Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 51. szám

202 esetleg'a felperes örököseit is hagyományosokul nevezte ki, s az örökösök alatt kétségkívül felperes gyermekeit értette: ezzel ő kifejezést adott azon akaratának, hogy ha­lála után felperes összes adósága egészben s annyiban is inkább engedtessék el, a mennyiben az netán gyermekeit is terhelné; „mert végre a követelés hagyományozása (legatum liberationia) által, hacsak ellenkedő nincs a végrendeletben nyilvánítva, elengedettnek tekintendő a hagyományozott követelés lejárt kamatja is." (1879. april 1. — 2114.sz.a.) f[J*o g e 8 e t. Veszprémiek öröködési pere. (Vége). A legf- ítélőszék következő ítéletet hozott: „Alp1 res viszonköveteléseire, illetőleg a hagyatéki terhekre nézve mindkét alsó bír. Ítélete részben megvál­toztatok, — és „1. A földhitelintézet! 2500 frtbekeb. adóság törlesz­tésére alperes köteleztetik, — de ezen adóság felét illető­leg csak a békési 4017. sz. telekk. ingatlanok értékének erejéig, — felperesek periig feljogositatnak a békési 4017. BZ. telekk. ingatlanok birói elárvereztetését s a befolyt vételárnak a kérdéses földhitelintézeti adóság törlesztésére leendő íorditását szorgalmazni, — de csak akkor, ha al­peres a földhitel intézet irányában kötelezettségeit ponto­san nem teljesítené. „2. Az örökhagyó egyébb adóságai felpereseket ter­helik, s ugyanők végrehajtás terhe alatt köteleztetnek az alperes által kifizetett adóságok megtérítéséül alperesnek 8b2 frt 99 krt 15 nap alatt fizetni. — Többire nézve a kir. tábla ítélete helyben — illetve érintetlenülhagyatik. Indokok: „A megítélt örökrészek saz alperes hozománya s özvegyi joga tekintetében, valamint felpere­sek elutasított igényeire s a megszüntetett perköltségre nézve is érintetlenül volt hagyandó a táblai Ítélet, mert ezen rés/.ei e. egyik fél sem felebbezett. Nehezteli ugyan alperes legutóboi felébbe/késében azt is, hogy neki a ha­gyatéki ingókból semmi sem Ítéltetett, de ebbeli igényé­vel elutasitatott már az 1-ső bíróság 1876 - 15S4. sz. íté­letével s ez mint nem felebbezett irányában jogerőre emel­kedett. „A hagyaték terheit illetőleg áll az, hogy al­peres hitestársi öröklés czimén az id. törv. szab 10 14. §§-nál fogva csak a szerzeményi javakat veheti felperesek — mint oldalági örökösökkel szemben igénybe; — szer­szeménynek pedig a 10. §. szerint csak az tekinthető, a mi az öröklött vagyon értékét túlhaladja. — Ebből kö­vetkezik, hogy az örökhagyó által tett adóságok a szerzeményi vagyonból élégitendők ki első sorban: de nem következik az, hogy a szerzeményi javak örököse a hitele ő kielégítésére szoritassék az adó­tág lejárta előtt is, vagy hogy egyátalában súlyosabb fel­tételek teljesítésére kénszeritessék, mint a melyeket a hi­telező s az adós egyetértőleg megállapította'.. „Ehhezképest kell, hogy az örökhagyó s az alperes által közösen felvett hitelintézeti kölcsön felének, elsősor­ban a békési 4017. sz. ti lekjben foglalt szerzeményi javak az<m fele szolgáljon kielégítési alapul, mely alperesnek hitvestarsi örökségül megiiéltetett, — ugyanazon adóság másik fele az alperest ugy mint közös adóstársat terhel­vén egyedül s feltétlenül. .,Nem szenvedhet azonban kétséget, hogy alperest mint férje örökösét, csak öröksége erejéig ter­heli férjének kérdéses (1250 frt) adósága, s hogy a ne­taláni hiányt felperesek tartoznak pótolni az örökhagyó­nak öröklött s reájok szállott