből zárattak ki, — mig ellenben a szerzeményekbeni öröködési joguk semmi törvényi intézkedés által nem korlátoltatott; — eszerint tehát örökhagyó Sándor M. Joséfa szülői hagyatékában törvényes örökjoggal bírván —- viszonosságnál fogva szülőit s az ezek helyébe lépő rokonaikat is ugyanazon jog illeti meg az ő hagyatékában; s minthogy az okmányok szerint az öröködésre hivatott szülők s közelebbi rokonok elhaltak; — s alperes semmivel sem igazolta, hogy az örökhagyó annya Kajo Borbálának öröklésre hivatott rokonai lennének — tehát az oszt. polg. törv. 740. §. kell, hogy alkalmazást nyerjen s ezért alperest stb. stb. A marosvásárhelyi kir. tábla 1878. jul. 5. az első bírósági Ítéletet az ügy érdemében megváltoztatta s felperest keresetével elutasította; „mert az oszt. polg. tk. 756. §. szerint a törvényesített gyermekek hagyatékára nézve az öröködési jog egyedül a szülőket, s ezeket is az azon §-ban határozottan kifejezett viszonosság elvénél fogva csak annyiban illeti, mennyiben a törvényesített gyermek a 752. 754. §§. szerint szülői után örökösödésre van hivatva; — a 753. §. szerint pedig a fejedelem kegye, vagy a törvényhozó kedvezése által törvényesített gyermek az apai hagyatékra nézve csak akkor bir öröklési joggal, ha attyának kérésére s a végett törvényesitetett, hogy a szabadon elörökithető vagyonban a házasságbóli gyermekekkel egyenlő jogokat élvezhessen. „A p. tk. ezen §§. intézkedéseiből, különösen a 756. §-ban határozottan kifejezztt viszonossági elvből kétségtelenül kitűnik, hogy a fejedelmi kegy által törvényesített után lemenők hiányában csakis a szülők, de nem az oldalrokonok is vannak az öröködése hivatva. — De kitűnik ez az osztrák örödési jog természetéből s a törvényesítettek Öröködési jogát szabályozó 752. 753. 756. §§. beosztásából is, miután ezen §§-ok a házassági származású rokonok öröködési jogát szabályozó 730—751. §§. után vannak beosztva, s azoktól eltérő intézkedéseket foglalnak magokban; de legélesebben kitűnik a 162. §-ból, mely szerint a fejedelmi kegy általi törvényesitésnek csakis a szülők, s ezek vagyona, — de a család többi tagjai irányában ezen kedvezésnek semmi befolyása sincs. — Miként tehát örökhagyó Sándor Mária Josefának felperes után — habár ez a Sándor M. Josefa attyával Sándor Andrással való rokonságát bizonyította is, fentebbiek szerint öröködési joga soha sem lehetett volna: ép oly kevéssé lehet felperesnek Sándor M. Joséfa után öröködési joga, miután a fejedelmi törvényesités kedvezménye a szülőkön kívül a család többi tagjaira ki nem terjedhet. „Ezen mit sem változtat azon körülmény, hogy a törvényesités 184 7-ben a hajdani honi törvények alatt történt; mert mellőzve azt, hogy a Sándor Mária J. utáni öröködési jog 1873-ban nyilván meg s így az öröködésre nézve még érvényben levő oszt. tk. elvei irányadók, — honi törvényeink is a fejedelem általi törvényesités jogi hatályát hasonlókép szabályozták ; mert azok szerint is az ilykép törvényesített gyermeket az apai vagyonból az öröködési jog csakis a szerzeményi, de nem az ősi vagyonból illette, — oldalági örökösödés pedig épen nem létezett." A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét helybenhagyta ; 53