vagyonából. És mivel a kérdéses hitelintézeti adóság egyetemleges zálogjoggal terheli a felperesek örökrészeit is: azért felperesek jogo­san követelhetik, hogy alperes a földhitel intézet irányá­ban törlesztési kötelezettségeit pontosan teljesitse, mit ha nem tenne, felpereseknek megengedendő, hogy alperes il­lető vagyonából a földhitel intézet kielégítését s ezáltal a magok magyonának tehermentesítését birói árverés útján szorgalmazhassák. — De ezen joggal nem élhetnek felpe­resek akkor is, ha alperes a hitelintézet irányában köte­lezettségeit pontosan teljesiti, mert ez esetben nem fenye­geti kár az ő vagyonukat, melyet az örökhagyó a részle­tekben törlesztendő kölcsön biztosításául 341/2 évre jel­zálogul szintén lekötött. „Egyébiránt magában érthető, hogy a jelen Ítélet a kérdéses fö'dhitelintézeii adósággal szemben, csak a peres felek egymásközti viszonyait szabályozza s a földhitelin­tézet jogait nem érinti. „A mi már most az örökhagyó többi, egyedül általa tett, be nem kt-belezett adóságait illeti, ezek csakis felpe­reseket, mint az öröklött javak örököseit terhelik; mert a föld hitelintézeti adó-ág fele — 1250 frt — felemészti a békési 4017. sz. telekk. szerzeményi birtok alperesre szál­lott — 1150 írtra becsült felének értékét, úgyhogy alpe­res tulajdonkép nem is örököl valódi értéket. — Mint­hogy pedig a 4*/. alatti 7 db váltóval szemben felperes­nek sem az elfogadó örökhagyónak, sem az alperes rés :é­ről tett fizetéseket nyugtatványozó hitelezőknek aláírásait kétségbe nem vonták; s minthogy igy ezen váltókkal, valamint Dötnény József tanúvallomásával is bizonyítva van, miszerint alperes (a kamatokat s perköltséget ide nem számítva) férje halála u án 882 frt 99 kr. oly tókeadósá­gokat fizetett ki, melyek ót sem ugy mint örökölt, sem ugy mint özvegyi jogon haszonélvezőt nem terhelték, hanem csakis a felpereseket mint az öröklött javak örökö­seit terhelik: azért felpereseket a mendott összeg megtérí­tésére kellett kötelezni, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a'peres viszonkeresetében az öröklött és szerzeményi ja­vak érték aránya szerint kérte felpereseket marasztalni, mert ama viszonkeresetében alperes a í'öldhitelintézeti adó­ság terhét magától elhárítani kívánta. ,,Az 5. */. a. nyugtatvány alapján felszámított Mezei féle 100 frt adóság valóságát alperes — a felperesek taga­dása ellenében nem biz myitotta be, és a Békés városát illető 50 frt adóságra nézve alp. maga állítja, hogy azt nem fizette ki. — E/.en összegek megtérítésében tehát fel­peresek marasztalhatók nem voltak, — e részben a 2-od bir. Ítéletét hhagyni kellett. „Beruházás czimén alperesnek semmi sem Ítéltetett, mert az uj épitkezések 600 frt kö'tségeit s a 9ö0 frt apai adóságot az örökhagyó nejének 1000 frt hozományából, mi alperesnek megitéltetett, és azon 800 frt vételárból fizette, a mit ő az öröklött javakból eldegenitett l70V16oo hold földért kapott s a mit alperes megtéríteni nem tar­tozik." (1879. május 27. — 4574. sz. a.) Kereskedclemjogi döntvény. A keresk. törvénynek a hibás áruk eladó rendelkezése alá bocsátásáról s a véleltöli elállásról szóló szabályai (347.384.) csak afikor nyerhetnek alkalmazást, midőn a felek szerződésileg másban nem állapodtak meg. Á vételszerzödésben eladó egy év tartamára kötelezvén magát minden rosz géprészl ujjal pótolni: vevőnek a géprosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom